Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2018. nov 15.

Minden fa egy erdőt rejt magában!

írta: Janguli
Minden fa egy erdőt rejt magában!

Vegyük egy fa ágát: sejtjei nem ugyanazzal a genommal rendelkeznek, mint a többi ág. Más szavakkal: egy-egy fa sok más fát rejt magában. Az evolúció csodája, amely az élővilág rendjében kivételessé teszi a növényeket. A fák mozaik jellegét empirikusan ismerik a kertészek, akik kiválasztják a legszerencsésebb mutációkat. Így például a nektarin egy őszibarackfa mutáns ágából származik.

oszi_este.jpg„A növények olyan földönkívüliek, akik nálunk jóval régebben érkeztek a Földre." Néhány hónapja a „növényi kognícióval" kapcsolatos interjújában a botanikus Francis Hallé csodálatát fejezte ki az iránt, hogy a növényvilág milyen radikálisan különbözik az állatvilágtól. Az azóta egymás után megjelent két tanulmány a ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány evolúció növények Darwin Lamarck

2018. okt 09.

Morbid zsenik tébolydában

írta: Janguli
Morbid zsenik tébolydában

Félre az unalmas történetekkel, jöjjön most már a kegyetlenség színháza – hirdeti meg programját a 20. század leghatásosabb dramaturgja. Egy kortársának viszont az élete válik kegyetlen színházzá, pontosabban, egyetlen kegyetlen jelenetté. Mindkettejük útja az elmegyógyintézetbe vezet, ám ott kiemelkedőt alkotnak.

Sok kényszeres, szorongó és fóbiás ember másra sem vágyik, mint hogy egyszer egészséges elmével élhessen. Gyakran kerítik őket hatalmukba komor vagy rögeszmés gondolatok, mégsem hiszik, legalábbis nem tartósan, hogy azok igazak lennének.

Néhány embert azonban annyira beszippantanak sötét következetéseik, hogy teljesen azonosulnak velük. Ők olyan gondolatvilágban lelnek kétely nélküli önazonosságra, amely végül ...

Tovább Szólj hozzá

matematika

2018. okt 07.

Egy tudomány ébredése

írta: Janguli
Egy tudomány ébredése

Vekerdi László: Tudás és mágia (részlet)

A faszénben tüzesített, így szenet felvevő vasat hideg vízbe dugva „gyógyítja” a kovács jó acéllá. Ez ugyanolyan titokzatos és nehéz mesterség volt, mint a gyógyítás. Valamiféle mágikus dolog volt. Nem tudták megmagyarázni, hogy mi miért történik. Így kell csinálni. Miért? Csak. Így csinálta már a nagyapjuk, az ősapjuk. Hagyományozódott a tudás szájról szájra. ...

Ne gondolják, hogy a matematika sokkal racionálisabb és pontosabb volt az ókori Keleten, mint a vas gyógyítása, csak ott a számokat kellett gyógyítani. Nem ment ez sem olyan könnyen. Az egyiptomi írnokoknak például rendkívül nehezükre esett szorozni – nekünk is, az új oktatásnak hála –, de mindenki másnak is az ókori Keleten. A harmadik Ur-i dinasztiának ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika matematikatörténet görög matematika matematika eredete Parmenidész matematikai ismeretterjesztés Vekerdi László

2018. sze 29.

Vekerdi László: Befejezetlen jelen

írta: Janguli
Vekerdi László: Befejezetlen jelen

A matematika és a technika története (részlet)

Mikor Északnyugat-Európa még a megalit kőóriások történelem előtti mesevilágában szunnyadt, a Földközi-tenger keleti csücskében és Nyugat-Ázsiában már réges-régen számon tartották és följegyezték a véres háborúkat, a békekötéseket, a természeti csapásokat, földi és égi hatalmak tetteit. S amióta följegyzésekről tudunk, tudunk a matematika közvetlen vagy közvetett „alkalmazásáról” is. Például naptárszámításokról s hatalmas templomok építéséről, amihez már bizonyosan kellett matematikai ismeret is. Hisz ezeknél az építkezéseknél sok száz ember munkáját kellett megszervezni s irányítani. Mielőtt a falakat rakni kezdték, kötéllel jelölték ki a templom körvonalait. Az erechi mesterséges dombra épített templom ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány deduktív gondolkodás matematikatörténet Arkhimédész tudományos forradalom Kerényi Károly görög matematika matematika eredete ókori matematika Parmenidész matematikai ismeretterjesztés Vekerdi László Szabó Árpád eleai iskola eleai zénón deduktív módszer egyiptomi matematika babiloni matematika

2018. sze 28.

Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

írta: Janguli
Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist. 

Bernhard Riemann német matematikus  sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle zéta-függvény által kijelölt mintát követik.  Riemann bebizonyította ezt a tulajdonságot az első néhány prímszámra, és az eddig végzett számítások azt mutatták, hogy akár igen nagy prímszámokra is működik, viszont hogy a végtelenig működnék, ennek ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika matematikus erdős pál Neumann János Hilbert David Hilbert Abel-díj matematika és fizika Riemann-hipotézis Fields-érem

2018. sze 20.

Einstein és Gödel - miről beszélgettek sétáik során? (részletek)

írta: Janguli
Einstein és Gödel - miről beszélgettek sétáik során? (részletek)

Jim Holt

"Úgy tűnhetett, hogy Einstein és Gödel magasabb síkon léteznek, mint az emberiség többi része. Másfelől az is igaz, hogy – Einstein szavaival – „muzeális darabokká váltak”. Einstein soha nem fogadta el Niels Bohr és Werner Heisenberg kvantumelméletét. Gödel pedig hitt abban, hogy a matematikai absztrakciók éppolyan valóságosak, mint az asztalok és a székek – e nézet a filozófusok körében nevetségesen naivnak számított. Mind Gödel, mind Einstein ragaszkodott ahhoz, hogy a világ független a tudatunktól, de racionálisan szervezett és nyitott az emberi megértés számára. Osztozva az intellektuális elszigeteltség érzésében, egymás társaságában leltek vigaszt. 'Senki mással nem akartak beszélni – mesélte az intézet egy másik ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány idő időutazás Einstein Gödel

2018. sze 18.

Dr. Freund Tamás tanévnyitó beszédének összefoglalója

írta: Janguli
Dr. Freund Tamás tanévnyitó beszédének összefoglalója

2018. augusztus 29-én az egri Bazilikában tartott tanévnyitón beszélt Dr. Freund Tamás agykutató is, Agyhullámok, tanulás, kreativitás címmel.

Freund Tamás azzal kezdte, hogy sem évnyitón, sem bazilikában nem beszélt még életében. Majd előadásának címét ismertette: A művészetek által gazdagított belső világ és az információs robbanás hatása a kreatív gondolkodási képességre.

Ezután Vukán György zongoraművész gondolatát idézte: „A zene odafent van.” A művészeti alkotásokban mindig ez az „odafönti” jut szóhoz: a művészet nem létező dolgok létrehozása. Az egészen új alkotására képes agy, „az evolúció csúcstermékének” megismerésére törekedni óriási kihívás, és azt az elvi kérdést is felveti, ...

Tovább Szólj hozzá

agy agykutatás agykutató Freund Tamás agykutatás eredményei

2018. aug 30.

Ki lehet a 21. század Freudja?

írta: Janguli
Ki lehet a 21. század Freudja?

Miként keletkezhet milliárdnyi idegsejt együttesében, vagyis az agyban öntudat? S hogyan lesz az agy működési mintázataiból személyiség? A kérdések mindannyiunk létének alapjait érintik, mégis csak maroknyian foglalkoznak velük. Köztük Mark Solms Dél-afrikai neurológus. Aki a tudatfilozófia helyett egyenesen Freudhoz fordult válaszokért. Ebből jött létre egy különös kiméra, amely a neuropszichoanalízis nevet viseli. Vajon életképes lesz-e?

mark_solms.jpgMark Solms

Mintha csak egy menő parti szereplői volnának: estélyibe öltözött nők, frakkos férfiak, és egy sztárséf, aki mindegyiküket személyesen üdvözli. De ez csak a látszat: a trendi harlemi étteremben tudományos konferencia vette kezdetét, melynek témája az új tudományág, a ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány agy elfojtás trauma álom álmok tudat agykutatás libidó álomfejtés pszichoanalízis avatár tudattalan neuropszichológia jakabffy éva Freud agykutató örömelv szuperintelligencia agykutatás eredményei trauma hatása Mijolla Mark Solms Joe LeDoux Sir Karl Popper pszichológiatörténet

2018. aug 28.

Ketten a "Fazekas" első matematika tagozatos osztályából (Pelikán József, Lovász László)

írta: Janguli
Ketten a "Fazekas" első matematika tagozatos osztályából (Pelikán József, Lovász László)

Pelikán József:

A KöMaL-lal először 1960-ban, hatodik általános iskolás koromban találkoztam, édesapám mutatta (aki 1930-ban maga is feladatmegoldó volt). Be is küldtem egy feladat(!) megoldását, de mivel akkor még nem tudtam, hogy be is kell nevezni a pontversenyre, az egész semmit nem számított. Hetedikben aztán beneveztem és néhány megoldást beküldtem ‐ az igazság az, hogy nagyon lusta voltam és sokkal jobban szerettem ‐ édesapám bánatára ‐ focizni, mint megoldásokat körmölgetni.  

pelikan_jozsef_1963-1-c5_1.jpgPelikán József 1963-ban

Komoly tanulság (lapkészítőknek és lapolvasóknak egyaránt). Változást csak az hozott, mikor először megláttam a nevem nyomtatásban, hirtelen eleven valóság lett: van értelme dolgozni, van visszajelzés.

Ebben az ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika erdős pál Lovász László Rábai Imre Lovász László matematikus Lovász László mta Lovász László mta elnök Pelikán József Ki miben tudós KöMaL

süti beállítások módosítása
Mobil