Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2020. már 20.

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője

írta: Janguli
A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője

Edward Krudy (Reuters) beszélgetése Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. barabasi_lovasz_nesetril_b.jpg

Az interjú március 14-én, röviddel a matematika világnapja után készült. (A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) vezetésével jött létre az a kezdeményezés, hogy az UNESCO – első alkalommal – 2020. március 14-ét a matematika világnapjának nyilvánítsa, ez alkalommal a „Matematika mindenütt” mottóval. Március 14 azért is különösen alkalmas erre, mivel már eddig is Pi napnak hívták.)

Mint sokan mások ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány hálózatok matematika gráfelmélet Lovász László matematikus tudományos interjú Alexander Grothendieck Edward Frenkel

2020. már 03.

Tóth I. János: Játékelmélet és történelem

írta: Janguli
Tóth I. János: Játékelmélet és történelem

Részletek

Zérusösszegű interakció: a Bismarck-tengeri csata

1943 februárjában az Egyesült Államok és Japán harcban állt Új-Guineáért. A szövetséges hírszerzés kiderítette, hogy a japánok összevonják erőiket Új-Guinea partjainál. A csapategyesítés érdekében a japán hajóhadnak a közelben lévő Új-Britannia szigetet kellett északról (a Bismarck-tengeren át) vagy délről (a Salamon-tengeren át) megkerülnie, amely körülbelül három napot igényelt.

Az amerikai légierő a lehető legnagyobb csapást akarta mérni a japán hajóhadra. A meteorológiai előrejelzés szerint az északi Bismarck-tengeren esőre és rossz látási viszonyokra, míg a déli Salamon-tengeren tiszta és napos időre lehetett számítani. Ezért az északon fekvő ...

Tovább Szólj hozzá

játék tudomány evolúció matematika zérusösszegű játék Neumann János

2020. jan 29.

Növeli-e a sikert a sikerkutatás?

írta: Janguli
Növeli-e a sikert a sikerkutatás?

Barabási Albert-László-interjú

Mérhető-e a művészi teljesítmény, hogyan állíthatók meg a járványok, felrajzolható-e egy ország korrupciós térképe, milyen folyamatok zajlanak egy sejtben, mekkora az internet átmérője? Mindezekre a kérdésekre választ ad a komplex hálózatkutatás, amely a nagy hálózatok matematikai szabályszerűségeit vizsgálja. A legújabb tudományág úttörőjével, Barabási Albert-Lászlóval beszélgetünk arról, hogy van-e korhatára a sikernek, megjósolható-e, ki kapja a Nobel-díjat, és mennyit lehet spórolni, ha az ember hálózatkutatási alapokon választ iskolát a gyerekének.

Amikor a gyerekei tanácsot kérnek Öntől, fel szokta használni a kutatási eredményeit?

Nap mint nap. Például a nagyfiam egy évvel ezelőtt pályázott ...

Tovább Szólj hozzá

siker tudomány hálózatok tudományos interjú Barabási Albert László

2020. jan 19.

Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

írta: Janguli
Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

2. rész

Előző rész

Senki sem tagadhatja, hogy a matematika rendkívül nehéz elfoglaltság. Véleményem szerint ez a nehézség az emberi agy felépítésének a következménye. Agyunk csak kevéssé alkalmas szimbolikus műveletek hosszú sorának az elvégzésére. Már gyermekként komoly nehézségekkel nézünk szembe, mikor meg kell tanulnunk a szorzótáblát vagy a több számjegyű számítási algoritmusokat. A 3 számjegy kivonása során mérhető agyi aktivitási térképek a fali és frontális lebenyek erőteljes kétoldali aktivációjára utalnak. Ha már a kivonás elemi művelete is ilyen nagy mértékben mozgósítja idegi hálózatainkat, akkor el lehet képzelni, milyen szintű hozzáértés szükséges egy új és igazán nehéz matematikai feltételezés ...

Tovább Szólj hozzá

agy agykutatás stanislas dehaene agykutató agykutatás eredményei

2020. jan 15.

Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

írta: Janguli
Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

1. rész

„A matematika természetére vonatkozó bevett elméletek közül számomra az intuicionizmus ad legjobban számot a számtan és az emberi agy közötti kapcsolatról. A számtan pszichológiai kutatásának utóbbi éveiben olyan új érvek születtek az intuicionista nézet mellett, amiket sem Kant, sem Poincaré nem tudhatott. Az empirikus eredmények megerősítik Poincaré feltevését, miszerint a szám ’a gondolkodás természetes tárgyai közé tartozik’, vagyis az olyan velünk született kategóriák közé, amelyek szerint felfogjuk a világot. Mit tudunk erről a számérzékről?

– Azt, hogy az emberi csecsemők a tárgyak elkülönítésére és a kis halmazok számosságának megállapítására szolgáló öröklött mechanizmussal születnek;

– ez a ...

Tovább Szólj hozzá

matematika stanislas dehaene Leibniz Andrew Wiles Fermat

2020. jan 11.

Totik Vilmos: Lehetetlen - 1. rész

írta: Janguli
Totik Vilmos: Lehetetlen - 1. rész

Az 1998. évi könyvhéten kiemelkedő érdeklődés kísérte Vámos Miklós új könyvét, melyből az átlagosnál jóval többet adtak el, és az utóbbi években ritkán látott módon több százan álltak sorba dedikálásért. A szerző maga sem titkolja, hogy sikerében jelentős része van „Lehetetlen” című televíziós műsorának, amelynek nézettsége néha a hárommilliót is elérte. A „Lehetetlen”-nek az volt az egyik mondanivalója, hogy lehetetlen nincs (csak esetleg az egyes emberek tehetetlenek). Bár a Vámos-műsor címét választottam e dolgozat címének, a műsortól eltérően azt kívánom megmutatni, hogy a matematikában a lehetetlennek éppoly fontos szerepe van, mint a lehetségesnek, és a lehetetlennel kapcsolatos kérdések a matematika ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 09.

A folytonos közelítések embere

írta: Janguli
A folytonos közelítések embere

Staar Gyula interjúja Totik Vilmos matematikussal

"Az isteni bizonyítások Erdős-féle Nagy Könyvébe legtöbbünknek esélye sincs bejutni."

T otik Vilmos (1954) a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa, a Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszék vezetője, a University of South Florida professzora. A Magyar Tudományos Akadémiának 1993-tól levelező, 2001-től rendes tagja. Az analízis, közelebbről az approximációelmélet nemzetközi hírű kutatója. Fél tucatnál több témában ért el kiemelkedő eredményeket, olyanokat, amelyek új kutatási irányokat nyitottak. Hazánkban jelenleg ő a legtöbb és legszebb eredményeket elérő analízis-szakember. (Négy monográfiát írt, kb. 130 dolgozatot publikált, hivatkozásainak száma meghaladja az 1300-at.)
Halk szavú, kissé ...

Tovább Szólj hozzá

2019. dec 30.

Geometria, amely a szemnek láthatatlan

írta: Janguli
Geometria, amely a szemnek láthatatlan

Stanislas Dehaene Agy-díjas kutató írása látássérült matematikusokról és számkoncepciónk ősi kötelmeiről

dehaene_agy-dijas.jpgStanislas Dehaene

"Vak emberekből nem ritkán lesz kiváló matematikus. A vak matematikusok közül talán legismertebb Nicholas Saunderson (1682-1739), aki Isaac Newton katedráját foglalta el a Cambridge-i Egyetemen, és aki nyolc éves korától volt vak."

saunderson.jpegNicholas Saunderson

"Saját vizsgálódásaink során Marie Amalric-kal három vak kortárs matematikusra akadtunk, mind egyetemi tanár Franciaországban. Egyikük, a 11 éves kora óta vak Emmanuel Giroux, kiemelkedő matematikus, hatvan fős laboratórium igazgatója a Lyon-i École Normale Supérieure-ben. Különösen a kontakt geometria nagy tételének demonstrációjáról híres. Az ilyen vak matematikusok létezése megcáfolja az empirista víziót, miszerint az agy üres lap, amely az érzékszervi ...

Tovább Szólj hozzá

agy evolúció matematika agykutatás stanislas dehaene agykutató agykutatás eredményei Cédric Villani Emmanuel Giroux

2019. dec 09.

Alpár Alán: Logisztika az idegrendszerben

írta: Janguli
Alpár Alán: Logisztika az idegrendszerben

Neuronok új szerepkörben

Egy eddig ismeretlen sejtcsoport irányíthatja a regenerációt biztosító sejtek célba jutását az agyvelőben, erre az eredményre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Nemzeti Agykutatási Program, a NAP keretében Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense által vezetett alapkutatás célja az agyvelő regenerációs folyamatainak vizsgálata volt.

− Egy eddig ismeretlen idegsejtcsoportot sikerült leírniuk az agyvelőben, amelynek a regenerációt biztosító sejtek vándorlásában van szerepe. Hogyan jutottak el ehhez a felfedezéshez?

− Régóta tudjuk, hogy az agy regenerációs képessége korlátozott, viszont azt is tudjuk, hogy van olyan terület, így a rágcsálók szaglórendszere, ahol ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány agy agykutatás agykutató tudományos interjú Alpár Alán agykutatás eredményei Harkány Tibor

süti beállítások módosítása