Edward Krudy (Reuters) beszélgetése Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil.

Az interjú március 14-én, röviddel a matematika világnapja után készült. (A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) vezetésével jött létre az a kezdeményezés, hogy az UNESCO – első alkalommal – 2020. március 14-ét a matematika világnapjának nyilvánítsa, ez alkalommal a „Matematika mindenütt” mottóval. Március 14 azért is különösen alkalmas erre, mivel már eddig is Pi napnak hívták.)

Mint sokan mások Európában, jelenleg Nešetřil is otthonról folytatja munkáját a kontinenst elárasztó közegészségügyi válság miatt. Egyeteme zárva van, az órákat felfüggesztették. Ennek ellenére továbbra is optimista a kutatásait illetően; ékesszóló hangfelvételeket készít tárgyáról és a tanítás új megközelítésének szükségességéről.

 „Ha azt szeretnénk, hogy az emberek meglássák a matematika szépségét és hasznosságát, teljesen új módon kell hozzáállnunk a matematika tanításához”, mondja Nešetřil, az Elméleti Számítástechnikai Intézet Kiválósági Központjának igazgatója (Károly Egyetem, Prága), 55 éves matematikatanári tapasztalattal a háta mögött, amelyet főleg egyetemi professzorként szerzett.

„Amikor a gyerekeket művészetre oktatjuk, mutatunk nekik Van Gogh-ot, Picassót, Michelangelót, vagyis a múlt nagyjait. A matematikában ez jóval nehezebb lenne, ezért nem teszünk így. Csak azt mutatjuk meg a gyerekeknek, hogyan kell falat festeni”.

A művészet tanításához való hasonlításkor Nešetřil a neves matematikus, Edward Frenkel Love and Math: The Heart of Hidden Reality (Csók és matek: a világ rejtett szíve, Typotex) című 2013-as könyvére hivatkozik. Nešetřil számára a matematika tanításakor legalább törekedni kellene arra, hogy az a nagy eszmékről szóljon, s az emberi teljesítményeket a lehető legszélesebb látókörben, úgymond a hegycsúcsokról nézve mutassa be.

Edward Frenkel

„Próbáljuk megmutatni nem csak magát a matematikát, hanem a matematika szépségét is… A matematika, amellett, hogy szép, valóságos tárháza az eszméknek, trükköknek és a valóság megközelítéseinek.”

További, Nešetřil által idézett munka Misha Gromovtól a Great Circle of Mysteries: Mathematics, the World, the Mind (Birkhäuser, 2018), amely szerint „a matematika az egyetlen fény, amely megvilágíthatja a világ rejtélyeit”.

„Gromov azt állítja, hogy a matematika a kulcs mindazon rejtélyek megoldásához, amelyek a történelem évezredei során keletkeztek. Ezt igen nehéz átadni, de meg kell próbálnunk”.

Misha Gromov

„Nem csak az a baj, hogy a gyerekek lemaradnak a matematika szépségének élményéről. A fiatalokat ösztönző és a matematikához vonzó tanítási módszerek hiánya komoly hátrányba hozhatja Európát azokkal a társadalmakkal szemben, ahol az emberekhez közelebb áll a matematika, és e tárgyból az eredményeik is általában jobbak.”

Nešetřil professzor felhívja a figyelmet egy Mathematics: a Beautiful Elsewhere elnevezésű, Párizsban rendezett 2012. évi matematikai kiállításra, amelyet a Cartier pour l’art contemporain alapítvány szervezett. A kiállítás olyan matematikusokat és művészeket gyűjtött össze, mint Patti Smith és David Lynch azzal a céllal, hogy a látogatóknak – Alexander Grothendieck matematikus kifejezésével élve –, „hirtelen környezetváltozást” nyújtson.

Alexander Grothendieck

A közönség matematikába való bevonásának reményében Nešetřil professzor, hasonlóan a világ minden táján megtalálható intézményekhez, szorgalmazza egy matematikai múzeum létrehozását Prágában is.

Ezért ahelyett, hogy a matematikatanulást gyötrelemként élnénk meg, inkább úgy kell tekinteni rá, mint eszmék tárházára és valódi élethelyzetek közvetítőjére. Ebből a szempontból a matematika világnapja jó kezdeményezés, de ennél sokkal többet is tehetünk.

„New Yorkban van matematikai múzeum, Németországban több is. A párizsi Henri Poincaré Intézetben most épül. Itt, Prágában már többeknek elmondtam, hogy ez milyen jó lenne a szélesebb közönség számára”.

Barabási, Lovász és Nešetřil az ERC-támogatást a hálózatok dinamikája és felépítése című projekt számára nyerte el. Nešetřil a projektet „állandó beszélgetésként” jellemzi, amelynek célja „valós hálózatok feltárása, a sejtbiológiától az agytudományig, valamint a szállítási és kommunikációs hálózatokig”.

A projekt hat évig tart. Eddig a cseh oldalon két magas szintű hálózattudomány órát indítottak a Károly Egyetemen, és két posztdoktori kutatót készülnek alkalmazni, egyet az Egyesült Államokból, egyet Mexikóból. Egyikük számítógépes szakember, másikuk matematikus.

Bár jelen pillanatban az európai közegészségügyi válság miatt felfüggesztették a munkát, Nešetřil professzor bízik benne, hogy nyárra minden normalizálódik. A professzor szerint az epidemiológia matematikája már jó 100 éve ismert. Ami sokkal kevésbé megjósolható, hogy milyen politikai és társadalmi hatások várhatóak.

Nešetřil legújabb, a projekttel kapcsolatos publikációi között szerepel – Patrice Ossona de Mendez közreműködésével (Centre d'Analyse et de Mathématiques Sociales, Párizs) – a Memoirs of the American Mathematical Society-ben megjelent cikk: A Unified Approach to Structural Limits and Limits of Graphs with Bounded Tree-Depth.

Ford.: Jakabffy Éva