2002.  március 2-án a Budapest Kongresszusi Központban második alkalommal adták át a legrangosabb, civil alapítású tudományos kitüntetést, a Bolyai-díjat. Ez évben a Bolyai-díjat Roska Tamás kapta.

Roska Tamás (1940) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Analogikai és Neurális Számítógépek Laboratóriumának vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának alapítója, dékánja. Iskolateremtő egyéniség.

Számos kitüntetés tulajdonosa a Széchenyi-díjtól a Szent-Györgyi Albert-díjon át a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíjáig.

Szakterülete az elektronika, a számítástechnika, az új információtechnikai eszközök és ...

Edward Krudy (Reuters) beszélgetése Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil.

Az interjú március 14-én, röviddel a matematika világnapja után készült. (A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) vezetésével jött létre az a kezdeményezés, hogy az UNESCO – első alkalommal – 2020. március 14-ét a matematika világnapjának nyilvánítsa, ez alkalommal a „Matematika mindenütt” mottóval. Március 14 azért is különösen alkalmas erre, mivel már eddig is Pi napnak hívták.)

Mint sokan mások ...

Zérusösszegű interakció: a Bismarck-tengeri csata

1943 februárjában az Egyesült Államok és Japán harcban állt Új-Guineáért. A szövetséges hírszerzés kiderítette, hogy a japánok összevonják erőiket Új-Guinea partjainál. A csapategyesítés érdekében a japán hajóhadnak a közelben lévő Új-Britannia szigetet kellett északról (a Bismarck-tengeren át) vagy délről (a Salamon-tengeren át) megkerülnie, amely körülbelül három napot igényelt.

Az amerikai légierő a lehető legnagyobb csapást akarta mérni a japán hajóhadra. A meteorológiai előrejelzés szerint az északi Bismarck-tengeren esőre és rossz látási viszonyokra, míg a déli Salamon-tengeren tiszta és napos időre lehetett számítani. Ezért az északon fekvő ...

Előző rész

Senki sem tagadhatja, hogy a matematika rendkívül nehéz elfoglaltság. Véleményem szerint ez a nehézség az emberi agy felépítésének a következménye. Agyunk csak kevéssé alkalmas szimbolikus műveletek hosszú sorának az elvégzésére. Már gyermekként komoly nehézségekkel nézünk szembe, mikor meg kell tanulnunk a szorzótáblát vagy a több számjegyű számítási algoritmusokat. A 3 számjegy kivonása során mérhető agyi aktivitási térképek a fali és frontális lebenyek erőteljes kétoldali aktivációjára utalnak. Ha már a kivonás elemi művelete is ilyen nagy mértékben mozgósítja idegi hálózatainkat, akkor el lehet képzelni, milyen szintű hozzáértés szükséges egy új és igazán nehéz matematikai feltételezés ...

„A matematika természetére vonatkozó bevett elméletek közül számomra az intuicionizmus ad legjobban számot a számtan és az emberi agy közötti kapcsolatról. A számtan pszichológiai kutatásának utóbbi éveiben olyan új érvek születtek az intuicionista nézet mellett, amiket sem Kant, sem Poincaré nem tudhatott. Az empirikus eredmények megerősítik Poincaré feltevését, miszerint a szám ’a gondolkodás természetes tárgyai közé tartozik’, vagyis az olyan velünk született kategóriák közé, amelyek szerint felfogjuk a világot. Mit tudunk erről a számérzékről?

– Azt, hogy az emberi csecsemők a tárgyak elkülönítésére és a kis halmazok számosságának megállapítására szolgáló öröklött mechanizmussal születnek;

– ez a ...

Az 1998. évi könyvhéten kiemelkedő érdeklődés kísérte Vámos Miklós új könyvét, melyből az átlagosnál jóval többet adtak el, és az utóbbi években ritkán látott módon több százan álltak sorba dedikálásért. A szerző maga sem titkolja, hogy sikerében jelentős része van „Lehetetlen” című televíziós műsorának, amelynek nézettsége néha a hárommilliót is elérte. A „Lehetetlen”-nek az volt az egyik mondanivalója, hogy lehetetlen nincs (csak esetleg az egyes emberek tehetetlenek). Bár a Vámos-műsor címét választottam e dolgozat címének, a műsortól eltérően azt kívánom megmutatni, hogy a matematikában a lehetetlennek éppoly fontos szerepe van, mint a lehetségesnek, és a lehetetlennel kapcsolatos kérdések a matematika ...

"Az isteni bizonyítások Erdős-féle Nagy Könyvébe legtöbbünknek esélye sincs bejutni."

T otik Vilmos (1954) a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa, a Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszék vezetője, a University of South Florida professzora. A Magyar Tudományos Akadémiának 1993-tól levelező, 2001-től rendes tagja. Az analízis, közelebbről az approximációelmélet nemzetközi hírű kutatója. Fél tucatnál több témában ért el kiemelkedő eredményeket, olyanokat, amelyek új kutatási irányokat nyitottak. Hazánkban jelenleg ő a legtöbb és legszebb eredményeket elérő analízis-szakember. (Négy monográfiát írt, kb. 130 dolgozatot publikált, hivatkozásainak száma meghaladja az 1300-at.)
Halk szavú, kissé ...

Stanislas Dehaene

"Vak emberekből nem ritkán lesz kiváló matematikus. A vak matematikusok közül talán legismertebb Nicholas Saunderson (1682-1739), aki Isaac Newton katedráját foglalta el a Cambridge-i Egyetemen, és aki nyolc éves korától volt vak."

Nicholas Saunderson

"Saját vizsgálódásaink során Marie Amalric-kal három vak kortárs matematikusra akadtunk, mind egyetemi tanár Franciaországban. Egyikük, a 11 éves kora óta vak Emmanuel Giroux, kiemelkedő matematikus, hatvan fős laboratórium igazgatója a Lyon-i École Normale Supérieure-ben. Különösen a kontakt geometria nagy tételének demonstrációjáról híres. Az ilyen vak matematikusok létezése megcáfolja az empirista víziót, miszerint az agy üres lap, amely az érzékszervi ...