1235 telén Juliánusz barát eljutott a volgai bulgárok fővárosába. Itt találkozott egy asszonnyal, akitől megtudta, hogy kétnapi járóföldre megtalálja azokat a magyarokat, akiket keres. Kik voltak ezek a magyarok? Léteztek-e egyáltalán? Milyen alapon nevezhetjük őket magyaroknak? Az előadás bemutatja azokat a forrásokat, melyek alapján a tudományos kutatás a magyar nép és a magyar nyelv eredetét, Honfoglalás előtti történetét vizsgálja. Olyan kérdésekre kaphatunk választ például, hogy mi a nép és a nyelv történeti viszonya, vagy hogy mi volt a magyarok neve saját maguk számára és a többi nép között. És végül, de nem utolsó sorban kiderül az is, hogy az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tulajdonképpen középkori ...

 J.É.: Kacskaringós, vagy inkább egyenes volt-e az eddigi szakmai pályája?

R.T.A.: Volt benne egy-két kanyar… Ezek azok, amelyeket az embernek vennie kell. Az első kanyar, amikor az egyetemre kerültem, 1950 volt. 1950-51-52 volt a magyar felsőoktatás legsötétebb 3 éve. Mikor én bekerültem az egyetemre, nagy nehezen, akkor beérkeztem egy olyan bölcsészkarra, ahol gyakorlatilag azok a tanárok, akik az akkori magyar szellemi élet vezetőinek számítottak, már nem voltak ott. Én például rögtön Horváth Jánost kerestem – eltávolították. Idősebb hallgatóktól érdeklődve, hogy ki van itt még jó tanár, azt a választ kaptam: van még két „öreg”, nagyszerű tanár. Az akkor 48 éves Ligeti Lajos, és a 60 éves Németh Gyula. Számomra akkor ők ...

A rovásírásról és eredetéről sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el. Róna-Tas András előadásában a rovásábécé kialakulásának történetét fejti fel lépésről lépésre, visszafelé haladva az időben, míg végül az is kiderül, hogy a rovásírás bizonyos értelemben egyik legrégebbi magyar nyelvemlékünknek tekinthető.

Sokan tudják, hogy a székelyek között fennmaradt egy régi, eredetileg rovással fába rögzített írás. Az írásról és eredetéről azonban sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el.

A székely-magyar rovásírás izgalmas történetének ered nyomába Róna-Tas András, aki hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet ...

A gráfelmélet főleg az agyi hálózatok tanulmányozása terén számíthat érdeklődésre, mivel egyedülálló perspektívát kínál az agyterületek közti összeköttetések tanulmányozásához. Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja gráfelmélet segítségével modellezte, melyek a lényeges összeköttetések az emberi agyban.

A 20. században az anatómiai agyi atlaszokon mindössze 80 emberi agyterületet jelöltek meg a tudósok. Mára a nagy felbontású és jó minőségű diffúziós MRI felvételeknek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a kutatók ezernél több agyi területet azonosítsanak konzisztensen, azaz a különböző fejmérettel és -formával rendelkező emberek agyterületeit egymáshoz rendeljék. A modell ...

1934-ben a mai napon született Carl Edward Sagan amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológu, ismeretterjesztő. A Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora, a bolygókutató laboratórium vezetője volt.

Az MTA Víztudományi Program tervezetét, első eredményeit a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott konferencián mutatták be, 2016. november elején.

„Elengedhetetlen, hogy új fejezetet nyissunk a magyar víztudományi kutatásban. A Víztudományi Program a tudományos élet számára régi adósságot törleszt a víztudományi oktatás és kutatás fellendítésével, a kapott eredmények azonban legtöbbször közvetlen társadalmi jelentőséggel is bírnak” – e szavakkal nyitotta meg Lovász László, az MTA elnöke a tanácskozást az Akadémia székházában.

Az elnök emlékeztetett rá, hogy az Akadémia tavaszi közgyűlésén döntött a víztudományi program meghirdetéséről, amelynek elindítását leginkább a klímaváltozás motiválta.

A ...

Gyöngyösi Balázs, MNO

Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek.

Bolcsó Dániel, Index.hu

B.D.: ...Éri bármilyen politikai nyomás ön szerint az MTA-t?

L.L.: Semmi olyan politikai nyomás nem nehezedik ránk, hogy tudományosan támasszunk alá valamit, ami előre meg van határozva. Természetesen részt veszünk különböző fontos kérdések eldöntésében, például az agrárstratégia kapcsán az Akadémiát első helyen említik, mint a stratégia kialakításának résztvevőjét és felelősét. Ez nem politikai nyomás, csak politikához is kapcsolódó feladat, de természetesen mi azt a részét képviseljük, hogy milyen tudományos kutatásoknak kell lefolyni ahhoz, hogy egy jó agrárstratégiát ki lehessen alakítani. Én a magam részéről próbálok abba az irányba hatni, hogy egy-egy problémát multidiszciplinárisan ...