Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnöke, Freund Tamás. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa elmondta: a magyar agykutatás egyik legfontosabb feladata, hogy csökkentse az agy betegségei által okozott szociális és egészséggazdasági terhet, és ezt a feladatot a tehetséges fiatal kutatók itthon tartásával, illetve hazahozatalával oldja meg. A program 12 milliárd forintos állami támogatásból jövő év végéig biztosan működik, hamarosan eldől, lesz-e folytatása.

– Egy felmérés szerint az agy betegségeinek kezelése több pénzt emészt fel, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz együttvéve. Ez csak a laikusoknak meglepő, vagy egy ilyen eredménnyel a zsebben könnyebb is forrást szerezni agykutatásra?

– Erről még 2010-ben publikált az Európai Agytanács, de a főbb megállapítások ma is aktuálisak. A világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Hat éve 30 európai ország agyi – mentális és neurológiai – betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték. Összehasonlításképp az utána következő öt legköltségesebb betegség együttesen került 500 milliárdba. Magyarázatul szolgálhat, ha végiggondoljuk, hogy míg egyes betegségek következtében a páciens gyakran hamar meghal, addig egy autizmussal vagy skizofréniával született gyermek leél egy teljes életet. Ez gyakran azzal jár, hogy az egyik szülőt kivonja a munkavégzésből, folyamatos orvosi ellátásra, gyógyszerre, ápolásra szorul, és persze ő maga sem tud dolgozni. Egy ilyen mutatóban mindezek a költségek összeadódnak, nem csak a patikában otthagyott összeg számít bele.

– Az Alzheimer-kórban szenvedők is ide sorolhatók, csak a kiszolgáltatottság később jelentkezik.

– Igen, van, aki 60 évesen munkaképtelenné válik. Még mindig élhet 20-30 évet, de már hatalmas terhet ró a családra, hiszen gondozniuk kell, ha csak nem akarják otthonba küldeni. De egyre inkább terjed a depresszió, a szorongás, a krónikus stresszhez kapcsolódó pánikbetegség is. Ennek az egyik okozója az információrobbanás, amely nélkül viszont nem tudunk élni. Ez a száz év, mely során megjelent a telefon, a rádió, a tévé és az internet, az evolúciós időskálán egy pillanat, teljesen reménytelen, hogy biológiailag alkalmazkodjon hozzá az emberi agy. S ha már biológiailag nem megy, értelmes lények vagyunk, meg kell tanulnunk otthonosan mozogni a számítógépek világában, hogy ne menjen szó szerint az agyunkra. De ez még nem igazán sikerül, a veszélyeivel még mindig nincs tisztában a társadalom. Az információrobbanás az Egészségügyi Világszervezet szerint is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Mindezt figyelembe véve bárki beláthatja, akár egy politikus, akár az utca embere, hogy valamit tenni kell. Ezekkel az adatokkal könnyű volt meggyőzni az Európai Unió vezetőit, illetve a magyar kormányt is, nem véletlenül indult el 1,2 milliárd euróval az Emberi Agy Projekt az EU-ban, illetve 12 milliárd forinttal a Nemzeti Agykutatási Program.

– Öt tematikus pillére van a programnak: a már említett felfedező kutatások mellett a klinikai idegtudomány, a gyógyszerfejlesztés, a bionika és az infobionika, illetve a társadalmi kihívások. Ezek közül melyik területen sikerült már érdemi előrelépést tenni?

– Mind az öt pillér a terv szerint halad, a klinikai a neurológiát, a pszichiátriát és az idegsebészetet foglalja magába. Ez közvetlen betegágy melletti kutatást jelent, sokkal hamarabb megjelennek az eredményei a gyakorlatban. Jobb diagnosztikai, terápiás eljárásokat eredményeznek, szinte azonnal alkalmazhatók a betegek gyógykezelésében. A gyógyszerfejlesztés már az alkalmazott kutatások kategóriáját súrolja, a bionika pedig izgalmas és modern terület, várhatóan agyba ültethető mikrochipeket is eredményezni fog. Egy ilyen chip lehet egyszerre szenzor és effektor is, ami például akár húsz perccel azelőtt jelzi az epilepsziás rohamot, hogy kialakulna, egyúttal meg is tudja akadályozni. Ehhez hasonló szerkentyűket már most lehet gyártani, a NAP keretében működő laborokban is, de a bevezetéséig még több etikai kérdést is meg kell válaszolni, ami eltarthat egy ideig. Az ötödik pillérnél, a társadalmi kihívásoknál az epidemiológiai kutatások a legelőrehaladottabbak: területalapon, országosan mérik fel az agyi betegségek elterjedését. Az ellátásszervezésben ennek komoly jelentősége van, de az egyes kórok gyakorisága lakóhelyre, társadalmi helyzetre, nemre, korra, foglalkozásra is visszavezethetők.

– Mik az eddigi legfontosabb mérföldkövek, amelyeket az agykutatási programnak köszönhetünk?

– Ezek közül próbálunk minél többet bemutatni a Magyar Tudomány Ünnepén, ahol két és fél napot kapunk az eddigi eredményeink megismertetésére. Az egyik plenáris előadáson a pécsi Janszky József ismerteti azt a felfedezést, hogy az internetfüggőség agyi szerkezeti elváltozást okoz hasonlóan a drogfüggőséghez. Ez azért súlyos dolog, mert a 21. században nem beszélhetünk internet-absztinenciáról, mára alig maradt a világhálótól független munkakör, ezért inkább internetdiétára van szükség. Az autizmus terjedése is világszerte slágertéma, éles a vita, hogy szabad-e immunizálni az embereket. Ennek kapcsán az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből Sperlágh Beáta mutatja be a gyógyszerfejlesztési eredményeiket. Állatkísérletekkel már bizonyították, hogy ha egyes receptorokat blokkolnak, hiába fertőződik az anya, nem károsodik a csecsemő. Ez nemzetközi szinten is jelentős eredmény, utat mutathat az autizmus, a migrén és a skizofrénia gyógyítása felé.