Pléh Csaba nyelvész, pszichológus kapta az Akadémiai Aranyérmet
Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén. Az akadémikus pályáját bemutató videó cikkünkben megnézhető.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a pszichológia, a nyelv-, a bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett, a tudományos egyoldalúságok meghaladására, a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományok összekapcsolására törekvő, mind az elmélet, mind az empirikus kutatások szintjén az embert mint kultúraalkotó biológiai lényt értelmező és ezzel alapvetően termékeny tudományos összefüggésrendszert képviselő, kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként Pléh Csabának, az MTA rendes tagjának, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának adományozta az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
Pléh Csaba 1945-ben Sárisápon született. 1969-ben végezte el az ELTE pszichológia, 1973-ban pedig általános és alkalmazott nyelvészet szakát. 1969 és 1998 között az ELTE Általános Pszichológia Tanszékén dolgozott, 1984-től mint tanszékvezető egyetemi docens. Legnagyobb szakmai sikerének a hazai kognitív pszichológia szemléletének és szakembereinek formálását tartja a különböző konferenciákon és szemináriumokon a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben.
Kutatóként elsősorban nyelvpszichológiával, a nyelvi fejlődés kísérleti pszichológiai vizsgálatával, a mondatmegértés meghatározóival, a mondatközi viszonyok értelmezésével, illetve megismeréspszichológiával foglalkozik. Vezető témája a fejlődési zavarok értelmezése. Jelentős eredményeket ért el a kognitív tudomány gépies és biológiai modelljeinek összevetése, a modularitás fogalmának tisztázása, illetve annak története terén. A pszicholingvisztikában a mondatmegértés, a megismerés és nyelv viszonyát a téri kifejezések használatának függvényében vizsgálja. Pszichológiatörténeti kutatásai a korai evolúciós és a társas modellek viszonyára irányulnak. Kutatásokat indított el a modern információtechnológiai eszközök hatásáról az emberi kapcsolati minták és ismeretszerzési szokások változásaira.
Mint mondja, különösen büszke arra, hogy úgy tudott diákjai életére és gondolkodásmódjára hatni, hogy közben nem akarta őket arra kényszeríteni, hogy ugyanazzal foglalkozzanak, és ugyanúgy gondolkodjanak, mint ő.
Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. 2005-től 2008-ig az MTA főtitkárhelyettese volt.
Tudományos eredményeit számos díjjal, közöttük 1985-ben Akadémiai Díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, valamint 2010-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.
Egy volt tanítványa – ma már nemzetközi hírű kutató – szerint Pléh Csaba személyisége révén „távoli embereket, tudósokat, világokat köt össze”. Ő maga pedig gyakran beszél arról, hogy a kooperáció híve: „Hiszek abban, hogy az együttműködő emberi természet mindig győzedelmeskedik a versengő és pusztító emberi törekvésekkel szemben.”
Akadémiai Aranyérem
A kitüntetést az MTA elnöke hozta létre a 10/1960. MTA (A. K. 12. sz.) utasításával. A díj adományozója a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, az Akadémia elnöke adja át a májusi közgyűlésen. Az Akadémiai Aranyéremből évente egy kitüntetés adományozható, kizárólag az Akadémia tagjának kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként.
Forrás: https://mta.hu/kozgyules2024/pleh-csaba-kapta-az-akademiai-aranyermet-113662