Lovász László, a kombinatorika és számítógép-tudomány nemzetközi hírű szaktekintélye 1948-ban született Budapesten. Már az általános iskola végén elköteleződött a matematika tudománya mellett.

Egyik példaképének a 18. századi svájci matematikust, Leonhard Eulert tekintette. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta. Már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott kivételes tehetsége, sorra nyerte a jelentősebb tanulmányi versenyeket, a Matematikai Diákolimpián három egymást követő évben lett aranyérmes. Mindössze 16 évesen kezdte vizsgálni a gráfokkal való műveleteket.

Az ELTE TTK matematika szakát 1971-ben fejezett be. A felsőoktatásban töltött évei során a Schweitzer Miklós matematikai emlékverseny legsikeresebb megoldójaként szerzett hírnevet: a feladatok megoldásán túl rámutatott a matematikai problémák hátterére is. Az egyik közszájon forgó esetről így írt a Természet Világa 1999. márciusi számában: egyik alkalommal például nem a felvetett problémát, hanem annak általánosítását oldotta meg olyan módszerrel, amely pont az adott speciális esetben nem működött. Ez megdöbbentette a konferenciát levezető elnököt, aki csodálkozott azon, hogy Lovász miért nem rendelkezik még doktori címmel. Ha a doktorit nem is, a kandidátusi címet szokatlanul korán, már az egyetem befejezése előtt megszerezte. Ez azért is rendhagyó, mert ennek a tudományos fokozatnak az elnyeréséhez a főiskolai, illetve egyetemi diploma megszerzése alapfeltétel.

1972-ben oldotta meg azt a matematikai problémát, amely a világhírnevet is meghozta számára: neki sikerült bebizonyítania Claude Berge francia matematikus „perfekt gráf sejtését”, amely akkor már húsz éve izgatta a matematikusok fantáziáját.

Perfekt gráf tétel Tétel: Egy gráf akkor és csak akkor perfekt, ha a komplementere perfekt. Eredetileg ez volt a (gyenge) perfektgráf-sejtés (Fulkerson, 1971). Lovász László látta be 1972-ben. Később Lovász igazolta, hogy egy G gráf pontosan akkor perfekt, ha minden H feszített részgráfjára igaz Mivel ez a feltétel szimmetrikus G-re és G komplementerére, az eredmény azonnal adja a perfekt gráf tételt.

Dolgozata annyira híres lett, hogy tíz évvel később egy vezető matematikai folyóirat változatlan formában újraközölte. Ez az eredmény vezette őt a diszkrét programozás témaköréhez, amely két évtizeden át a fő kutatási területévé vált.

Az egyetem elvégzése után az ELTE-n, majd 1975 és 1982 között a Szegedi Tudományegyetem geometriai tanszékén tanított. Ez az időszak sem telt eseménytelenül. 1978-ban Martin Kneser német matematikus régóta nyitott kombinatorikai problémáját sikerült megoldania algebrai megközelítéssel, majd 1979-ben az információelmélet egyik leghíresebb problémáját, a Shannon-problémát is hasonló módon oldotta meg. Ez az eredmény az vált az IEEE Transaction Information Theory című tudományos folyóiratban. Eredményeinek köszönhetően mindössze 31 évesen a Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb levelező tagjának választották. 1982-től ismét az ELTE-n tanított, egy évvel később pedig a számítógép-tudományi tanszék vezetésére kapott megbízást. 1985-ben, 36 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Az Educatio folyóiratnak adott 2009-es interjújából kiderül, hogy a nyolcvanas években a rendszerváltozás közeledtével felszínre került a matematikustársadalom megosztottsága, jelentős ideológiai és hatalmi harcok dúltak az ELTE matematikai tanszékei között a fontosabb tudományos pozíciók betöltéséért. Lovász szerint a feszült légkör miatt a magyar matematikus közösség egy sor fontos dologról lemaradt, ő pedig úgy döntött, hogy elfogadja a külföldi ajánlatokat. ElőszBonni Egyetemen, majd a Princetonon tanított, 1993 és 1999 között pedig a Yalet számára. 1999-től dolgozott a Microsoft kutatóintézetében. A vállalat nagy szabadságot adott Lovásznak és kollégáinak, gyakorlatilag maguk a kutatók határozhatták meg, hogy milyen matematikai problémákkal szeretnének foglalkozni. Így a szakmai tanácsadáson túl sok érdekes kérdéssel foglalkozhattak. A Microsoftnál töltött évek egyik jelentős eredménye volt, hogy felesége, Vesztergombi Katalin segítségével létrehozott egy hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek.

Még külföldi tartózkodása idején, 1999-ben elnyerte addigi legnagyobb tudományos elismerését, a matematikai Wolf-díjat. 2006-ban visszatért Magyarországra. Még ebben az évben az ELTE Matematikai Intézet igazgatója lett, ezt a pozíciót 2011-ig töltötte be.

A 2007 és 2010 közötti időszakra Lovászt a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) elnökévé választották. Ezalatt további két jelentős díjjal gazdagodott: 2007-ben megkapta az egyik legrangosabb hazai tudományos elismerést, a Bolyai-díjat, majd 2010-ben a Kyoto-díjat vehette át. Mivel a matematikában nincs Nobel-díj, a Kyoto-díjat „matematikai Nobel-díjként” tartják számon. További elismerései: 1979: Pólya-díj, 1985: Állami Díj, 1998: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2001: Corvin-lánc, 2008: Széchenyi-nagydíj, 2012: Fulkerson-díj.