A 2023-as Bolyai Emlékév lezárása alkalmából a Bolyai János Matematikai Társaság megosztotta Pataki Éva "Találkozás a Végtelennel: Bolyai János" című filmjét, amely 2003-ban elnyerte a Budapest Magyar Filmszemle Ismeretterjesztő kategória díját. 

Döbbenetes tény, hogy Bolyai Jánosról nem maradt fent egyetlen arckép sem. A film megpróbálja életre kelteni homályba vesző arcát, és arra is kísérletet tesz, hogy valamit megértessen Bolyai zseniális fölfedezéséből.

A filmben megszólaló Benkő Samu, Gábos Zoltán, Jenkovszky László, Jurij Sitenko, Kiss Elemér, Lovas István, Oláh-Gál Róbert, Toró Tibor és Weszely Tibor mellett érdemes felidézni az egyik legnagyobb magyar agykutató , Szentágothai János szavait is.

Az ő nevéhez fűződik annak felismerése és kinyilvánítása, hogy a magyar tudomány krónikájában a Bolyai János nevéhez kapcsolódó 1823. november 3. ugyancsak kivételes történelmi jelentőségű dátum.

Szentágothai 1977-ben, Bolyai János születésének 175. évfordulóján az Akadémia dísztermében, mint Széchenyi Akadémiájának hivatalban lévő elnöke tette meg ezt:

"A magyar nép géniusza - a tudomány területén - legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet. Erre tragikumában is, szinte a klasszikus görög sorstragédiát idéző, nagyszerű életre Bolyai születésének 175. évfordulóján többféleként is emlékezhetünk. Felidézhetjük életének sikerekben szegény, buktatókban gazdag főbb állomásait - erre a fela­datra erre leghivatottabb tudósunk vállalkozott. Részletezni lehet geometriai rendszerét, szakmai vagy filozófiai szempontból, és annak szinte áttekinthetetlenül szerteágazó olyan következményeit, amelyek megváltoztatták egész világképünket. Villantsuk fel bevezetésként em­beri, erkölcsi nagyságát jellemző néhány saját gondolatát, amely leve­leiből, vagy naplójegyzeteiből ránk maradt.

Bolyai János olykor derűsebb, olykor zaklatott lelkiállapota gyakran sugallt mondatokat, amelyek azt igazolják, hogy vágyott ugyan az elis­merésre, de nem hiúságból, hanem a tudomány érdekeitől, az emberi­ség boldogulásának óhajától indíttatva. Ő előre tudta - nem egyszer meg is fogalmazta - , hogy „semmiből teremtett új más világa” majdan kihat egész szemléletünkre, befolyásolja az összes olyan tudományt, amelyekben a tér fogalma, szerkezete, interpretációja szerepet visz. Az általa teremtett új világ filozófiailag már csak azért is érdekes, mert ma tudjuk, hogy érzékelésünk számára az agy, nemcsak az emberi, hanem az állati agy is, az euklideszi geometria szerint elemez. A lehetséges geo­metriáknak ez a határesete „tehát valóban természetes geometria” a filogenezis százmillió években mérhető időszaka során földi viszonyokra kifejlődött agy számára. Annál csodálatosabb, hogy az emberi agy ké­pes saját magán túlnőni és új kozmikus méretben reális világot teremte­ni. Bolyai tehát valóban helyesen mérte fel felismerésének jelentőségét.

Saját eredményei új korszakot nyitó voltának tudatában a lélek mi­csoda titokzatos örvényeire világít az a tény, hogy az egyetlen róla ké­szült hiteles képet ő maga semmisítette meg egy óvatlan pillanatban.

És mit jelenthetnek az erről írt önéletrajzi sorok: ...katonai ingénieurs-hadnagyi teljes parádéban levett mellképe­met ... összeszaggattam: annyira nem vágytam az efféle, mások által vadásztatni szokott külső halhatatlanságra”.

A múlt tudósai között voltak, akik már életükben megdicsőültek, olyanok is, kiket máglyára küldtek, egyeseket csupán csak elhallgattat­tak. Ez talán a legkegyetlenebb sors, mert lassú halált jelent. A Kárpátok övezte terület meg tudta szülni Bolyai Jánost, de a közönyös, maradi tár­sadalom az ő eszméinek befogadására, megértésére már képtelen volt. Nem­hogy helyet biztosított volna számára, a tudományos élet eme tisztes haj­lékában, de életében még a neve sem hangzott el a Magyar Tudomá­nyos Akadémia falai között. És amikor jól megkésve, 1868-ban először elhangzott, akkor az külföldi kezdeményezésre történt. Akár mementónak is tekinthetjük ezt a tényt, figyelmeztetőül saját, mai felelősségünkre.

Az irodalom - a tudományos és a szépirodalom egyaránt - együtt szokta emlegetni a két Bolyai nevét. Vérségi köteléken túl a nehéz tu­dóssors is egymáshoz láncolta őket, meg a kétévezredes probléma, amelynek megoldásán fáradoztak. Az apa lényegében eredménytelenül, a fiú teljes sikerrel.

De voltak események, amelyek éket vertek közéjük, és beárnyékolták kapcsolatukat. Ezekből a jelentéktelen eseményekből az utókor jónéhány kutatója drámai színezetű tőkét kovácsolt. Legyünk ma már igazságosak, hisz régóta egymással megbékélten közös sírhant alatt alusszák örök álmukat. Jó, ha felidézzük, hogy a „vulkán” természetű fiú milyen szép szavakkal nyújtott békejobbot apja emlékének: „Atyámnak örök hála, s poraira, hamvaira is áldás”.

Csupán egy ember iránti keserű szavak bukkannak elő gyakran a megsárgult lapokból, és ez Gauss, a legilletékesebb bíró. Tudjuk, hogy ő volt az akkori világ egyetlen olyan matematikusa, aki belátott az új  fölfedezés mélységeibe, és aki tehetett is volna valamit annak elismerteté­se érdekében. Ám néhány kétes értékű mondaton kívül hallgatásba bur­kolózott. Nehéz megértenünk egy szellemóriás cselekedeteinek indítékait.

Bolyai János maga sok helyt szinte önkínzóan szaggatja fel újra és újra az őt ért sebeket. Az egyéni sérelem a tárgyilagos ítélkezésben azonban nem befolyásolja, midőn így vesz búcsút az élők sorából ki­lépett Göttingeni Kolosszustól:

„A Gauss fátuma ... akkora hatással van rám, lelkem úgy siratja és oly mélyen gyászolja ... mintha egy második Atyámat vesztettem volna el!”

A két Bolyai sohasem dúskált anyagi javakban. Nem jutott osztály­részükül gazdagon terített asztal. Bolyai Jánosnak is csak egyetlen va­gyontárgya volt, a 29 oldalas Appendix, ezt helyezte letétbe az utókor hagyatkozást, valóban Bolyai-Lobacsevszkij geometriának nevezi a XIX. század legjelentősebb matematikai fölfedezését.

Tisztelt Hallgatóim! Bolyai János, a matematikus, idestova már egy évszázada elfoglalja méltó helyét a tudományok történetében. Ideje, hogy mint embert és jellemet is odaállítsuk, ahová tartozik, amely méltó arra, hogy születése 175. évfordulóján mélyen meghajtsuk előtte az elismerés zászlaját."

*

A Találkozás a végtelennel című film megtekinthető a Bolyai János Matematikai Társaság YouTube-csatornáján: https://www.youtube.com/watch?v=ErttK-U67e0