A rovásírásról és eredetéről sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el. Róna-Tas András előadásában a rovásábécé kialakulásának történetét fejti fel lépésről lépésre, visszafelé haladva az időben, míg végül az is kiderül, hogy a rovásírás bizonyos értelemben egyik legrégebbi magyar nyelvemlékünknek tekinthető.

Sokan tudják, hogy a székelyek között fennmaradt egy régi, eredetileg rovással fába rögzített írás. Az írásról és eredetéről azonban sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el.

A székely-magyar rovásírás izgalmas történetének ered nyomába Róna-Tas András, aki hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet vizsgált, és több könyve jelent meg a magyarság őstörténetéről, korai műveltségéről.

Róna-Tas András

Előadásában először elhelyezi rovásírásunkat a világ írásrendszerei, a különféle írástípusok, majd szorosabban az eurázsiai rovásírások között. Ezután izgalmas nyomozás következik: rovásírásos emlékeink alapján lépésről lépésre követi egészen a korai Árpád-korig visszafelé a rovásábécé változásait. Helyreállítja a 11–12. századi rovásírás ábécéjét és szerkezetét, majd megvizsgálja az írásrendszernek a honfoglalás kora előtti forrásait. Mindezek alapján kiderül, hogy a rovásírás az egyik legrégebbi magyar nyelvemléknek is tekinthető.