Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2020. máj 29.

Egy csodálatos magyar elme

írta: Janguli
Egy csodálatos magyar elme

100 éve született Harsányi János Nobel-díjas játékelmélet kutató, aki "kimatekozta a blöffölést"

1994 aranybetűvel szerepel a magyar tudomány történetében. Abban az esztendőben Harsányi János közgazdász és Oláh György kémikus is kezet szoríthatott a svéd királlyal, amikor átvette tőle a Nobel-díjat. 

harsanyi_janos_stockholm_1994_nobel.jpeg1994-ben, Stockholmban a Nobel-díj átvételekor

Harsányi a közgazdasági Nobel-díjat John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta, az indoklás szerint: „A nemkooperatív játékok elméletében az egyensúly-elemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért”. Harsányi módszere az élet számos területén alkalmazható, a magán- és közszférában, politikai és gazdasági életben egyaránt. A Nobel-díj átvételekor beszédében hangsúlyozta, hogy munkájának alapja, a szintén egykori fasori diák, Neumann János 50 évvel korábbi ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika játékelmélet erdős pál Neumann János

2020. máj 24.

Interjú Fejes Tóth Lászlóval

írta: Janguli
Interjú Fejes Tóth Lászlóval

Hargittai István (MTA)

"Képesek vagyunk végtelen számú új világegyetemet létrehozni, amelyek törvényei felett rendelkezünk, de amelyekbe belépést nem nyerhetünk." Fejes Tóth Lászlót idézi így H. S. M. Coxeter, "a huszadik század geométere." 1


cox.jpgH. S. M. Coxeter

Fejes Tóth László (sz. 1915, Szeged) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1962 óta), a Matematikai Kutató Intézet volt igazgatója (1970-1983), Kossuth-díjas (1957) és Állami Díjas (1973), budapesti otthonában rögzítettük 1999. október 22-én a következő beszélgetést. 2

laszlo_fejes_toth-1991-head_shot_1.pngFejes Tóth László

Hargittai István: Mi az, amire a pályádból, munkásságodból a legszívesebben gondolsz vissza?

Fejes Tóth László: Már középiskolai tanulmányaim utolsó éveiben, az akkori ...

Tovább Szólj hozzá

2020. ápr 19.

Analogika - rendhagyó interjú Roska Tamás akadémikussal

írta: Janguli
Analogika - rendhagyó interjú Roska Tamás akadémikussal

2002.  március 2-án a Budapest Kongresszusi Központban második alkalommal adták át a legrangosabb, civil alapítású tudományos kitüntetést, a Bolyai-díjat. Ez évben a Bolyai-díjat Roska Tamás kapta.

roska.jpg

Roska Tamás (1940) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Analogikai és Neurális Számítógépek Laboratóriumának vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának alapítója, dékánja. Iskolateremtő egyéniség.

Számos kitüntetés tulajdonosa a Széchenyi-díjtól a Szent-Györgyi Albert-díjon át a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíjáig.

Szakterülete az elektronika, a számítástechnika, az új információtechnikai eszközök és ...

Tovább Szólj hozzá

2020. már 20.

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője

írta: Janguli
A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője

Edward Krudy (Reuters) beszélgetése Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. barabasi_lovasz_nesetril_b.jpg

Az interjú március 14-én, röviddel a matematika világnapja után készült. (A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) vezetésével jött létre az a kezdeményezés, hogy az UNESCO – első alkalommal – 2020. március 14-ét a matematika világnapjának nyilvánítsa, ez alkalommal a „Matematika mindenütt” mottóval. Március 14 azért is különösen alkalmas erre, mivel már eddig is Pi napnak hívták.)

Mint sokan mások ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány hálózatok matematika gráfelmélet Lovász László matematikus tudományos interjú Alexander Grothendieck Edward Frenkel

2020. már 03.

Tóth I. János: Játékelmélet és történelem

írta: Janguli
Tóth I. János: Játékelmélet és történelem

Részletek

Zérusösszegű interakció: a Bismarck-tengeri csata

1943 februárjában az Egyesült Államok és Japán harcban állt Új-Guineáért. A szövetséges hírszerzés kiderítette, hogy a japánok összevonják erőiket Új-Guinea partjainál. A csapategyesítés érdekében a japán hajóhadnak a közelben lévő Új-Britannia szigetet kellett északról (a Bismarck-tengeren át) vagy délről (a Salamon-tengeren át) megkerülnie, amely körülbelül három napot igényelt.

Az amerikai légierő a lehető legnagyobb csapást akarta mérni a japán hajóhadra. A meteorológiai előrejelzés szerint az északi Bismarck-tengeren esőre és rossz látási viszonyokra, míg a déli Salamon-tengeren tiszta és napos időre lehetett számítani. Ezért az északon fekvő ...

Tovább Szólj hozzá

játék tudomány evolúció matematika zérusösszegű játék Neumann János

2020. jan 29.

Növeli-e a sikert a sikerkutatás?

írta: Janguli
Növeli-e a sikert a sikerkutatás?

Barabási Albert-László-interjú

Mérhető-e a művészi teljesítmény, hogyan állíthatók meg a járványok, felrajzolható-e egy ország korrupciós térképe, milyen folyamatok zajlanak egy sejtben, mekkora az internet átmérője? Mindezekre a kérdésekre választ ad a komplex hálózatkutatás, amely a nagy hálózatok matematikai szabályszerűségeit vizsgálja. A legújabb tudományág úttörőjével, Barabási Albert-Lászlóval beszélgetünk arról, hogy van-e korhatára a sikernek, megjósolható-e, ki kapja a Nobel-díjat, és mennyit lehet spórolni, ha az ember hálózatkutatási alapokon választ iskolát a gyerekének.

Amikor a gyerekei tanácsot kérnek Öntől, fel szokta használni a kutatási eredményeit?

Nap mint nap. Például a nagyfiam egy évvel ezelőtt pályázott ...

Tovább Szólj hozzá

siker tudomány hálózatok tudományos interjú Barabási Albert László

2020. jan 19.

Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

írta: Janguli
Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

2. rész

Előző rész

Senki sem tagadhatja, hogy a matematika rendkívül nehéz elfoglaltság. Véleményem szerint ez a nehézség az emberi agy felépítésének a következménye. Agyunk csak kevéssé alkalmas szimbolikus műveletek hosszú sorának az elvégzésére. Már gyermekként komoly nehézségekkel nézünk szembe, mikor meg kell tanulnunk a szorzótáblát vagy a több számjegyű számítási algoritmusokat. A 3 számjegy kivonása során mérhető agyi aktivitási térképek a fali és frontális lebenyek erőteljes kétoldali aktivációjára utalnak. Ha már a kivonás elemi művelete is ilyen nagy mértékben mozgósítja idegi hálózatainkat, akkor el lehet képzelni, milyen szintű hozzáértés szükséges egy új és igazán nehéz matematikai feltételezés ...

Tovább Szólj hozzá

agy agykutatás stanislas dehaene agykutató agykutatás eredményei

2020. jan 15.

Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

írta: Janguli
Stanislas Dehaene: A matematika ésszerűtlen hatékonysága

1. rész

„A matematika természetére vonatkozó bevett elméletek közül számomra az intuicionizmus ad legjobban számot a számtan és az emberi agy közötti kapcsolatról. A számtan pszichológiai kutatásának utóbbi éveiben olyan új érvek születtek az intuicionista nézet mellett, amiket sem Kant, sem Poincaré nem tudhatott. Az empirikus eredmények megerősítik Poincaré feltevését, miszerint a szám ’a gondolkodás természetes tárgyai közé tartozik’, vagyis az olyan velünk született kategóriák közé, amelyek szerint felfogjuk a világot. Mit tudunk erről a számérzékről?

– Azt, hogy az emberi csecsemők a tárgyak elkülönítésére és a kis halmazok számosságának megállapítására szolgáló öröklött mechanizmussal születnek;

– ez a ...

Tovább Szólj hozzá

matematika stanislas dehaene Leibniz Andrew Wiles Fermat

2020. jan 11.

Totik Vilmos: Lehetetlen - 1. rész

írta: Janguli
Totik Vilmos: Lehetetlen - 1. rész

Az 1998. évi könyvhéten kiemelkedő érdeklődés kísérte Vámos Miklós új könyvét, melyből az átlagosnál jóval többet adtak el, és az utóbbi években ritkán látott módon több százan álltak sorba dedikálásért. A szerző maga sem titkolja, hogy sikerében jelentős része van „Lehetetlen” című televíziós műsorának, amelynek nézettsége néha a hárommilliót is elérte. A „Lehetetlen”-nek az volt az egyik mondanivalója, hogy lehetetlen nincs (csak esetleg az egyes emberek tehetetlenek). Bár a Vámos-műsor címét választottam e dolgozat címének, a műsortól eltérően azt kívánom megmutatni, hogy a matematikában a lehetetlennek éppoly fontos szerepe van, mint a lehetségesnek, és a lehetetlennel kapcsolatos kérdések a matematika ...

Tovább Szólj hozzá