Hófehérbe és fényekbe öltözött Stockholm, így várta a svéd főváros a Nobel-hétre a díszvendégeket és a kitüntetettek vendégeit. A Nobel-díjas Karikó Katalin 2023. december 4-én érkezett. A világ legismertebb tudományos díjával elismert személyiségeket ünneplő rendezvénysorozat „hivatalosan” 2023. december 6-án kezdődött.

– Örülök a hónak is, mert tavaly Philadelphiában nem volt részünk hóesésben – utalt Karikó a Stockholmot borító csillogó fehérségre és a mínusz tíz Celsius-fok körüli hidegre.

Karikó Katalin „Developing mRNA for therapy” címmel december 7-én tartotta meg Nobel Prize előadását a Karolinska Intézetben.

Gulyás Balázs agykutató, HUN-REN elnök; Karikó Katalin; Kondorosi Éva biológus, akadémikus

Az eseményen a pályája kezdetén vele együtt dolgozó HUN-REN SZBK-s kutatóprofesszorok, Kondorosi Éva, Venetianer Pál és Vígh László, továbbá Gulyás Balázs HUN-REN elnök, aki egyben a Karolinska Intézet professzora, is részt vett.

forrás: www.nobelprize.org 

Hajnali négykor kapta Karikó a hívást, hogy elnyerte a Nobel-díjat

Az SZTE egy tudósítást is közzétett arról, pontosan hogyan értesült Karikó Katalin arról, hogy elnyerte a Nobel-díjat. 

„Halló, Katalin Karikó?” – köszönt a Nobel-bizottság tagja. Thomas Perlmann, a Karolinska Intézet a molekuláris fejlődésbiológiával foglalkozó professzorának hangja hidalta át a Philadelphia és Stockholm közti 6446 kilométer távolságot. Röviden közölte a svédországi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlésének határozatát: a 2023. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapja – írja az SZTE tudósításában. 

Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az orvosi Nobel-díjat. Karikó több évtizedes kutatásai alapján alkotta meg a BioNTech a Pfizerrel közösen az első mRNS-alapú, koronavírus elleni vakcinát. Magyar származású tudósnak utoljára 19 éve, 2004-ben ítélték oda a Nobel-díjat, magyar nőnek pedig még soha. A két Nobel-díjas felfedezései döntő fontosságúak voltak a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődő világjárvány idején – olvasható az orvosi-élettani elismerést odaítélő stockholmi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlésének közleményében.

Úttörő felfedezéseikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, a díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy a modern idők egyik legnagyobb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején példátlan ütemű vakcinafejlesztés valósuljon meg – írták az indoklásban. A vakcinák több millió ember életét mentették és még több ember súlyos megbetegedését előzték meg, lehetővé téve a társadalmak nyitását és visszatérését a normális kerékvágásba. Az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén az idei Nobel-díjasok döntően hozzájárultak ehhez a fejlesztéshez korunk egyik legnagyobb egészségügyi válsága idején.

Az mRNS-vakcinák kifejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és gyorsasága megnyitja az utat az előtt, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben a technológia terápiás fehérjék bejuttatására és egyes ráktípusok kezelésére is felhasználható lesz – írták.

Karikó Katalin a díjátadó után egy online videóbeszélgetésben reagált az elismerésre. Egyebek mellett arról mesélt, hogy édesanyja régebben minden évben azon spekulált, hogy talán ő nyeri a Nobel-díjat – mire ő emlékeztette, hogy volt idő, amikor még ösztöndíjat sem kapott a kutatásaihoz.

„[Az anyám] azt mondta, hogy »de te olyan keményen dolgozol«. Én pedig azt mondtam, hogy sok-sok tudós dolgozik nagyon-nagyon keményen” – mondta.

A két díjazott 2005-ben közösen fejlesztette ki az úgynevezett nukleozid bázismódosításokat, amelyek megakadályozzák, hogy az immunrendszer gyulladásos támadást indítson a laboratóriumban előállított mRNS ellen, ami korábban a technológia terápiás felhasználása előtt álló fő akadálynak számított.

A BioNTech júniusban közölte, hogy világszerte mintegy másfél milliárd ember kapta meg a Pfizerrel közösen kifejlesztett mRNS-vakcinát. Nyugaton ez volt a legszélesebb körben használt oltóanyag.

Karikó Katalin több mint hetven elismerést kapott, de mint mondta, sosem a díjakért dolgozott, munkáját szolgálatnak tekinti az emberiség és a tudományos fejlődés érdekében. 2022. július 1-jén vette át az ELTE díszdoktori címét.

„Utoljára magyar egyetemen öt évvel ezelőtt tartottam előadást a nukleozidmódosított mRNS-ek hatásáról, akkor tizenketten jelentek meg” – mondta a magyar kutató a zsúfolásig telt teremben.

Karikó Katalin Szolnokon született 1955. január 17-én, Kisújszálláson nőtt fel, apja hentes, anyja könyvelő volt. Kisújszálláson tovább táplálták a természet iránti érdeklődését, mint mondta, ma is büszke arra, hogy nyolcadikos korában tanulmányi versenyt nyert élővilágból.

1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként kezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Központban (SZBK). Ott első feladata egy antivirális molekula szintetizálása volt. Ekkor kezdte el tanulmányozni a vírusokat, ami aztán egész pályafutását meghatározta.

Minden nagy tudományos elismerést megkapott

1985-ben létszámleépítés miatt küldték el az SZBK-ból. Több próbálkozás után végül elfogadta a philadelphiai Temple Egyetemtől kapott meghívást, férjével és kislányával az Egyesült Államokban telepedett le. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait 2013-ig. Molekuláris biológusként ott, a kardiológián kezdhette el az mRNS-kutatást.

1998-ban került az egyetemre Drew Weissman immunológus, Karikó Katalin későbbi kutatótársa, aki HIV elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, a magyar tudóssal közösen folytatta a kutatást. A Pennsylvaniai Egyetem orvosi karán dolgozva sikerült elérniük, hogy a hírvivő RNS- (messenger RNS) molekulák, amelyek proteinek gyártására utasítják a sejteket, mesterségesen előállítva is stabilak maradjanak. 

Drew Weissman 1959-ben született Lexingtonban, Massachusettsben. Orvosi és doktori diplomáját a Bostoni Egyetemen szerezte 1987-ben. Klinikai gyakorlatát a Harvard Medical School Beth Israel Deaconess Medical Centerben végezte. Weissman 1997-ben alapította meg kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine-ben. Ő a Roberts Family Professorship in Vaccine Research és a Penn Institute for RNA Innovations igazgatója.

2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta technológiájukat, amely alapján a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinája készült.

Karikó Katalint az elmúlt években minden nagy tudományos elismeréssel kitüntették Magyarországon és külföldön is. Megkapta a magyar tudományos élet legrangosabb kitüntetését, a Bolyai-díjat, és elnyerte a Nobel előszobájaként emlegetett kitüntetéseket is, így a Columbia Egyetem The Louisa Gross Horwitz-díját, valamint a Brandeis Egyetem díját is. Tavaly szeptember végén megkapta a legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díjat, amelyet a BioNTech három irányítója közösen nyert el az mRNS-terápia fejlesztése terén elért eredményeiért. 2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, amelyen a világ száz legbefolyásosabb embere szerepel.

Magyar származású tudós utoljára 19 éve, 2004-ben kapott Nobel-díjat. Ekkor Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért.

Forrás: https://www.szabadeuropa.hu/a/kariko_katalin_nobel_dij/31491688.html

Részletes, közérthető cikk a kutatás lépéseiről: https://telex.hu/techtud/2023/10/02/kariko-katalin-orvosi-nobel-dij-mrns-vakcina-mukodese-kutatas