A legújabb generációnak már a legkisebbjei is virtuóz módon tájékozódnak a virtuális térben, csak kerüljön a kezük ügyébe egy érintőképernyő. E látvány sokakat elbűvöl, még többeket elrémít. Kutatók szerint a szélsőséges reakciók helyett inkább legyünk társai gyermekünknek, tanítványunknak online felfedező útjain, s szerezzünk annyi jártasságot a technológiában, hogy magunk választhassunk számára játékokat, eszközöket, s védhessük biztonságát – éppúgy, ahogy az offline világban tesszük.

Nem élték meg az internet előtti világot, s legtöbben már az írás-olvasástudás előtt, 3-4 évesen kezdték online életüket, koruknak megfelelően játékokkal, képek és videók nézegetésével. Őket nevezik ...

Aligha lehet nagyobb közelséget elképzelni, mint amilyen anya és kisgyermeke között fennáll, nem beszélve az anya és magzata közti kötelékről. Hát még ha egyikük tudhatná, mit él át pontosan a másik, és viszont! Valójában fantasztikus kommunikáció zajlik közöttük, kémiai jelzések útján érzéseket adnak át egymásnak, s ez még messze nem minden. Az anya lelkiállapotai gyermekében öltenek testet: az öröm és összhang serkenti, a stressz és elutasítás ellenben visszaveti annak agyi fejlődését.

Aligha lehet áthidalhatatlanabb távolságot elképzelni, mint a tudós és a kisbaba közötti. A babák látszólag igen egyszerű lények, akiket csak közvetlen szükségleteik foglalkoztatnak; nem válaszolnak kérdésekre, de még csak arra sem ...

Az etológus-sztár, Bukfenc, Jeromos és Janka gazdája május 9-én lett nyolcvanéves. A New York Kávéház és a Libri Kiadó úgy döntött, régi cimborákkal és sztárvendégekkel ünnepli Csányi Vilmost, és egy új,  Íme, az ember című kötettel. Bár a kutyák fájón hiányoztak az estről, szóba annál többet kerültek, akárcsak a döglött tehén, melynek etológiája Csányi Vilmos szerint is erősen hiányos.

Selye János (1907 – 1982) 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet később stressznek nevezett el. A stressz eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség. A stressz-elmélet, mint annyi más tudományos felfedezés, nem volt előzmények nélkül való. Már az ókori Hippokrátész is tanulmányozta a pátosz és a pónosz kérdését, és arra a megállapításra jutott, hogy a betegség nemcsak szenvedést (pátoszt) jelent, hanem ugyanakkor erőkifejtést (pónoszt) is annak érdekében, hogy a test visszaállítsa épségét.

...

.

.

A népvándorlások a népesség nagy méreteket öltő helyváltoztatásai, melyek a különböző korokban területről területre növelték, illetve csökkentették a népsűrűséget.

Népvándorlások Eurázsiában

A klasszikus népvándorlás kora Európában körülbelül a 4-8. század közötti korszak, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka. A népvándorlás folyamata mindenekelőtt a gótok, a vandálok és a frankok mozgását foglalta magába, számos más germán és szláv nép, valamint az alánok, avarok, onogurok stb. mellett. A népek elvándorlását kiválthatta a hun betörés, amely a török népek Közép-Ázsiából kiinduló terjeszkedésével állt kapcsolatban, de okozhatta a túlnépesedés vagy a korabeli ...

Kolbert András írása  

A világ egyik legijesztőbb problémáját, a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumokat kutatva világszínvonalú, de pofonegyszerű módszert talált ki Pál Csaba , az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, a Bolyai-díj 2015-ös nyertese, aki ma is olyan kérdésekre keres válaszokat, amelyeket a nagymamája is megértene. A magyar Nobelként is emlegetett díjról, a felfedezés fontosságáról és a magyar kutatók helyzetéről beszélgettünk vele saját laborjában , Szegeden.

Mi kell ahhoz, hogy valaki megkapja az egyik legrangosabb tudományos díjat?

Szerintem az elmúlt 10-12 év teljesítménye jelenik meg a díjban: szinte minden évben, rendszeresen volt valami komoly kutatási eredményem, amelyek rendre a ...

A NASA 69 535×22 230-es felbontású, 4,3 GB-os képei, melyeket a Hubble-űrteleszkóp lőtt a Tejútrendszerhez legközelebb eső Androméda-ködről.

.

Mindig valami izgalmas dologba fogott, majd amikor úgy látta, hogy megtalálta, amit keresett, másik izgalmas dolog után nézett a 80 éves Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, akadémikus, aki pályája mérföldköveiről beszélt az MTI-nek.  

"Voltam biokémikus, enzimek, fehérjék szabályozásával foglalkoztam, molekuláris biológiával, amikor ezzel egy bizonyos szintre eljutottam, akkor váltottam. Gondoltam, hogy idegbiokémiával foglalkozom, de aztán a körülmények úgy alakultak, hogy ebből etológia, pontosabban a halak etológiája lett".

Csányi Vilmos felidézte: sikerült találniuk egy olyan mechanizmust, amely a tanulási folyamatot valamilyen kulcsingerhez köti. A halak úgy tanulnak, hogy a külső környezet valamilyen ...