Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2015. jún 14.

Mit mondhat nekünk az idegtudomány a borkészítésről?

írta: Janguli
Mit mondhat nekünk az idegtudomány a borkészítésről?

„Az agyban van egy öröm- és kielégültségérzés központ, amelyben számos, az ön- és fajfenntartás szempontjából fontos tevékenység – például a táplálkozás, a szex, a siker – dopamint szabadít fel, ezáltal hoz létre örömérzetet. Ezzel az ember sajnos megtanult visszaélni, rájött, hogy számos kábítószer és az alkohol is dopamint szabadít fel ezen az agyterületen, s így hoz létre jutalomérzést.

A bor viszont nemcsak azért szabadít fel dopamint, mert alkohol van benne, hanem azért is, mert komplex ízvilágán, az illatok, zamatok művészi fokú harmóniáján keresztül is képes örömérzetet okozni. Az embert gyönyörködteti a borok sokfélesége, az ízek, illatok kombinációjának végtelensége, és mindezek korrelációja a ...

Tovább Szólj hozzá

függőség fmri borászat borkészítés érzékelés gourmand ízérzékelés kisagy insula Freund Tamás

2015. jún 13.

Miért a kutya lett az ember legjobb barátja? - beszélgetés Csányi Vilmos etológussal

írta: Janguli
Miért a kutya lett az ember legjobb barátja? - beszélgetés Csányi Vilmos etológussal

Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és kulturális evolúció kérdései. Mindezek mellett jelentős szépirodalmi munkássága is. Az akadémia rendes tagja, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. 1935-ben született Budapesten, 1958-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kutatóvegyészként. 1965-ben védte meg kandidátusi disszertációját, majd 1970-ben lett a biológiai tudományok doktora.

Miért döntött úgy, hogy az etológiával fog foglalkozni? Jó döntés volt?

Életelvem, hogy ha már eldöntöttem valamit, akkor sosem morfondírozok azon, hogy jó döntés volt-e, mert nem tudom visszacsinálni. Döntöttem, vannak következményei, és az új helyzetnek megfelelően kell válaszokat keresni.

...
Tovább Szólj hozzá

kutya Csányi Vilmos kutyaetológia kutyák érzelmei kutyák viselkedése Csányi Vilmos Janka

2015. jún 12.

Életút-áttekintés és tervek - Lovász László nagyinterjú, videókkal

írta: Janguli
Életút-áttekintés és tervek - Lovász László nagyinterjú, videókkal

Ölében kisgyerekével írt könyvet – ha rajzolt egy macit, egy darabig folytathatta munkáját. 2014. májusa óta ő a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Még megválasztása előtt interjúzták őt egy Bolyai-díjasokról készülő kötetben. Íme Lovász László, privátim.

lovasz_laszlo_lafemme.jpg

Lovász László (forrás: LaFemme)

A tudomány számos területén létezik Nobel-díj, érdekes, hogy a matematikában nincs? Tudja, hogy miért nincs?

Azt hiszem, az igazi magyarázat az, hogy Nobel túl absztraktnak tartotta a matematikát, úgy gondolta, hogy a matematika nem segíti az emberiséget elég közvetlenül.

alfred_nobel_young.jpg

Alfred Nobel

Én mindenféle pletykát hallottam ezzel kapcsolatban, például azt, hogy Nobelt csalta a felesége, mégpedig egy matematikussal.

Teljesen ...

Tovább Szólj hozzá

Szemerédi Endre Alfred Nobel Lovász László matematikus Bolyai-díj Lovász László mta Ki miben tudós Abel-díj

2015. jún 11.

Retro Ki miben tudós?

írta: Janguli
Retro Ki miben tudós?

Tudod, a múltkor nagyon meglepődtem – mesélte nemrégiben séta közben egy antikvárius, aki matematikusként kezdte a pályáját, és még mindig lelkesedik, ha megoldandó feladatba botlik. – Társaságban, vacsora közben kaptuk a problémát az ország egyik vezető matematikusával, én rögtön elkezdtem hangosan elemezni, közben biztos voltam benne, hogy messze előttem jár, de hirtelen megállított: „Ne haragudj, te sokkal gyorsabb vagy, én még igazában fel sem fogtam, miről van szó!" Akkor tudatosult bennem igazán, hogy a tudás mélységei és a gyors felfogóképesség nem feltétlenül tartoznak össze: semmit sem tudok hozzá képest, és hiába mondom meg az eredményt egy perc múlva, ha holnaputánra ő a feladat olyan dimenzióival áll majd elő, ...

Tovább Szólj hozzá

erdős pál erdős pál matematikus Rábai Imre Pósa Lajos Lovász László matematikus Laczkovich Miklós matematikai tehetség matematikai tehetséggondozás Pelikán József Babai László Hajnal András Révész Pál Ki miben tudós

2015. jún 11.

A kutya olyan állapotban van most, mint az ember volt, amikor még nem tudott beszélni - Csányi Vilmos interjúrészlet

írta: Janguli
A kutya olyan állapotban van most, mint az ember volt, amikor még nem tudott beszélni - Csányi Vilmos interjúrészlet

csv_csanyi_vilmos_etologus_kutya.jpgCsányi Vilmos világhírű etológus, ismeretterjesztő nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Kiadója új könyvével, az Íme az ember című kiadvánnyal köszöntötte, amely humánetológiai nézőpontból mutatja be az embert, az állatvilág részeként, evolúciós fejlődésen keresztül. A tudós nyolcvanévesen, a kognitív etológia megalapozása után sem pihen: most éppen a mesterséges intelligencia elterjedésének következményeiről ír regényt. 

Amikor elkezdtünk kutyákkal dolgozni, a kutyaetológia nem létező terület volt, mert az etológusok úgy gondolták, hogy az állatot a saját környezetében kell vizsgálni; a kutya háziállat, nincs saját környezete, nem lehet embertől független megfigyelést végezni, kutyaetológia pedig ...

Tovább Szólj hozzá

kutya Csányi Vilmos kutyaetológia kutyák érzelmei kutyák viselkedése Csányi Vilmos Jeromos

2015. jún 10.

Implantátumok után nanorészecskék - az agy gyógyításának legújabb forradalma

írta: Janguli
Implantátumok után nanorészecskék - az agy gyógyításának legújabb forradalma

20 milliárd nanorészecske szól az agyhoz az elektromosság útján

nanoreszecskek.jpgAz elektromosság az agy nyelve, amely által ma már beszélni is tudunk hozzá, drótok és implatátumok nélkül. Nanorészecskék segítségével egyes agyterületek elektromosan ingerelhetők, s ez új utakat nyit olyan agyi betegségek kezelésében, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór, vagy az autizmus. Egy napon pedig természetessé válhat a számítógép és az agy közti közvetlen adatcsere.

Mindezt a 2004-ben felfedezett elektromágneses nanorészecskék (MENs) teszik lehetővé. Ha ezeket külső mágneses mező révén ingerlik, elektromos mezőt hoznak létre. De mi történik, ha ilyen nanorészecskéket juttatnak az élő agyba?

Sakhrat Khizroev orosz származású amerikai fizikus, mérnök, feltaláló (Floridai Nemzetközi Egyetem, Miami) kutatóorvos ...

Tovább Szólj hozzá

agy agykutatás nanorészecskék EEG számítógép agy Sakhrat Khizroev Polina Anikeeva

2015. jún 08.

Philip Zimbardo, a Hősök Tere mozgalom elindítója

írta: Janguli
Philip Zimbardo, a Hősök Tere mozgalom elindítója

Philip Zimbardo világhírű pszichológus célja, hogy a kognitív- és szociálpszichológia ismereteit felhasználva egész országok mentalitásán változtasson. Legújabb kutatási területe a hősiesség, Heroic Imagination Project nevű civil szervezetének magyar ága is van, a Hősök Tere.

zimbardo_es_lovasz_laszlo.jpg

Lovász László val az MTA-n

Zimbardo tréningjei két fő vonalon futnak:

...

Tovább Szólj hozzá

Lovász László mta Lovász László mta elnök Philip Zimbardo Hősök tere mozgalom

2015. jún 06.

Végre láthatjuk, hogyan is fest a Plútó közelről - céljához közeledik a New Horizons űrszonda

írta: Janguli
Végre láthatjuk, hogyan is fest a Plútó közelről - céljához közeledik a New Horizons űrszonda

A Holdunknál kisebb Plútóról nézve a Nap csupán egy fényes csillag

A Plútót Clyde Tombaugh fedezte fel 1930-ban. Az elmúlt több mint hét évtized alatt ha nem is túl sokat, de azért megtudtunk egyet s mást a - görög mitológiai alvilág uráról elkeresztelt - bolygóról. Közepes naptávolsága majdnem 6 milliárd km, és átlagosan 4,7 km-t tesz meg másodpercenként. Ilyen iramban 247,7 földi év alatt végez egy keringést, tehát pályájának alig negyedét futotta be felfedezése óta. Forgási periódusa 6,3 nap.

A f elszínen a hőmérséklet minimum -225, maximum -218 Celsius fok. Belseje viszont valószínűleg eléggé meleg ahhoz, hogy egy földalatti réteget folyadék alakban tartson fenn. A Plútó felszíne világos, sötétvörös ...

Tovább Szólj hozzá

Hold Föld NASA Plútó Charon Hubble űrtávcső New Horizons szonda Plútó holdjai Alain Stern

2015. jún 02.

„A tudomány legyen mindenkié” – jubileumi emlékév a 150 éves MTA Székházban

írta: Janguli
„A tudomány legyen mindenkié” – jubileumi emlékév a 150 éves MTA Székházban

Másfél évszázada készült el a Magyar Tudományos Akadémia Székháza. Az évforduló alkalmából az MTA változatos, az év végéig tartó eseménysorozatot indított. A programokról rendhagyó sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat Barnabás Beáta főtitkárhelyettes. A résztvevők szakavatott kísérők kalauzolásával sétát tehettek az épületben, amelyen a tudomány palotájának történetével és a nagyközönség által elzárt részeivel is megismerkedhettek.

_szekhaz_02_maxi.jpg

...

Tovább Szólj hozzá

MTA MTA Székház Barnabás Beáta MTA díszterem Holló Barnabás

süti beállítások módosítása