Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és kulturális evolúció kérdései. Mindezek mellett jelentős szépirodalmi munkássága is. Az akadémia rendes tagja, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. 1935-ben született Budapesten, 1958-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kutatóvegyészként. 1965-ben védte meg kandidátusi disszertációját, majd 1970-ben lett a biológiai tudományok doktora.

Miért döntött úgy, hogy az etológiával fog foglalkozni? Jó döntés volt?

Életelvem, hogy ha már eldöntöttem valamit, akkor sosem morfondírozok azon, hogy jó döntés volt-e, mert nem tudom visszacsinálni. Döntöttem, vannak következményei, és az új helyzetnek megfelelően kell válaszokat keresni.

Idegbiokémiával, neurobiológiával kezdtem el foglalkozni és különböző szakmai harcokban kiderült, hogy ez nem megy, így kerestem egy, az idegtudományokhoz közel álló területet. Akkoriban az etológia látszott úgy, hogy pénz és felszerelés nélkül is lehet vele valamit kezdeni. ...

Miért a kutya lett az ember legjobb barátja?

Mert az emberi környezet védett ökológiai fülkét ad a háziállatoknak. Ebben él a kutya is, alkalmazkodott az emberhez. Sokféle dologra lehet használni és társas kapcsolatra is alkalmas. Sok tízezer éves a háziasítás, de a kutyafajták néhány száz évesek, így a kutya alaptulajdonságaiban nincs különbség.

Eric Zimen svéd farkaskutató készített a kutyákról egy filmet, anno még a Magyar Televízió is bemutatta, melyben Konrad Lorenz is megszólalt. Megnézték, hogy különböző afrikai társadalmakban mire használják a kutyát. Nagyon érdekes volt. Voltak helyek, ahol az asszonyok használták a kutyákat és a férfiakat ez nem érdekelte. Egy másik helyen a férfiaknak volt saját kutyájuk és vitték vadászni. De nem vadászhattak a kutyák, hanem lelki okokból voltak a férfiak mellett. Simogatták őket, barátok voltak. A kutya itt teljesen más érzelmi funkciót látott el.

Eric Zimen farkasokkal

A kutya háziasításának ideje lassú folyamat volt. Egyes feltételezések szerint százezer évvel ezelőtt kezdődött, mikor is a nagy afrikai kivándorlás történt.

Miért tud tökéletes összhangban dolgozni egy vakvezető és vakvezető kutyája?

Mert a kutya nagyon figyel és alkalmazkodik az emberhez. A kutatások során pontosan kiderült, hogy a kutyák tisztában vannak azzal, hogy a vak nem lát. Olyan helyzetekben is ugranak segíteni, amikor hivatalból nem kellene. Például egy nem várt építkezéskor gödröt ástak a megszokott útvonalon, ahol a vak a kutyáját sétáltatta. A kutyát elengedte, hogy végezze dolgát, de az észleli a közelgő veszélyt és odarohan elterelni a vak gazdát a gödör mellől. Sok ilyen történetet meséltek egymást nem ismerő emberek. Nehéz ezt kísérletileg igazolni. Nem minden vakvezető kutyára igaz. Az is nagymértékben meghatározza, hogy a vak személy milyen viszonyban van a kutyájával. Van, aki nem szereti a kutyát, csak a szükség miatt tartja. Mikor hazamegy, csak enni ad neki és kész. Ez nem kapcsolat. Az a vak ember, aki szereti a kutyáját, sokkal többet kap vissza. A kísérletek ezt igazolták.

Vakvezető kutya

Jó viszonyban voltunk a rendőrkutyásokkal Dunakeszin, és kértem tőlük 10 rendőrkutyát 10 rendőrrel, majd elhívtam 10 vakot a kutyájukkal és 10 családi kutyás gazdát. Gödön volt egy vizsgapálya, ahol akadályokat kellett kerülgetni. A vakvezető kutyák jól vizsgáztak. Majd bekötöttük a rendőrök és a családi kutyás gazdák szemeit kendővel. A rendőrök mentek először, és röpködtek az akadályok, mert a kutyák nekivitték őket mindennek. Két kutyát kivéve: ők az első akadálynak való ütközés után leültek és csodálkozva nézték a rendőröket. Ezután elkezdték vezetni, majdnem olyan sikerrel, mint a vakvezető kutyák. Következtek a családi kutyások. Ott is először röpködtek az akadályok, de ott 10-ből 8 kutya ült le és kezdett el vezetni. A családi kutyásoknál kiderül, hogy az a kettő, amelyik nem vezetett, kerti kutya volt. A gazdák szeretik a kerti kutyájukat is, de nincsen velük közeli, belsőséges viszonyban.

A két rendőr, akinek a kutyája ügyes volt, bevallotta, hogy szeretik ezt a két kutyát, így mikor nincs szolgálat, akkor visszamennek és visznek nekik enni, meg elviszik őket sétálni. Ezt a kutyák azzal viszonozzák, hogy vigyáznak a gazdára.

Hogy van Janka? Konrad Lorenznek igaza volt a Sárákkal kapcsolatban? Tapasztalatai szerint ugyanis „a szuka sokkal hűségesebb, érzelemvilága bonyolultabb, gazdagabb, finomabb, sőt legtöbb esetben intelligencia tekintetében is túlszárnyalja az egyébként egyenértékű kan kutyát."

Janka kicsit másabb, mint Jeromos. Szuka kutya. Neki udvarolni kell, érzelmes, megsértődik.

Jankával

A huskyk szeretnek egymással összebújni, nem agresszívek. Fontosabb az önállóság számukra. Jeromos egy pumi anya és husky apa szülötte. Az x kromoszómája, ami a kutyáknál egy nagy kromoszóma pumi volt. Jeromos egy fantasztikusan okos, nagyon önálló kutya volt, de egyezkedni lehet vele. Én meg akartam még egyszer csinálni, ezért lett Janka, aki szintén egyedül született, de szuka lett. Neki van egy pumi és egy husky x kromoszómája. Tehát a husky irányba van kicsit eltolva. Sokkal huskysabb a viselkedése, mint amilyen a Jeromos volt, és a szőre is más. Nógrádban, a kertünkben kezdett velünk élni 8 hetes korától. Ott voltunk egy hónapig, majd Pestre jöttünk és amikor visszamentünk, akkor nem volt hajlandó bejönni a lakásba éjjel, hanem kint akart maradni. Ami azt jelenti, hogy madarakat, macskákat üldözött, kiásta a hagymákat. Nem igényelt olyan kontaktust, mint például egy golden retriver. Én azt gondoltam, hogy a pumi meg a husky tulajdonságok egyidejűleg jelen vannak és hol az egyik hol a másik nyilvánul meg. Beparancsoltam éjjelre. Az első 3 nap elbújt, aztán nem bújt el, de nem akart bejönni, majd két hét múlva ott állt az ajtóban és elfogadta, hogy éjjel bent kell lenni. Eleinte nem tűrte el, ha dögönyözik, de ez most már nagymértékben megváltozott, kifejezetten szereti. Kezd barátságos, emberszerető kutya lenni. Ha idegenek megfogják és megsimogatják, azt tűri, de ha bizonyos testtájai felé nyúlnak, akkor odakap, ilyen a fara és a hátán egy bizonyos pont.

Mindent összevetve Lorenznek igaza volt a Sárákkal kapcsolatban. Habár Janka nő, hisztis, és egyéb női dolgai is vannak. Udvarolni kell neki. Nekem mindig kan kutyáim voltak és hozzá vagyok szokva, hogy racionálisan alapon működünk, például dobom a labdát, hozza, a kezembe adja nem csak ledobja. Járunk kutyaiskolába, ahol az oktató észrevette, hogy én csak dobálom a labdát és Janka meg visszahozza, nagy ugrándozások közepette. Ezt helytelenítették, le kell ültetni a kutyát az utasítás előtt. Kipróbáltam, amikor rászóltam, hogy üljön le, teljesen hisztériásan elkezdett ugatni. Fel volt háborodva. Erőszakkal le tudom ültetni, de akkor elvész a játék. Teljesen igaza van. Én elfogadom ezt, de nem rabszolgát akarok, hanem egy társat, és ha annak nincs kedve bizonyos dolgokat megcsinálni, akkor nem kell. A kutya egyénisége sajnos sokakat nem érdekel. Jeromos is teljesen fel tudta mérni, hogy mikor kell szót fogadni.

Egyik tanítványom egyszer elvitte egyedül Jeromost sétáltatni. Egy óra múlva megjöttek vigyorogva. Majd elmesélte, hogy elengedte Jeromost, de attól félt, hogy elmegy. Kiderült, hogy Jeromos is attól félt, hogy Bence elmegy, és szorosan egymás mellett mentek. Ezért érdemes önálló kutyát tartani, mert akkor az ember a kutya gondolkodását sokkal jobban megismeri, mint ha egy engedelmes rabszolgája lenne.

 Jeromossal

Többször említi az embert állati fajként. Talán ezért is pusztítja mértéktelenül környezetét az ember, mert elfelejtette, hogy honnan is származik?

Nem ezért pusztítjuk a környezetünket, mert elfelejtettük a származásunkat, hanem mert saját kultúránkat tekintjük a legfontosabb környezetnek. Egy nagyon racionális és intelligens kultúrának kell kinőnie, hogy felfogja: van a bioszféra, és ő annak része, ha elpusztítja azt, akkor ő is elpusztul. Ez nagy közösségek kollektív belátásán múlik. Ami sok generációs folyamat. 70 évvel ezelőtt az én gyerekkoromban a gyerekek nagy vadászok és hadvezérek akartak lenni. Mára ez alaposan megváltozott. Három, négy, vagy akár tíz generáció is kell bizonyos dolgok kulturális változásához. Egy generáció 35 év. Környezetvédelem terén szerintem nagyon pozitív irányba változnak a dolgok, csak nem kell türelmetlennek lenni.

A kutyákkal való viszony is gyökeresen megváltozott. 20 évvel ezelőtt a Belgrád-rakpart tele volt kutyapiszokkal. Ma, ha végigmegyünk, egy-kettőt lehet találni. A Gellért-hegyen is rengeteg kutyás van és nincs kutyapiszok. A gazdák felszedik. Változik a társadalom. ...

Mit üzen az ifjú etológusoknak, ifjú értelmiségieknek?

Az ifjú etológusoknak azt üzenem, hogy hajrá, ez egy küzdelmes pálya, de megéri.

A nem etológusoknak pedig… Az embereket a megélt események során kialakult hiedelmek vezérlik a legtöbbször. Az én generációm, hamarosan eltűnik és a rendszerváltás óta született fiatalok, kerülnek pozícióba, nekik kell a változásokat kialakítani. Ne az öregek sérelmeiből, bűneiből, rossz példáiból adódjon a jövő, hanem ifjúságból, szabadságból és új közösségekből.

Csányi Vilmos etológus professzort kérdezte: Lenner Ádám