Május 18-án a New York Művész Páholyban ünneplik a kutyák legjobb barátját és ismerőjét, a Széchenyi-díjas biológust, etológust és szépíró 80. születésnapja alkalmából.

Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ben, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés mellett a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

...

Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely a felfedező (alap) kutatások fontossága mellett érvelt 2015. május 13-án Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse , a Royal Society elnöke és Lovász László , a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett arra, hogy legkevésbé a felfedező kutatásokra szánt pénzből finanszírozzák majd az EU új stratégiai befektetéseit.

...

Mindig szerettem a fizikát, a középiskolában jó fizikai feladatmegoldó voltam, az egyetemen érdeklődéssel hallgattam a fizika előadásokat, máig is szívesen veszek kézbe egy-egy fizika könyvet.

Nem mondhatnám, hogy minden matematikus így van ezzel; a matematikusok közül sokan nem szeretik a fizikát. Zavarja őket a pontatlanság, az, hogy a fogalmak egy részét definiáljuk (ahogyan az a matematikában történik), más részüket azonban „érezni” kell. A matematikust a matematikai összefüggések érdeklik, a bizonyítás gyakran fontosabb, mint a tétel.

Egy olyan állítás, amelyről biztosan érezzük, hogy igaz, de nem tudjuk bizonyítani, a matematikus számára a legnagyobb kihívást jelenti (például: végtelen sok ikerprím van). Egy ...

IPM 2014. június

Az összeesküvés-elméletek alkotóit és hívőit paranoiásoknak gondoljuk, akik megszállottan kutatnak az agyrémüket igazoló újabb és újabb tények után. A jelenség azonban messze túlmutat a beteg elméken, s szinte bárki józan eszét kikezdheti. Bárkiét, aki fél.

Vagy aki szenved, aki szerencsétlenségek sorozatát éli át, akit súlyos veszteségek sújtanak. Ezek hamar beindítják az agy alarm-reakcióját. Az amygdala, ez a mandula alakú ősi agyterület riadóztat: harcoljunk, vagy védekezzünk. De ki ellen?

Ez nem mindig egyértelmű. Leonard Mlodinow elméleti fizikus (Kaliforniai Műszaki Egyetem) szerint életünket nagyobb mértékben befolyásolják a véletlenek, mint a szabályszerűségek, de ezt nem szívesen ismerjük ...

Mielőtt életét a tudomány és művészet egyesítésének szentelte volna, Greg Dunn PhD fokozatot szerzett az idegtudományok területén. Az idegsejtek bonyolult hálózatának mintázata a szakembert az általa mindig is nagy becsben tartott ázsiai képzőművészet esztétikai elveire emlékeztette. Úgy véli, a neuronokat kiválóan lehet ábrázolni tusfestéssel. A tusfestés (vagy szumi-e) egy olyan képzőművészeti technika, amelyet alkalmazva a lehető legkevesebb ecsetvonással lehet látványos képeket előállítani. Bemutatunk néhány képet a művész alkotásai közül (a képek címeit az alkotó oldalán feltüntetetteknek megfelelően közöljük).

Agykérgi oszlopok

Felhasznált anyagok: 21, 18 és 12 karátos arany, tus, festék, csillámpala, ...

... Az Akadémia jó helyzetben van ahhoz, hogy nemzetközi tudományos szervezetekben a magyar tudományt k épviselje, sőt a szélesebb kört érintő döntésekben is hallassa a szavát. Sok közös ügyünk van a visegrádi négyekkel, az EU 13 új tagállamával és természetesen a jelentős támogatások kapcsán (de nem csak emiatt) az EU-val.

...

"Szívem mélyén egy interdiszciplináris ember vagyok"

A Nanyang Műszaki Egyetem felülről

Koszakos áttörés, címlapra került kutatás: az ELTE Málnási-Csizmadia András professzor által vezetett csoportjának (Biokémiai Tanszék) először sikerült úgy célba juttatnia egy gyógyszert, hogy annak hatása csupán egyetlen sejtre vagy sejtalkotóra korlátozódjon.

...

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában 2015. április 13-án átadták a Siemens MAGNETOM Prisma típusú funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezést. A csúcstechnológiát képviselő műszer élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok megvalósítását teszi lehetővé. Tanulmányozni lehet többek között a gyerekek gondolkodásmódjának fejlődését, a zene, a nyelvtanulás agyi hatásait, vagy olyan neuro-pszichiátriai betegségeket, mint a skizofrénia.

A 3 Teslás funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezést kifejezetten az emberi agykutatás céljaira fejlesztették ki. A képalkotó berendezés és kiegészítő tartozékainak beszerzésével az agyi képalkotás területén élvonalbeli ...