... Az Akadémia jó helyzetben van ahhoz, hogy nemzetközi tudományos szervezetekben a magyar tudományt képviselje, sőt a szélesebb kört érintő döntésekben is hallassa a szavát. Sok közös ügyünk van a visegrádi négyekkel, az EU 13 új tagállamával és természetesen a jelentős támogatások kapcsán (de nem csak emiatt) az EU-val.

Ennek a nemzetközi szerepnek egyik legfontosabb eleme a World Science Forum, amelynek hetedik konferenciájára idén ősszel kerül sor itt az Akadémián, de felléptünk például annak érdekében is, hogy az EU Horizont 2020 programjától ne vonjanak el forrásokat.

Ahogyan koncepciómban is kifejtettem, a publikációk, a tudományos információhoz való hozzáférés formái és lehetőségei világszerte gyors változásban vannak, a hagyományos formák és normák átalakulnak. Ennek figyelemmel kísérésére, alkalmazkodásunk segítésére hoztuk létre a Publikációs Elnöki Bizottságot, amelynek elnöke Makara Gábor. Ezzel a bizottsággal együttműködve lát el fontos feladatokat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és Információs Központja, valamint a Magyar Tudományos Művek Tára, amelynek felhasználóbarátabbá tétele folyamatban van.

Tudomásul kell vennünk, hogy Akadémiánk az állami költségvetésből igen jelentős támogatást kap; ez közpénz, amiről szigorú elszámolással tartozunk. Mint látni fogják a későbbi költségvetési beszámolóból, ezt az előírásoknak megfelelően meg is tettük. Beszámolóinkat az Állami Számvevőszék minden érdemi kifogás nélkül fogadta el.

Ugyanakkor beszámolással tartozunk a hivatali szervezeteken túl a közvéleménynek is. Koncepciómban ezért is javasoltam, hogy fektessünk nagyobb hangsúlyt a tudomány népszerűsítésére, eredményeink megismertetésére, az Akadémia ismertségének és elismertségének növelésére. Ennek eredményeként az utóbbi hónapokban talán már Önök is többet találkoztak olyan újságcikkekkel, interjúkkal, amelyek eljutnak a tájékozódni, ismereteket szerezni vágyó olvasókhoz. Honlapunkon a magyar tudomány új eredményei hangsúlyosabban, színesebben kerülnek bemutatásra, és igyekszünk együttműködni a TIT-tel és a külföldi tudománynépszerűsítő szervezetekkel is.

Keressük a nagy sikerű Mindentudás Egyetemének utódját. Egy lehetőséget nyújtott az, hogy az UNESCO 2015-re meghirdette a Fény Nemzetközi Évét, amihez a magyar tudós- és művészközösség is lelkesen csatlakozott Kroó Norbert akadémikus vezetésével. Részt vesz benne az MTA-n kívül a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, az EMMI és – ami talán a legfontosabb – igen sok iskola. Ennek a programnak a tapasztalatára is építve, a későbbiekben is érdemes lesz egy-egy gondolatébresztő központi témát kitűzni, és az iskolákat is megmozgató speciális évet szervezni köré.

Az áltudományok elleni harcnak is fő eszköze a tudomány módszereinek, követelményeinek megismertetése. Nem akarunk belemenni egyes áltudományos állítások cáfolatába, mert ezeket az állításokat így talán kissé fel is értékelnénk; azt gondolom, eredményesebb az, ha az áltudományos eredményeknek ellentmondó „igazi” tudományos eredményeket és az azokhoz vezető utat, a kutatások módszertanát mutatjuk be közérthető formában.

Bízom benne, hogy e folyamatban is partnereim lesznek, segítenek a fontos új tudományos eredmények kiválasztásában, és ezek „lefordításában” a szélesebb közönség számára. 

Említettem már a Fény Nemzetközi Évét, ami kapcsolódik a novemberben megrendezésre kerülő 7. World Science Forumhoz is. Amint az Önök előtt ismert, 2013-ban Brazília adott otthont e tanácskozásnak, és az idei, budapesti esemény után, 2017-ben Jordánia lesz a házigazda. Sokan kérdezhetik, hogy mi is a valós hozadéka az ilyen típusú rendezvényeknek. Nincs kétségem afelől, hogy a tudományos világ figyelme az adott időszakban Magyarországra irányul majd. Elsősorban rajtunk múlik, hogy sikerül-e tartalommal megtölteni a kereteket.

Az Akadémia alapítási dátumára emlékezve már sokadik éve szervezzük meg a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatát. A főtitkárhelyettes asszony vezetésével gyorsan alakuló esemény idei mottója: „A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok”, ami a tudománynak mint a hiteles ismeretszerzéshez segítő eszköznek a kulcsfontosságú szerepét hirdeti. A rendezvénysorozattal – amelynek nagy sikerű eseményein tavaly is több ezren vettek részt – az új technológiák által teremtett lehetőségekre és veszélyekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A programban a kiemelt nyilvános előadások mellett új elemként jelennek meg a tudományos osztályok által vállalt tudománynépszerűsítő előadások a nagyközönség számára. A kiemelt programok nyitóeseményének helyszíne Szeged lesz 2015. november 9-én.

Ebben az évben esedékes az Akadémia palotája megnyitásának 150 éves évfordulója, amit gazdag programsorozattal készülünk méltó módon megünnepelni. A jubileumi év kapcsán felmerül a Székház rekonstrukciójának szándéka is, melynek előkészítését a főtitkárhelyettes asszony vezetésével megkezdtük. Természetesen ez a munka csak akkor indulhat el, ha ehhez az Akadémia költségvetésén kívüli, állami forrást tudunk biztosítani. Ezzel kapcsolatosan felmerül a Székház, a könyvtár és a gyűjtemények jelenlegi funkcióinak újragondolása, aminek fő célja a társadalom felé történő nyitás.

Tegnap az ünnepi ülés elején idéztem egyik korábbi elnökünk, Eötvös Loránd szavait. Zárásul hadd forduljak ismét hozzá. Eötvös Loránd az Akadémia 1891. május 10-i nagygyűlését megnyitó beszédében a következőket mondta:

„Valóban meglepő és új volt az, mikor erre a magas állásra, melyet eddigelé hazánk nagyjai, a nyilvános életben érdemesült férfiai foglaltak el, szerény professzort helyeztek, ki addig jóformán csak hallgatói körében élt, s a kinek politikai szereplésre még ambicziója sem volt. Méltán elvárta mindenki, hogy ezt a nagy kitüntetést tettekkel megérdemeljem s azért némelyek türelmetlenül várták a reformokat, melyekkel az új elnök a szerintök avult intézménybe új életet fog önteni.

…Van azonban a reformmunkásság mellett a munkásságnak egy másik neme, a mely sokkal nehezebb ugyan, de sokkal biztosabban vezet eredményhez. Az a csendes, folytonos foglalkozás az, melyet nagy alapítónk [Széchenyi István] tűzött ki feladatunkká, mikor alapító levelébe ezt írta:

»Nevezetesen kikötöm, hogy ezen magában álló, maga által kormányozandó, csupán tudományos intézet, semmi más intézetekkel soha össze ne köttessék, hanem ártatlan tudományos foglalatosságait … hazám … javára, és csak arra, magában csendesen folytathassa.«”

Én is ezt kívánom minden magyar kutatónak.