Koszakos áttörés, címlapra került kutatás: az ELTE Málnási-Csizmadia András professzor által vezetett csoportjának (Biokémiai Tanszék) először sikerült úgy célba juttatnia egy gyógyszert, hogy annak hatása csupán egyetlen sejtre vagy sejtalkotóra korlátozódjon.

Málnási Csizmadia András egy 2012-es fehérjekutatási konferencián beszélt a gyógyszerekbe vetett bizalom kérdéséről. Elmondta, hogy régebben egyes gyógyszerek hamar népszerűvé váltak, de ugyanilyen hirtelen el is tűntek, amikor korábban ismeretlen, káros mellékhatásaikra fény derült. Újabban viszont a "bukást" egy-egy összetevő módosításával érik el a kutatók. A cél viszont olyan gyógyszerek előállítása, amelyeket minél célzottabban alkalmazhatnak adott betegség ellen és páciens érdekében.

Ebbe az irányba tett óriási lépést Málnási Csizmadia és kutatócsoportja az új, molekuláris tetoválásnak (Molecular Tattoo) nevezett kémiai reakciótípus felfedezésével. A gyógyszermolekulát két-foton lézerrel "tetoválják" adott helyen és alakzatban az állatba.

Ezáltal a szer hatása akár szubmikrométeres pontossággal (az emberi hajszál átmérőjének kevesebb mint századrésze) korlátozható az egyes sejtekre vagy akár sejtalkotókra. Eközben a célterületen kívül a gyógyszernek sem hatása, sem mellékhatása nem mutatható ki.

Mivel az adott hatóanyag akár egyetlen sejten belül is pontosan lokalizálható, olyan anyagok is vizsgálhatók, amelyek amúgy mérgezők és elpusztítanák a kísérleti állatot. A módszer jelentősége a fejlődés- és sejtbiológiában is óriási: alapvető sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére nyílik egy merőben új kísérletes lehetőség.

A molekuláris tetoválás kifejlesztése a gyógyszer-hatóanyagok pontos célba juttatásának fontos állomása – fejtette ki Málnási-Csizmadia András. 

Agykutatás - új perspektívák

A molekuláris tetoválás módszere forradalmasíthatja az agykutatást. Vizsgálható lesz például, hogy egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós aktiválása vagy gátlása hogyan hat a memórianyomok keletkezésére és a tanulásra, illetve az olyan kóros tanulási formákra is, amelyek a kémiai (alkohol, nikotin, drog) függőségek hátterében állnak. Az alapkutatás mellett új terápiás lehetőségek is megnyílhatnak, mind a függőségek, mind más pszichiátriai betegségek kezelésére.

A technológia kifejlesztésében kulcsszerepet játszottak a cikk első szerzői: Várkuti Boglárka és Képiró Miklós kutató házaspár; Rauscher Anna, Kellermayer Miklós, Varga Máté társszerzők. Az MTA–ELTE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport munkáját az European Research Council (ERC/Európai Kutatási Tanács) Starting és Proof of Concept Grant és a KTIA_AIK_12-1-2013-0005 pályázat támogatta.