Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely a felfedező (alap) kutatások fontossága mellett érvelt 2015. május 13-án Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett arra, hogy legkevésbé a felfedező kutatásokra szánt pénzből finanszírozzák majd az EU új stratégiai befektetéseit.

Öt Nobel-díjas – Sir Paul Nurse, Jules Hoffmann, Serge Haroche, Jean Tirole és Edvard Ingjald Moser –, valamint a Wolf-díjas (ezt a matematikai Nobel-díjnak tekintik) Lovász László próbálta meggyőzni az Európai Bizottság vezetőit arról, hogy fontos lenne kiszámítható módon támogatni az Európai Unióban folyó felfedező kutatásokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke munkaebéden fogadta a tudósokat. A találkozón részt vett Jyrki Katainen, az EB alelnöke, továbbá Carlos Moedas, az EB kutatásért felelős biztosa is.

„Jó hangulatú beszélgetés volt. Mi tudósok amellett próbáltunk érveket felhozni, hogy a tudományos alapkutatás mennyire fontos, és hogy ennek a támogatását ne csökkentsék az új innovációs alap miatt, már csak azért sem, mert az alapkutatás egyébként is az egész innovációs lánc kiindulópontja” – mondta Lovász László.

Csoportkép a tanácskozás után az EB épületében. Balról jobbra az első sorban: Serge Haroche, Jyrki Katainen, Paul Nurse, Jean-Claude Juncker, Jules Hoffmann és Carlos Moedas; a második sorban Edvard Ingjald Moser, Lovász László és Jean Tirole

Jean-Claude Juncker tavaly novemberben jelentette be a European Fund for Strategic Investment (EFSI) létrehozásának tervét. Ennek a programnak a lényege, hogy az EU három év alatt 315 milliárd eurónyi pénzt mozgasson meg fontos, de még a Németországhoz hasonló fejlett tagállamokban is elhalasztott fejlesztések megvalósítására. Az EB úgy tervezi, hogy a központi EU-s források és a tagállamok mellett számos magánbefektető pénze járul hozzá a fejlesztési programhoz.

Az EFSI pénzalapját részben viszont a Horizont 2020 nevű uniós kutatási és innovációs keretprogram (FP) költségvetésének terhére töltenék fel, ami azért érzékeny kérdés, mert a keretprogramban a felfedező kutatásokat támogató ösztöndíjak és programok költségvetését is csökkentették, és az elvonások ezen a területen nem pótolhatóak a Bizottság által létrehozott új beruházási alapból. Ezek közül is legjelentősebbek az EU legnagyobb, alapkutatásokat támogató intézményének, az Európai Kutatási Tanácsnak (ERC) a pályázatai, illetve a Marie Skłodowka-Curie ösztöndíjak, amelyek együttesen a teljes H2020 költségvetés egynegyedét teszik ki. A felfedező kutatások európai forrásainak csökkentést rendkívül károsnak tartja a kutatói közösség. Az EB több tiltakozó nyilatkozatot és nyílt levelet kapott e terv miatt, és ezért kért találkozót a Bizottság vezetőitől a hat tudós.

Az eseményre készülve Jean-Claude Juncker arra emlékeztetett, hogy az EFSI elindítását megelőző tárgyalások az utolsó métereknél tartanak.

„A társ-jogalkotókkal együtt azon munkálkodom, hogy minimális legyen az a hatás, amely a felfedező kutatásokat érintheti, és amelyről tudom, hogy aggodalom övezi a kutatói közösség körében” – mondta az EB elnöke Brüsszelben.

Az EB Berlaymont-épületében tartott, részletekbe menő, másfél órás megbeszélésen valóban körvonalazódott a kompromisszum. Sir Paul Nurse, az orvosi Nobel-díj 2001-es díjazottja szerint a fenntartható gazdasági bővülés és közjó alapja a tudomány és a tudástermelés, a támogatások elvonása ennek a célnak mond ellent. 

Elindultunk a nemzetközi alapkutatási közösség felé

„Úgy gondolom, sikerült meggyőzni az EB vezetőit arról, hogy az egyébként nagyon hasznos új támogatási terv miatt ne vonjanak el forrásokat az alapkutatástól, ennek egyébként is nagyon rossz üzenete lenne. Többek között megemlítettem, hogy az ERC-pályázatok Magyarországnak, illetve az egész régiónak fontosak, mert ez egy híd ahhoz, hogy kutatóink bekerüljenek a nemzetközi alapkutatási közösségbe. A hazai jó eredményekre való utalásként röviden elmondtam, hogy mi elindultunk ezen az úton, és remélhetőleg a jövőben is sikeresek leszünk a pályázatokban. Ugyanígy a Marie Curie pályázati rendszer is nagyon fontos számunkra” – nyilatkozta Lovász László.

A korábbi elképzelések szerint az EB 1,7%-ot (több mint 220 millió eurót) vonna el az ERC költségvetéséből az EFSI céljaira. Ez körülbelül 150 granttel és 900 kutatóhellyel jelentene kevesebbet az ERC amúgy is túlpályázott rendszerében. A találkozó eredménye ennek jelentős mérséklése lehet.

Horizont 2020

Az EU kutatási és technológiafejlesztési keretprogramját 1984-ben hozták létre. A legutóbbi (immár nyolcadik) szakasz a Horizon 2020, amelynek három pillére keretében 2014-2020 között körülbelül 80 milliárd euró jut alapkutatásokra, ipari fejlesztésekre (többek között nanotechnológiára, biotechnológiára), valamint a társadalmi-gazdasági problémák megoldására. Az első, „Kiváló tudomány" című pillér költségvetése 24 milliárd euró. Ennek a pillérnek a része az Európai Kutatási Tanács (ERC), amely az EU legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét működteti. Itt az új EU-tagállamokból érkezők közül a magyar kutatók pályázatai jól szerepeltek: a 2007 és 2013 között ebből a térségből érkezett 107 nyertes projekt közül 47 Magyarországról érkezett. A Marie Skłodowka-Curie Actions pályafutás-fejlesztési ösztöndíjat azért hozta létre az EU, hogy elősegítse azt, hogy a tapasztalt kutatók új területeken próbálhassák ki magukat, és ezáltal új ismeretekhez juthassanak. 

Hét fős tanácsadó testület

A brüsszeli tanácskozás másik eredménye, hogy az EB egy hét fős tudományos tanácsadó testület létrehozását tervezi. A korábbi, José Manuel Barroso által vezetett EB-ben Anne Glover brit mikrobiológus látta el a bizottsági elnök mellett dolgozó tudományos főtanácsadó szerepét, azonban az ő mandátuma az új EB felállásával megszűnt.

Az új, Juncker-bizottság terve szerint a testületi tagságot kiváló kutatóknak ajánlják fel. 

„Számomra nagyon jó üzenete volt annak, hogy három európai vezető tekintélyes időt szánt tudományos kérdésekre, illetve arra, hogy ezekben a kérdésekben egyezségre jussanak a tudományos közösséggel” – mondta Lovász László.

forrás: mta.hu