Mindig valami izgalmas dologba fogott, majd amikor úgy látta, hogy megtalálta, amit keresett, másik izgalmas dolog után nézett a 80 éves Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, akadémikus, aki pályája mérföldköveiről beszélt az MTI-nek. 

"Voltam biokémikus, enzimek, fehérjék szabályozásával foglalkoztam, molekuláris biológiával, amikor ezzel egy bizonyos szintre eljutottam, akkor váltottam. Gondoltam, hogy idegbiokémiával foglalkozom, de aztán a körülmények úgy alakultak, hogy ebből etológia, pontosabban a halak etológiája lett".

Csányi Vilmos felidézte: sikerült találniuk egy olyan mechanizmust, amely a tanulási folyamatot valamilyen kulcsingerhez köti. A halak úgy tanulnak, hogy a külső környezet valamilyen jellemzője elindítja bennük a tanulás folyamatát: azt tanulják meg, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk a vízben, ahol nagyon gyorsan változnak a körülmények. A dél-ázsiai lagúnák, csatornák vizében sok más halfajjal együtt, igen mozgalmas viszonyok között élő paradicsomhalakkal dolgoztak.

"A kis paradicsomhalnak azt kell megtanulnia, hogy melyik haltól érdemes elmenekülni, elrejtőzni és melyik nem bántja. Ez nagyon fontos ismeret, mert állandóan menekülni nem lehet, ha egy veszélyben lévő állat nem tudja az energiáit jól beosztani, hátrányos helyzetbe kerülhet. A paradicsomhalak ezt úgy oldják meg, hogy figyelik azokat a dolgokat, amelyeknek két szemük van. Ha a két szem tulajdonosa közömbös marad, nem törődnek vele többet, ha viszont üldözőbe veszi őket és sikerül megmenekülniük, akkor ettől kezdve figyelik a viselkedését, és úgy helyezkednek, hogy ne érje el őket. A tanulási folyamat elindulásához feltétlenül szükséges a két szem 'kulcsingere', ez bekerült az etológia-tankönyvekbe is".

"Amikor már sokat tudtunk a paradicsomhalakról és már nem volt annyira érdekes, mert mindent ki lehetett előre következtetni, akkor kezdtünk el kutyákkal foglalkozni. Volt néhány olyan, személyes tapasztalatom, amit a hagyományos etológia eszközeivel nem lehetett megmagyarázni. A kutyák nem úgy viselkedtek, mint az állatok, hanem mint a gyerekek: spekuláltak, az egyes emberekkel különböző viszonyba kerültek, akitől féltek, azt például megbüntették valamilyen szófogadatlansággal".

 Az etológia nem törődött a kutyákkal mondván, hogy nincs természetes környezetük, és ez a tudományág minden állatot a természetes viszonyai között akar megfigyelni.

"Én azt gondoltam, az ember, a család, a munkahely, az emberi világ a kutya természetes környezete, hiszen az háziasítás évtízezreiben ehhez szokott hozzá, és ebben a környezetben a legfontosabb tényező a gazda".

Úgy érdemes tehát vizsgálni a kutyák viselkedését, hogy a gazda is ott van. Ebből komoly munka indult el, bár az első években a többi szakember nem hitte el az eredményeiket.

Közös darázsvadászat

"Visszajöttek a cikkeink azzal, hogy minden rendben van, csak nem hiszik el. Nyolc-tíz év alatt sikerült bebizonyítani, hogy a kutya is lehetséges vizsgálati terület, és 2009-ben a nagy tekintélyű amerikai Science tudományos lapban négyoldalas riport jelent meg a tanszékünkről, amelyben elismerték az új területet, a kognitív etológiát, vagyis az elme etológiáját, és először jelent meg 'a kutyák szőrös gyerekek' meghatározás".

Csányi Vilmos szerint nemcsak a kutyák miatt érdekes, hogy miként viselkednek, hanem az ember magatartásának megismeréséhez is sok esetben hozzájárulhat a kutya viselkedésének tanulmányozása. Volt olyan fázis az evolúcióban, amelynek során az ember még nem használt nyelvet, de már kommunikált, csapatokban élt, közös tevékenységet végzett. A kutyával ugyanez történik: embercsapatban él, nem tud beszélni, de vannak közös akciók, figyelni kell, ki kell találni, mire gondolnak, mi fog történni.

Pötyi és Marci hosszasan futtottak így

"Ha megértjük, hogyan oldja meg a kutya nyelv nélkül ezt a kommunikációs problémát, abból sejthetjük, hogy az ember esetében is hasonlóképpen történt".

Fahéj és Néró

Már 30-40 laboratórium létesült külföldön, amelyek a tőlük átvett metodikával kutatják a kutyákat. Egy külföldi folyóirat adata szerint exponenciálisan nő a kutyákkal foglalkozó tudományos cikkek száma. Az elmúlt évtizedben tíz szépirodalmi kötete jelent meg a professzornak.

"Nem állt távol tőlem az írás, tudományos és ismeretterjesztő cikkeket mindig írtam. Amikor a tudományos munkámat befejeztem, és hagytam, hogy tanítványaim vegyék át a vezetést, még úgy éreztem, van kedvem néhány dologhoz. Akkor kezdtem el írni. A jó történethez szükséges az emberi természet ismerete, ebben segít sokat a humánetológia".

A professzor jövőre tervezi megjelentetni a nemrég elkezdett, tudományos-fantasztikus jellegű regényét, amely a mesterséges intelligenciáról szól.