Milyen mikroszkopikus folyamatok irányítják az állatok kültakaróján a motívumok megjelenését? A modern számítástudomány atyja, a "kódfejtő"  Alan Turing 1952-ben felvetette, hogy a diffúzió kémiai törvényei magyarázatul szolgálhatnak például a zebra csíkjaira vagy a jaguár foltjaira.

Turing elmélete szerint ezek a mintázatok egy reakció-diffúzió folyamat eredményei. Ilyenkor az állati embrió bőrében két kémiai anyag létezik. Az egyik gátló, amely mind a saját maga, mind a másik anyag termelését akadályozza, míg a másik aktiváló, amely önmaga és a „partnere” termelését is elősegíti.  Turing egy sor differenciálegyenletet vetett papírra, melyek a két kémiai anyag közti versenyt írják le. Az egyenlet paramétereinek ...

Richard Feynman írja: „Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megértenie a természet legmélyebb szépségét…”

Richard Feynman, a 20. század egyik legnagyobb fizikusa

„A matematikus mintáinak a festő vagy a költő mintáihoz hasonlóan álomszépnek kell lenniük. Az elméletek között is, mint megannyi szó vagy szín között, összhangot kell teremteni. A legelső szempont a szépség: csúnya matematikának nincs helye a világban... A matematikai szépséget nehéz ugyan meghatározni, de minden szépséggel így van az ember - nem tudjuk, mit értünk szép vers alatt, de ez nem akadályoz meg minket abban, hogy felismerjük őket.”

G. H. Hardy, angol matematikus, a számelmélet és a matematikai analízis kiemelkedő kutatója.

„Olyan ez, ...

A pszichopátia, nárcizmus, machiavellizmus Sötét Hármasához újabban társuló szadizmus talán a leginkább hétköznapi rossz. Mégis, egyes szadizmuson alapuló rituálék éppen hogy a hétköznapi tudatállapot meghaladását célozzák meg. Egyesek pedig e misztériumokban próbálják fellelni a máig rejtélyes szadizmus mélyebb mozgatórugóit.

Évezredes parttalan viták folytak le arról, hogy az ember, mint olyan, jónak születik-e, vagy rossznak, együttműködőnek vagy önzőnek, segítőkésznek vagy kegyetlennek. De ez még az egyes személyek esetében is nehezen eldönthető. Honnan tudhatnánk, hogy valaki eredendően jó-e, vagy csak a nevelés, netán átnevelés tette azzá? Hogy ki a szent, és ki az álszent? A jellem felfejtése reménytelenül ...

Szingapúrban, amely népsűrűség tekintetében a világ második állama, nagyon kevés a zöld terület. Most viszont a Woha, egy helyi építészeti iroda átadta az Oasia Downtownt. Ez a felhőkarcoló saját ökoszisztémával rendelkezik: a teraszokon 33 fa- és bokorfaj található meg, a homlokzaton pedig 21 kúszónövény-faj. A növények más élőlényeket is magukhoz vonzottak. „Láthatunk lepkéket, madarakat, méheket és mókusokat. Prosperáló függőleges ökoszisztéma jelei mutatkoznak” – mondja Serena Khor (Cabinet Woha).

Az épület a városállam üzleti negyedében 11-szeresére emelte a biodiverzitást. A környezeti előnyök pontos kiértékelése még várat magára, de már most is megtapasztalható, ugyanis az Oasia Downtownt nem ...

Meglepő, még a művészettörténészek által is nehezen elfogadható adatokkal szolgált az elmúlt években a dendrokronológia. A tudományág révén egy kutatói csapat több mint kétszáz erdélyi műemlék keltezését végezte el. Botár István régész és kollégái ezzel a legpontosabbnak számító módszerrel segítik, hogy tisztábban láthassuk Erdély történelmét.

Évgyűrűk egy fatörzsben: digitalizálható adatsor. Fotó: Pixabay.com

Nehezen emésztik meg a szakemberek is, hogy például a Csíki-medence most annyira megszokott látképe az elegánsan szétszórt templomtornyokkal viszonylag új keletű, az 1700-as évek előtt nem létezett. A székelyderzsi, az UNESCO-világörökség részét képező unitárius templomról viszont kiderült, hogy a ...

Mit tudunk August Ferdinand Möbius (1790.11.17. - 1868.09.26) német matematikusról?

Először alkalmazta az analitikus módszereket a projektív geometriában. Szerénysége miatt csak jelentéktelen csillagászként élte le életét.  Mikor 68 éves korában beküldte az egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezését a Francia Akadémiának, nem volt szerencséje: sok más művel együtt ez is évekig porosodott az Akadémia valamelyik fiókjában. Végül is maga a szerző adta ki.

Fő érdeklődési területe a geometria volt. 1828-ban jelent meg "A baricentrikus számítás" című könyve, amelyben igen sok új geometriai gondolat volt: bevezette a projektív transzformáció fogalmát, a baricentrikus, avagy súlypont szerinti koordinátákat, a végtelen ...

További három évig a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották Lovász Lászlót . Ő volt az egyedüli jelölt. Nincs változás a főtitkári (Török Ádám) és a főtitkárhelyettesi (Barnabás Beáta) poszton sem. Az alelnöki pozíciót Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.

Lovász a beszámolójában azt MTI tudósítása szerint azt mondta: 

Az akadémiának a társadalom által elismert, egységes szervezetnek, tudományos kérdésekben a nemzet tanácsadójának kell maradnia.

Az akadémia legfontosabb feladatai között van az alapkutatások, az innováció, alkalmazott kutatások és a tudástranszfer támogatása. Lovász László szerint az MTA olyan hely, ahol politikai nézeteket félretéve, a tudomány érdekét ...

Nem ismerjük, tehát félünk tőle – pedig az sem biztos, hogy egyhamar tényleg megvalósul a mostanában sokat emlegetett mesterséges intelligencia. De mi számít valóban mesterséges intelligenciának? Erről beszélt Benczúr András a Szigmában.

Talamusz

Az újabb kutatások szerint a talamusznak csak egy kisebb része felel azért, hogy az érzékszervi információk eljussanak az agykéreghez. A többi rész eddig ismeretlen működéseinek feltárására nyert pályázatot egy magyar kutatócsoport Acsády László vezetésével.