További három évig a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották Lovász Lászlót. Ő volt az egyedüli jelölt. Nincs változás a főtitkári (Török Ádám) és a főtitkárhelyettesi (Barnabás Beáta) poszton sem. Az alelnöki pozíciót Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.

Lovász a beszámolójában azt MTI tudósítása szerint azt mondta: 

Az akadémiának a társadalom által elismert, egységes szervezetnek, tudományos kérdésekben a nemzet tanácsadójának kell maradnia.

Az akadémia legfontosabb feladatai között van az alapkutatások, az innováció, alkalmazott kutatások és a tudástranszfer támogatása. Lovász László szerint az MTA olyan hely, ahol politikai nézeteket félretéve, a tudomány érdekét szem előtt tartva lehet megvitatni fontos kérdéseket. Erre lesz módjuk, a munkaközgyűlésen új napirendi pontként vették fel lex CEU-ról szóló előterjesztés megvitatását is. 

Az akadémia tagságával kapcsolatban kiemelte: égető probléma az akadémikus nők és férfiak aránya. 

2016-ban egyetlen nőt sem választottak az akadémia tagjává.

„A tagválasztás nyilván csak a jéghegy csúcsa, a női kutatókat sújtó különböző nehézségek jóval korábban kezdődnek” - fogalmazott az MTA elnöke, aki kitért arra is: 2016-ban külön elnöki bizottság jött létre a nők akadémiai helyzetének vizsgálatára, a jelentést és javaslatait a későbbiekben tárgyalja a közgyűlés. 

Lovász László elmondta: ugyancsak probléma, hogy az akadémia tagságának átlagéletkora magas, 70 év. Ugyanakkor egy felső korhatár bevezetése az akadémikus választáskor nem oldaná meg a problémát és egyben méltánytalan lenne a kiváló teljesítményt nyújtó idősebb kutatókkal szemben. A probléma orvoslására szervezi meg az MTA a Fiatal Kutatók Fórumát, amely a legjobb fiatalokat igyekszik bevonni az akadémia látóterébe. 

"Az MTA intézethálózata nemzeti kincs" - emelte ki Lovász László, aki elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) keretmegállapodást kötöttek az akadémiai intézethálózat és az egyetemi kutatóhálózat együttműködéséről. Hangsúlyozta azt is: hosszú távú stratégiára van szükség az akadémiai intézethálózat jövőjével kapcsolatban, ennek kidolgozását a közeljövőben el kell végezni.

2016-ban 12 European Research Council (ERC) pályázatot nyert Magyarország, ebből kilenc az akadémiai kutatóhálózathoz került - emelte ki az MTA elnöke a tavalyi évet értékelve. 

Lovász László elmondta: létrejött az akadémiai felhő nagy számítások és adattárak számára, a szolgáltatás idén még ingyenesen használható. Az Arany János-emlékév részeként digitalizálják a költő, a tudós testület egykori főtitkárának hagyatékát.

A tudomány népszerűsítése fontos feladat az MTA számára, csakúgy, mint az áltudományok elleni küzdelem és a diákok megnyerése a tudomány részére. Ezeket a célokat szolgálja a Magyar Tudomány Ünnepe, az MTA megújult internetes oldala, valamint a Sigma című rádiós magazinműsor és a Magyar Tudomány folyóirat, utóbbit a jelenleginél sokkal szélesebb körben szeretnék terjeszteni - számolt be az MTA elnöke. 

Lovász László kitért arra is: az akadémia székháza több helyen halasztást nem tűrő felújítására szorul, az MTA a kormánytól a budai Várban található épületeiért kapott mintegy 9,5 milliárd forintot szeretné erre a célra szánni. 

Az elnöki beszámolót a közgyűlés, az akadémia legfontosabb döntéshozó testülete nagy többséggel fogadta el.

Lovász László beszámolójának hangfelvétele itt hallgatható meg: