A szeptember elsejei Város Napján és a Magyar Felsőoktatás Napján rendezték meg a Pécsi Tudományegyetem 650. alapítási évfordulójának alkalmából azt az ünnepi szenátusi ülést, melyen Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében adományozta az egyetem Buzsáki György agykutatónak a díszdoktori címet, valamint az eseményen adták át az egyetem további elismeréseit is.  

Buzsáki György

A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulójának évében az egyetem az Általános Orvostudományi Kar előterjesztése alapján Doctor Honoris Causa díszdoktori címet adományozott   Buzsáki György   agykutató részére, az ideghálózatok szerveződésének és működésének nemzetközi hírű kutatásáért, az agyi ritmusokat támogató ...

Erdőst 80. születésnapja alkalmából 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta, és ennek kapcsán kérte fel, hogy "A matematika aktuális problémái" címmel tartson általános érdeklődőknek (tehát nem csak matematikusoknak) szóló előadást az Eötvös-napon a (zsúfolásig megtelt, akkor még kb. 500 személyes) Gólyavárban.

Előadás kezdete: 4,30-tól

.

Lovász László kutatási területe a kombinatorika ...

Lehetséges-e, hogy a boldogság elhibázott célkitűzés? Hogy elillan azok elől, akik akarattal közelednek hozzá? Hogy a boldogság keresése tesz csak igazán boldogtalanná? Bölcs elmék szerint egyéb magasztos célok, mint a szeretet, az alkotás, mások segítése közben, váratlanul érezhetjük meg, mi is a boldogság. Igazuk lehet, de ne becsüljük le a földi javakat, sőt a pillanatnyi örömöket sem. Bár az öröm a boldogsághoz képest szerény célkitűzés, kutatások alapján azok, akik a nagyon is illékony örömöket becsben tartják, boldogabbakká válnak.

Míg egyes kultúrákban szinte kötőszó a boldogság, alapérték és megkérdőjelezhetetlen végső cél, más helyeken akár kerülendő is lehet. Például mert a boldogság kergetése ...

Nosztalgia és ábránd, elveszett paradicsom, avagy utópia: közel- s távoli időkbe vetített boldogság-képek, nem létező vagy elérhetetlen dolgokból és a szebb idők emléknyomaiból készített kollázsok. Vajon széthullnak-e, ha egyszer meghalljuk a boldogságkutatók szavát: éljünk teljességgel a jelenben? Vagy ettől csak várakozásunk tárgya változik: várjuk azt a jelent, amelyet megélhetünk, mert valamiképpen sokkal jelenszerűbb a mostaninál?

„– Nézd – figyelmeztetett Esti Kornél –, mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok leszünk. Mit képzelünk el ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például egy kastélyt a tenger partján, kertet és csöndet körötte, egy nőt, gyermekeket, családot, esetleg ...

NAGYJÁBÓL SZÁZMILLIÁRD idegsejt és legalább másfél millió kilométernyi idegrost van az emberi agyban. Viselkedésüket is kutatja a világhírű idegtudós, Buzsáki György, a New York Egyetem professzora. Néhány éve az elsők között tüntették ki „Agy-díjjal” (Brain Prize), amelyet az agykutatás Nobel-díjának is tartanak.

– Egyik előadásában azt fejtegette: egy homo sapiens idegrendszere harmincezer évvel ezelőtt ugyanolyan lehetett, mint amilyen ma. Azóta valóban nem változott volna az emberi agy?

– Talán csak minimálisan.

– Mégsem az első homo sapiens kezdett internetezni.

– Igaz. Másfelől: ha egy cro-magnoni gyerek köztünk nevelkedne, ő is ugyanúgy lógna az interneten, mint egy mai kölyök. Adottak voltak ehhez az idegrendszeri ...

Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet majd Pécsett az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozójára kerül sor a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében. 

NAP-zárókonferencia

Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött a kormány a Nemzeti Agykutatási Program elindítása mellett – amelyre négy évre (2013–2017) összesen 12 milliárd forintot biztosított a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból –, mert az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe érdemben csak ...

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el három brit tudós az idegtudomány legjelentősebb elismerését, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány egymillió euróval járó Agy-díj át. Mi, magyarok arra emlékszünk büszkén, hogy e díj első kitüntetettjei 2011-ben Somogyi Péter , Freund Tamás és Buzsáki György voltak. Az akkor talán még nagyobb ...

A "matek Lady Gagájának" is nevezett Villani, aki újabban Emanuel Macron támogatójaként is feltűnt, rajong a művészetekért, különösen a zenéért. A Philosophie Magazine-nak adott interjújában vall a matematika szépségéről. 

PM: Azt megértem, hogy a matematikusok és a költők osztoznak a szavak iránti lelkesedésben, na de a szépében is?

Cédric Villani

CV: A szép a matematikusok által egyetemesen használt fogalom, miközben számos művész ma zsenánsnak tartja. A matematikusokat mindig meglepi, ha valaki értetlenül áll a matematikai szépség fogalmával szemben. Számukra ez olyan banális, hogy nem értik, miért kellene róla beszélni! Úgy tűnik nekem, hogy az esztétikai érzés automatikusan kifejeződik, amikor analizálni kell a ...