A jövőre irányuló felfokozott optimizmus sokakat lelkesít, ami érthető. De azok sincsenek kevesen, akiket egyáltalán nem hoz lázba. Mert túl távoli számukra, vagy mert nem is hisznek benne. Esetleg egyszerűen azért, mert nem akarnak szembenézni a ténnyel: a valóság, és benne ők maguk lehetnének még jobbak. Sőt, sokkal jobbak.

Ha felajánlanák nekik, hogy saját javított kiadásaikká váljanak, azt elsősorban kritikának vennék. Ennek oka a saját személyiség kultusza és az abba vetett hit, hogy el kell fogadnunk, sőt szeretnünk kell önmagunkat. Még azt is szeretnünk kell önmagunkban, amit amúgy eszünk ágában sem volna szeretni, ha történetesen magunkon kívül fedeznénk fel.

Legtöbben sokkal inkább vagyunk önmagunk, mint egy ...

Csákány Béla

INVOKÁCIÓ

Világbirodalommá emelkedésének időszakában az ókori Rómát két ízben is három-három szövetségre lépett erős férfiú vezette: előbb hét évig Ceasar, Pompeius és Crassus, majd Octavianus, Antonius és Lepidus újabb hét esztendőn át. Az ő uralmukat nevezi első és második triumvirátusnak a történelem, s hasonlatként ez a szó azóta is fel-felbukkan, amikor valamely területen három személy vitathatatlan hegemóniára tesz szert. Ha ez a terület a Hatalom, az együttműködés nem lehet hosszú életű. 

Bármelyik triumvir hatalmának növekedésével társaié csökken, s ez a folyamat végül egyikük egyeduralmába torkollik. Ha azonban a triumvirátust három nagy tudós alkotja, akkor tagjai nem egymástól, ...

„Felnőtt korba lépett”, mert 18. alkalommal adták át a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Tanácsa döntése értelmében Lovász László matematikus, az MTA elnöke kapta a díjat.

– Áttörő eredményeket ért el a matematikában Lovász László 1975 és 1982 között, amikor a szegedi József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézet Geometria Tanszékének vezetőjeként dolgozott – húzta alá laudációjában Zádori László. Példaként említette, hogy Lovász László első kiemelkedő eredménye Knesner egy több mint 20 éves nyitott problémájának a bizonyítása volt. Nevéhez fűződik az öt pontú kör Shannon kapacitásának meghatározása. E bizonyításból több évi munka ...

Mi az epilepsziarohamot lecsitító agyi defibrillátor találmány születésének titka? Hogyan dolgozta ki a neminvazív agy-ingerlési eljárást a Berényi Antal, az SZTE adjunktusa általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport? Milyen a társadalmi hasznosság-orientált kutatás szegedi modellje? Az SZTEinfo a Nature Communications nevű lapban megjelent cikk öt szerzőjét kérdezte.

Az elektromos áram hatékony eszköz lehet az agyi betegségek kezelésében is. Például a Parkinson-kóros ember agyának a megfelelő pontjára beültetett stimulátor, a bekapcsolása után, robusztus javulást hozhat a páciens állapotában, a fejbőrön keresztül alkalmazva azonban eddig mérsékelt volt hatása. Ezt a gátat sikerült ...

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza.

– Miért épp a félelmet kutatja?

– Tudományos kihívásnak tekintettem, hogy az agy mandulamagjával, vagyis az amygdalával kezdjek foglalkozni. Ez egy páros agyi régió, a halántéklebenyben kétoldalt található. Meghatározó szerepe van például a félelemmel kapcsolatos ...

Az érzelmek megtapasztalásának a képességét eddig csak bizonyos emlősökben sikerült egyértelműen igazolni Most egy figyelemre méltó tudományos protokollnak köszönhetően a Lisszaboni Egyetemi Intézet (ISPA) Rui Oliveira vezette csapata épp most terjesztette ki e képesség elismerését halakra, pontosabban a tengeri keszegre. Az eredmény, ha megerősítést nyer, azt jelenti, hogy ez a képesség az evolúció nagyon korai szakaszában, a halak és az emlősök közös őseinél, kb. 375 millió éve alakult ki.

A portugál kutatók egy már ismert módszerre támaszkodtak, amely pozitív érzelmeket társít specifikus agyterületek aktiválásához. Négy olyan gént választottak ki, amelyek e területeken akkor válnak aktívakká, amikor az állat pozitív ...

Richard Schwartz matematikus elmagyarázza, miért szereti az olyan problémákat, amelyek megoldásába azonnal bele tud fogni, és hogy a számítógépek hogyan segíthetik a kutatást.

Richard Schwartz

A matematika fontos felfedezéseinek többsége évtizedes vagy évszázados erőfeszítések után születik meg. Ha bele akarunk kezdeni a legnagyobb problémák megoldásába, sok szakmai anyagot kell elsajátítanunk, mielőtt valami újat kezdenénk közölni.

Richard Schwartzot nem érdeklik az ilyen kérdések. Szereti az olyan problémákat, amelyekről ha ma kezd el olvasni, holnap már bele is kezdhet a megoldásukba – az egyszerű, szórakoztató problémákat, amelyekben van valami karneváli játékokból: lássunk neki, és nézzük meg, mi sül ki belőle! Ezt ...

Képzeljünk el egy világot optimizmus nélkül. Ha azt gondoljuk, ez úgyis itt van körülöttünk, induljunk útnak. Fedezzük fel a visszafogott japánok cseppet sem visszafogott optimizmus-rítusát, a Warai-kót, amelyben az egyre fokozódó nevetéssel idézik elő a jövő év bő termését. Majd látogassunk el a nyílt optimizmus kontinensére, Dél-Amerikába, s ne hagyjuk ki az optimizmus ma élő legnagyobb guruját sem. Számtalan aforizmájából mindenki magához veheti a napi betevő derűlátást. Akinek viszont ennél is nagyobb dózis kell, benevezhet olyan programokra, mint amilyen például az Új-Dél-Wales-i 3 napos optimizmus-szafari.

Az optimista elme időbeli korlátok közé szorítja a rosszat. Akkor is, ha az jelen van, mielőbb igyekszik a múltba ...

.

.