IPM 2013. február

Hatalomról kezdőknek, újrakezdőknek, meg azoknak, akiknek sohasem késő. És azoknak is, akik nem cselekszik, hanem elszenvedik, sőt olykor fel sem ismerik az ellenük irányuló hatalmi manővereket.

Face-bukás

A hatalmi harc olykor úgy folyik, hogy senki, még a résztvevői sem veszik észre. Csak az eredményét. Gondoljunk csak Dustin Moskovitzra.

Már ha tudjuk, ki is ő. Mert valószínűbb, hogy még a nevét sem hallottuk. A 28 éves fiatalember ugyanis digitális korunk egyik nagy hatalmi harcának kárvallottja, amelynek talán ő sem volt tudatában. De lehet, hogy még a nagy rivális, Mark Zuckerberg sem. Egyetemista korukban kettejük fejében vette kezdetét egy világbirodalom. Melynek csak egy királya lehetett. Zuckerberg mára a ...

Az első rész itt olvasható.

Staar Gyula: 2006. augusztus 23-án röppent világgá a hír, hogy a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Madridban megtartott 25. kongresszusán 2007 januárjától a szervezet elnökévé választottak. Szívből gratulálok, olyan megnyugtató ez, hogy felőled mindig jó hírek érkeznek. (A madridi IMU kongresszusról itt látható videó, Lovász László a 22. perctől kezdve szerepel).

Lovász László: Köszönöm. Pontosításként azért elmondom, hogy Santiago de Compostelá ban választottak meg, a Madridtól elég messze fekvő, nagyon szép, régi városkában. Az IMU a kongresszus előtti napokban ott tartotta a közgyűlését. Ott párszázan voltak, Madridban, a kongresszuson négyezren.

S.Gy.: Hogyan választ elnököt egy ...

Az akadémiai kutatóintézetekkel több mint két évtizedes gyümölcsöző kapcsolatot ápoló Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fennállásának hatvanadik évfordulójára emlékeztek az  MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont  és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös, CERN 60 című rendezvényén. Ennek keretében adták át a „Sokszínű fizika" nevű kiállítóbuszt, amely szeptembertől az országot járva népszerűsíti a tudományterületet. A rendezvényen  Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója tartott gondolatébresztő előadást.

„A CERN-hez fűződő kapcsolat rendkívül fontos a magyar tudomány magas minőségének fenntartásában" – mondta Lévai Péter  akadémikus, az  MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont  főigazgatója. "A ...

Staar Gyula: Legutóbb mikor törted a fejed matematikai problémán? Emlékszel az időpontra?

Lovász László: Hogyne emlékeznék! Idefelé jövet a Természet Világa szerkesztőségébe, a Kossuth Lajos utcában vártam az autóbuszra. Ott volt időm gondolkozni.

S.Gy.: Min töprengtél?

L.L.: A Microsoft kutatóintézetének matematikai csoportjában nagyon érdekes téma körvonalazódott. A gráfok bizonyos pontokból és azokat összekötő élekből állnak. Sok mindent leírhatnak, hálózatokat, társadalmi kapcsolatokat… Manapság ...

Gimes Júlia beszélgetése Lovász László matematikussal

Készülve erre a beszélgetésre sok mindent elolvastam Önről, és úgy érzem, hogy Ön körül minden olyan tökéletes: van egy működő családja négy gyerekkel, nem vált el egyszer sem, pályája igen sikeres, hiszen egyike a világ legnagyobb ma élő matematikusainak. Mit gondol, ez a tökéletesség nem irritálja a környezetét, kollégáit, ismerőseit, barátait?

Én is úgy érzem, hogy szerencsés vagyok, és az voltam egész életemben. Nagy szerencse, hogy a családommal megvagyunk, szeretjük egymást, és nagy szerencse volt a gimnázium, már ott találkozhattam az igazi matematikával.

Biztos, hogy minden a szerencsén múlt? Ilyen egyszerű lenne? Ön a 60-as évek elején egy legendás ...

Lovász László matematikus Mindentudás Egyeteme előadásának (2003) első része itt , második része itt  olvasható.

IV. A bizonyítás új fogalma

A bizonyítás a matematika lelke, a görög tudomány talán legfontosabb alkotása. Mégis, az iskolai matematikatanításból sokszor kimarad. Még egyetemi hallgatók is gyakran nem értik, miért van rá szükség: „Elhisszük mi a tanár úrnak, minek azt bizonygatni.'' (Remélem, ez csak amerikai tapasztalatom.)

A Pitagorasz-tételre már nagyon-nagyon sok bizonyítást talált az emberiség, és világos, hogy a bizonyításon nem azért kell végigmenni, hogy a tétel helyességéről még jobban meg legyünk győzve, hanem azért, hogy a bizonyításban szereplő matematikai módszereket elsajátítsuk. A ...

Mindentudás Egyeteme, 2003.

Lovász László matematikus előadásának első része itt olvasható.

2. Primtesztelés és -faktorizáció

Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük prímnek, de utána aztán sok példát látunk: 2, 3, 5, 7, 11, 13 stb. Azokat a természetes számokat, melyek nem prímek, fel lehet bontani prímszámok szorzatára, például 6=2*3, 40=2*2*2*5 stb. - ezt a felbontást nevezzük prímfaktorizációnak.

A prímszámokkal kapcsolatban két fontos algoritmikus problémát fogalmazhatunk meg: ha adott egy k jegyű szám, hogyan tudjuk eldönteni róla, hogy prímszám-e; és ha nem prímszám, hogyan tudjuk megtalálni a prímtényezőit?

...

Az MTA leköszönő elnöke, Pálinkás József a Tudós Társaság 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatát nyújtotta át   L ovász László nak , az MTA 20., 2014. május 6-án megválasztott új elnökének.   

...