A futballban elvileg végtelen a kombinációk lehetősége, vagyis ez nem a diszkrét matematika területe. Másképp nézi a meccseket egy matematikus?

Nem a matematikus, hanem a sportrajongó szemével nézem a meccseket, de tény, hogy kombinációkban is sokat fejlődött a futball az elmúlt évtizedekben. Ha figyeli például a Barcelona játékát, ahogy kijátsszák, kisakkozzák a helyzeteket, az többéves gyakorlás eredménye. A ...

Míg a tradicionális nyelvmegközelítés az írott, nagyrészt irodalmi szövegek vizsgálatával foglalkozott, napjainkban a nyelvészet a szóbeliség felé fordul. Az információs társadalom révén a rétegnyelvek szókincse egyre inkább beszűrődik a sztenderd nyelvbe. Például a televízióban látható és hallható nyilatkozatok, vagy akár az internet, chat révén, hiszen az írott szöveg szinte teljes mértékben azonos a szóbelivel, a formai szabályokat sem tartja meg.

De gondolhatunk irodalmi művekre, például Mándy Iván A pálya szélén című regényére vagy Esterházy Péter munkáira, melyekben a szerzők az élőbeszédet utánozzák. Például Esterházy Péter legutóbb megjelent könyvében (Utazás a tizenhatos mélyére) is a következőt ...

I. Bevezető a gráfokról

A Mindentudás Egyetemének sok előadása foglalkozott már hálózatokkal (matematikai nevükön gráfokkal). A legutóbbi két előadásban Vicsek Tamás és Kertész János  a tudomány, technika és társadalom legkülönbözőbb területein megtalálható hálózatokat vizsgálta. Itt az ideje, hogy a matematikus szemével, általánosan is megnézzük ezeket a nagy hálózatokat.

Első ábránkat akár egy gráfelméleti tankönyvből is vehetnénk. Egy gráf csúcsokból és a csúcsokat összekötő élekből áll. Egy csúcs fokának (fokszámának) nevezzük a belőle kiinduló élek számát. Annak illusztrálására, hogy milyen jellegű kérdéseket lehet vizsgálni egy ilyen gráffal kapcsolatban, említsünk meg egyet: mikor lehet egy ...

A "konnektom", azaz a neuronok (idegsejtek) között létrejövő kapcsolatok (szinapszisok) térképe az idegtudomány Szent Grálja, amely megvilágítaná az agyban zajló információáramlást.

A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) intézetben folyó  Blue Brain Project  (BBP) keretében virtuálisan létrehozták egy kéregbeli mikroáramkör mását, és összehasonlították egy emlősből származó mintával. Sikerült megjósolni a szinapszisok helyét az agykéreg magasabb rendű idegfunkcióiért felelős részében, az újagykéregben.

"Ez igen nagy áttörés, mivel egyébként évtizedekig, ha nem évszázadokig tartana feltérképezni minden egyes szinapszis helyét az agyban; és mostantól jelentősen megkönnyíti a pontos modellek ...

"A problémájával keressen fel egy matematikust"

Magyar Narancs: Kevés területen nyűgözik le igazán honfitársaink a világot - a matematika kétségtelenül ezek közé tartozik. Milyen érzés ma matematikusnak lenni Magyarországon, vagy éppen magyar matematikusnak a világban?

Lovász László: Mindenképpen jó - ráadásul a matematikának akad jó néhány olyan világraszóló eredményeket produkáló részterülete, ahol elismerik a magyarokat. Most voltam egy konferencián Princetonban, amit egy nagy amerikai alapítvány hívott össze azzal a céllal, hogy javítsák, illetve bevezessék a matematikai tehetségkutatást a harmadik világbéli országokban - ehhez a magyar módszereket és tapasztalatokat akarják mintául venni.

Ettől függetlenül aki ...

Az MTA és az EU 7. keretprogramja támogatásával épült ki az a terepkutatási infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy az  MTA Ökológiai Kutatóközpont  munkatársai az eddigieknél összetettebb módon vizsgálják a klímaváltozás ökológiai hatásait. A szakemberek arra keresik a választ, milyen együttes hatásokkal járhat, ha a gyakoribbá váló szélsőséges aszályokhoz a csapadékmennyiség tartós megváltozása is társul.

A Fülöpházán 2014. május végén átadott terepkutatási infrastruktúra révén a természetben rendszerint egybeeső két jelenség következményeit tanulmányozzák az ökológusok. A kutatók így feltárhatják, milyen különálló, illetve együttes hatással van az egyszeri szélsőséges aszály, illetve a ...

Egy olyan kis ország, amelyet a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni; amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a 20. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt – éppen a fentiek miatt „marslakókként” szoktak emlegetni. Egyikük lánya, Marina von Neumann arra vállalkozott, hogy egy később született marslakóval, Lovász László akadémikussal beszélgessen - matematikáról és minden másról .

NOL: Mióta ismerik egymást?
 
LOVÁSZ LÁSZLÓ: Ha jól emlékszem, a Neumann János születésének centenáriuma alkalmából rendezett 2003-as budapesti akadémiai ...

IPM 2013. február

Hatalomról kezdőknek, újrakezdőknek, meg azoknak, akiknek sohasem késő. És azoknak is, akik nem cselekszik, hanem elszenvedik, sőt olykor fel sem ismerik az ellenük irányuló hatalmi manővereket.

Face-bukás

A hatalmi harc olykor úgy folyik, hogy senki, még a résztvevői sem veszik észre. Csak az eredményét. Gondoljunk csak Dustin Moskovitzra.

Már ha tudjuk, ki is ő. Mert valószínűbb, hogy még a nevét sem hallottuk. A 28 éves fiatalember ugyanis digitális korunk egyik nagy hatalmi harcának kárvallottja, amelynek talán ő sem volt tudatában. De lehet, hogy még a nagy rivális, Mark Zuckerberg sem. Egyetemista korukban kettejük fejében vette kezdetét egy világbirodalom. Melynek csak egy királya lehetett. Zuckerberg mára a ...