Egy új kutatás szerint a futballisták intelligensebbek az átlagnál, sőt a sok gólt szerzők okosabbak, mint a kevesebb találatot elérők.

Miroslav Klose, minden idők legeredményesebb vb-játékosa - 16 gólos csúccsal

A közhiedelem alapvetően „egyszerűbbnek” tekinti a sportolókat, kiváltképpen a futballistákat, sokan mondják, hogy elég csak egy velük készült interjút meghallgatni. A következő kutatás ennek erősen ellentmond.

Az igazán jó játékosok tisztábban és gyorsabban gondolkodnak, illetve jobban alkalmazkodnak egyes helyzetekhez, mint az átlagos intelligenciájú, nem sportoló emberek. Sőt, valódi összefüggés mutatkozik a kognitív képességek és az elért gólok száma között – állítja egy svéd kutatás, mely a PLoS ...

A futballban elvileg végtelen a kombinációk lehetősége, vagyis ez nem a diszkrét matematika területe. Másképp nézi a meccseket egy matematikus?

Nem a matematikus, hanem a sportrajongó szemével nézem a meccseket, de tény, hogy kombinációkban is sokat fejlődött a futball az elmúlt évtizedekben. Ha figyeli például a Barcelona játékát, ahogy kijátsszák, kisakkozzák a helyzeteket, az többéves gyakorlás eredménye. A ...

Míg a tradicionális nyelvmegközelítés az írott, nagyrészt irodalmi szövegek vizsgálatával foglalkozott, napjainkban a nyelvészet a szóbeliség felé fordul. Az információs társadalom révén a rétegnyelvek szókincse egyre inkább beszűrődik a sztenderd nyelvbe. Például a televízióban látható és hallható nyilatkozatok, vagy akár az internet, chat révén, hiszen az írott szöveg szinte teljes mértékben azonos a szóbelivel, a formai szabályokat sem tartja meg.

De gondolhatunk irodalmi művekre, például Mándy Iván A pálya szélén című regényére vagy Esterházy Péter munkáira, melyekben a szerzők az élőbeszédet utánozzák. Például Esterházy Péter legutóbb megjelent könyvében (Utazás a tizenhatos mélyére) is a következőt ...

I. Bevezető a gráfokról

A Mindentudás Egyetemének sok előadása foglalkozott már hálózatokkal (matematikai nevükön gráfokkal). A legutóbbi két előadásban Vicsek Tamás és Kertész János  a tudomány, technika és társadalom legkülönbözőbb területein megtalálható hálózatokat vizsgálta. Itt az ideje, hogy a matematikus szemével, általánosan is megnézzük ezeket a nagy hálózatokat.

Első ábránkat akár egy gráfelméleti tankönyvből is vehetnénk. Egy gráf csúcsokból és a csúcsokat összekötő élekből áll. Egy csúcs fokának (fokszámának) nevezzük a belőle kiinduló élek számát. Annak illusztrálására, hogy milyen jellegű kérdéseket lehet vizsgálni egy ilyen gráffal kapcsolatban, említsünk meg egyet: mikor lehet egy ...

A "konnektom", azaz a neuronok (idegsejtek) között létrejövő kapcsolatok (szinapszisok) térképe az idegtudomány Szent Grálja, amely megvilágítaná az agyban zajló információáramlást.

A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) intézetben folyó  Blue Brain Project  (BBP) keretében virtuálisan létrehozták egy kéregbeli mikroáramkör mását, és összehasonlították egy emlősből származó mintával. Sikerült megjósolni a szinapszisok helyét az agykéreg magasabb rendű idegfunkcióiért felelős részében, az újagykéregben.

"Ez igen nagy áttörés, mivel egyébként évtizedekig, ha nem évszázadokig tartana feltérképezni minden egyes szinapszis helyét az agyban; és mostantól jelentősen megkönnyíti a pontos modellek ...

"A problémájával keressen fel egy matematikust"

Magyar Narancs: Kevés területen nyűgözik le igazán honfitársaink a világot - a matematika kétségtelenül ezek közé tartozik. Milyen érzés ma matematikusnak lenni Magyarországon, vagy éppen magyar matematikusnak a világban?

Lovász László: Mindenképpen jó - ráadásul a matematikának akad jó néhány olyan világraszóló eredményeket produkáló részterülete, ahol elismerik a magyarokat. Most voltam egy konferencián Princetonban, amit egy nagy amerikai alapítvány hívott össze azzal a céllal, hogy javítsák, illetve bevezessék a matematikai tehetségkutatást a harmadik világbéli országokban - ehhez a magyar módszereket és tapasztalatokat akarják mintául venni.

Ettől függetlenül aki ...

Az MTA és az EU 7. keretprogramja támogatásával épült ki az a terepkutatási infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy az  MTA Ökológiai Kutatóközpont  munkatársai az eddigieknél összetettebb módon vizsgálják a klímaváltozás ökológiai hatásait. A szakemberek arra keresik a választ, milyen együttes hatásokkal járhat, ha a gyakoribbá váló szélsőséges aszályokhoz a csapadékmennyiség tartós megváltozása is társul.

A Fülöpházán 2014. május végén átadott terepkutatási infrastruktúra révén a természetben rendszerint egybeeső két jelenség következményeit tanulmányozzák az ökológusok. A kutatók így feltárhatják, milyen különálló, illetve együttes hatással van az egyszeri szélsőséges aszály, illetve a ...

Egy olyan kis ország, amelyet a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni; amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a 20. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt – éppen a fentiek miatt „marslakókként” szoktak emlegetni. Egyikük lánya, Marina von Neumann arra vállalkozott, hogy egy később született marslakóval, Lovász László akadémikussal beszélgessen - matematikáról és minden másról .

NOL: Mióta ismerik egymást?
 
LOVÁSZ LÁSZLÓ: Ha jól emlékszem, a Neumann János születésének centenáriuma alkalmából rendezett 2003-as budapesti akadémiai ...