IPM 2010. február

Melyik országban élnek a világ legviccesebb emberei? Hol nem nevetnek más nemzetek ostobaságán? Melyik a világ közönségdíjas vicce? 

Vicc-ász 

Egy különc kutató, Richard Wiseman (Hertfordshire-i Egyetem), a bűvészből lett pszichológus professzor, szakítva a szokásokkal, olyan tudományszéli területeket kutat, mint hogy mitől lesznek az emberek szerencsések vagy pechesek, létezik-e telepátia például a kutya és a gazdája közt, vagy hogy melyik a világ legviccesebb vicce. Virtuális „Nevetés laborjába” 70 országból küldtek mintegy 40 000 viccet, amelyek 1,5 millió értékelést kaptak. A nyertes viccről később kiderült, hogy egy ír komikustól származik:

Két New Jersey-i elmegy az erdőbe vadászni. ...

Néhány vészmadár kutató szerint intelligenciánk végnapjait éljük. A természetes szelekció nem egyengeti tovább agyunk felemelkedésének útját. Immár minden a hardvereken múlik, és a „naturál” versenyzőket hamar lekörözhetik egy új, gépekkel felturbózott, szuperhumán faj egyedei.  

Rosszul működik az emberi intelligencia?

A Harvard Egyetem genetikusa, Gerald Crabtree sokkoló állítása: nem leszünk már intelligensebbek, sőt, egyre butulunk. Ráadásul ez a folyamat már régóta, az antik időktől fogva tart. Egy mai átlagos ember jóval lassúbb felfogású, mint ókori társa. Tetejében még idegesebb és ingerlékenyebb is. A genetikus szerint a visszafejlődés oka az egyre kényelmesebbé vált élet. Ami miatt nincs szükség túl sok ...

A kutyák képesek külön kezelni saját érdeklődésüket és gazdáik érzelmeit - derül ki az  MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport  legújabb tanulmányából.

Az Animal Cognition című lapban 2014. július elején megjelent tanulmány szerint a kutyák megkülönböztetik gazdáik érzelmeit és feladathelyzetben ezek alapján döntenek: ha például több tárgy közül kell egyet gazdájukhoz vinniük, azt választják, amely gazdájukból korábban pozitív reakciót váltott ki. Ám ha választásuknak nincs tétje, akkor szívesen megvizsgálják azt a tárgyat is, amely a gazda számára undorító volt – összegzi a kutatás eredményét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia tanszékének MTI-hez eljuttatott közleménye.

...

Dukafalvi és kucsini Duka Tivadar 1825. június 22-én született Dukafalván evangélikus nemesi családban. Hétéves korában, 1833-ban az eperjesi Evangélikus Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, majd 1836-től 1838-ig a sárospataki Református Kollégium diákja volt. 1838-ban ismét Eperjesen folytatta tanulmányait, s 1844-ben itt kezdte meg két évig tartó jogászi gyakorlatát. 1846-ben Pestre ment, ahol királyi táblai jurátusként dolgozott, és egyetemi előadásokat hallgatott. Itt fejezte be a joggyakorlatot, és az egyetemen kitűnő eredménnyel ügyvédi oklevelet szerzett.

Az 1848-as szabadságharc kitörését követően rövid ideig a Pénzügyminisztérium Bányászati Osztályánál titkárként dolgozott, majd a nemzetőrség megszervezésekor ...

Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulóját 2010-ben a nevét viselő tudományos társaság egy nagyszerű kezdeményezéssel ünnepelte meg. A Kőrösi Csoma Társaság által létrehozott digitális archívum (www.archivum.kcst.hu) a Csoma-dokumentumokat a modern kor igényeinek megfelelően tárja a nagyközönség elé. 1 Ez a digitális feldolgozás a nyomtatott könyveket pdf formában, a leveleket többnyire magyar fordításban, átírva teszi közzé. Az átfogó forrástár első négy része Csoma összes munkáját tartalmazza: (1) a szótárt, (2) a nyelvtant, (3) a buddhista szaksza­vak szótárát (Mahávjutpatti), ez utóbbit digitális feldolgozásban is, (4) valamint folyóiratokban megjelent tanulmányait.

A második négy egységben Csoma ...

1885. elején Duka Tivadar a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott 36 darab tibeti nyelvű könyvet, melyek elmondása szerint valamikor Kőrösi Csoma Sándor tulajdonában voltak. A könyveket a Bengáli Ázsiai Társaság egykori főtitkára, Kőrösi Csoma tanítványa, Salamon Caesar Malan ajándékozta Dukának, amikor Csoma életrajzának összeállítása kapcsán látogatást tett nála az angliai Bournemouthban. 

Amikor visszatért Angliába, Csoma a teljes tibeti könyvtárát neki ajándékozta. Majd továbbajándékozta Dukának a könyveket. A gyűjteménnyel ezután közel 60 évig senki sem foglalkozott, a könyvek tartalmáról csak Malan által a borítójukra írt rövid annotációk adtak némi tájékoztatást. Ez a helyzet a ’20 évek ...

Az 1848/49-es magyar szabadságharc bukása után jelentős számú emigráns telepedett le Európa és Amerika legkülönbözőbb részein, ahol olyan nagy európai szabadságmozgalmakhoz csatlakoztak, amelyektől hazájuk függetlenségének visszanyerését vagy Bécs katonai vereségét remélték. Sokan – félve Ausztriának történő kiadatástól – a török hadsereg védelmét keresték vagy a távoli Egyesült Államokba vándoroltak, ahol – már a távolságok miatt is – senkit sem fenyegetett a visszatoloncolás veszélye. Szinte a világ minden tájára vetődtek volt honvédtisztek, ahol sikeres vagy sikertelen pályát futottak be. Az 1850-es évek végétől változott a helyzet: előbb a Krími háború, majd az olasz és német egységes államért folyt ...

Ma már természetesnek tűnik, hogy zenészeket, irodalmárokat annyira érdekel egy-egy korszak vagy ember, hogy veszik az időt, fáradtságot, beleássák magukat az összes fellelhető irodalomba, kutatásokat végeznek, majd az eredmény egy-egy tudományos munka formájában világot lát. Hogy ezt utána csak a szakma, vagy pedig a szélesebb közönség is szívesen olvassa, több mindentől függ, nem utolsósorban az író tehetségétől, elbeszélő képességétől.

Gondolkoztak valaha azon, hogy ki volt az első ebben, a ma már bevettnek számító gyakorlatban? Emlékezzünk csak - Bach már mindennapi eledelünk, de száz évre őt is elfeledték halála után. Ki tudja, mi lett volna, ha nincs Felix Mendelssohn? Az első irodalmár, aki doktori dolgozatát ...

Egy új kutatás szerint a futballisták intelligensebbek az átlagnál, sőt a sok gólt szerzők okosabbak, mint a kevesebb találatot elérők.

Miroslav Klose, minden idők legeredményesebb vb-játékosa - 16 gólos csúccsal

A közhiedelem alapvetően „egyszerűbbnek” tekinti a sportolókat, kiváltképpen a futballistákat, sokan mondják, hogy elég csak egy velük készült interjút meghallgatni. A következő kutatás ennek erősen ellentmond.

Az igazán jó játékosok tisztábban és gyorsabban gondolkodnak, illetve jobban alkalmazkodnak egyes helyzetekhez, mint az átlagos intelligenciájú, nem sportoló emberek. Sőt, valódi összefüggés mutatkozik a kognitív képességek és az elért gólok száma között – állítja egy svéd kutatás, mely a PLoS ...