IPM 2010. február

Melyik országban élnek a világ legviccesebb emberei? Hol nem nevetnek más nemzetek ostobaságán? Melyik a világ közönségdíjas vicce? 

Vicc-ász 

Egy különc kutató, Richard Wiseman (Hertfordshire-i Egyetem), a bűvészből lett pszichológus professzor, szakítva a szokásokkal, olyan tudományszéli területeket kutat, mint hogy mitől lesznek az emberek szerencsések vagy pechesek, létezik-e telepátia például a kutya és a gazdája közt, vagy hogy melyik a világ legviccesebb vicce. Virtuális „Nevetés laborjába” 70 országból küldtek mintegy 40 000 viccet, amelyek 1,5 millió értékelést kaptak. A nyertes viccről később kiderült, hogy egy ír komikustól származik:

Két New Jersey-i elmegy az erdőbe vadászni. ...

IPM 2011. augusztus

A pszichopaták mindig találnak kifogásokat önző, szélhámos, manipulatív vagy erőszakos viselkedésükre. Lehet, hogy hamarosan nem lesz szükségük erre: az agykutatók segítségükre sietnek, az igazságügy pedig felmenti majd őket? 

Sokkoló felfedezés 

James Fallont, a California-Irvine Egyetem idegtudományi professzorát több évtizede megszállottan foglalkoztatta egy kérdés: m itől olyan mások a pszichopaták, mint a többi ember? Mindannyian ismerünk legalább egyvalakit, aki kezdetben lenyűgözött minket a minden porcikájából áradó életörömmel, szuggesztív tekintetével, s a tökéletes összhang ígéretével. Ám aztán felfedeztük, mit rejteget Kékszakáll módjára a 7. termében – remélhetőleg még ...

Néhány vészmadár kutató szerint intelligenciánk végnapjait éljük. A természetes szelekció nem egyengeti tovább agyunk felemelkedésének útját. Immár minden a hardvereken múlik, és a „naturál” versenyzőket hamar lekörözhetik egy új, gépekkel felturbózott, szuperhumán faj egyedei.  

Rosszul működik az emberi intelligencia?

A Harvard Egyetem genetikusa, Gerald Crabtree sokkoló állítása: nem leszünk már intelligensebbek, sőt, egyre butulunk. Ráadásul ez a folyamat már régóta, az antik időktől fogva tart. Egy mai átlagos ember jóval lassúbb felfogású, mint ókori társa. Tetejében még idegesebb és ingerlékenyebb is. A genetikus szerint a visszafejlődés oka az egyre kényelmesebbé vált élet. Ami miatt nincs szükség túl sok ...

A kutyák képesek külön kezelni saját érdeklődésüket és gazdáik érzelmeit - derül ki az  MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport  legújabb tanulmányából.

Az Animal Cognition című lapban 2014. július elején megjelent tanulmány szerint a kutyák megkülönböztetik gazdáik érzelmeit és feladathelyzetben ezek alapján döntenek: ha például több tárgy közül kell egyet gazdájukhoz vinniük, azt választják, amely gazdájukból korábban pozitív reakciót váltott ki. Ám ha választásuknak nincs tétje, akkor szívesen megvizsgálják azt a tárgyat is, amely a gazda számára undorító volt – összegzi a kutatás eredményét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia tanszékének MTI-hez eljuttatott közleménye.

...

Dukafalvi és kucsini Duka Tivadar 1825. június 22-én született Dukafalván evangélikus nemesi családban. Hétéves korában, 1833-ban az eperjesi Evangélikus Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, majd 1836-től 1838-ig a sárospataki Református Kollégium diákja volt. 1838-ban ismét Eperjesen folytatta tanulmányait, s 1844-ben itt kezdte meg két évig tartó jogászi gyakorlatát. 1846-ben Pestre ment, ahol királyi táblai jurátusként dolgozott, és egyetemi előadásokat hallgatott. Itt fejezte be a joggyakorlatot, és az egyetemen kitűnő eredménnyel ügyvédi oklevelet szerzett.

Az 1848-as szabadságharc kitörését követően rövid ideig a Pénzügyminisztérium Bányászati Osztályánál titkárként dolgozott, majd a nemzetőrség megszervezésekor ...

Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulóját 2010-ben a nevét viselő tudományos társaság egy nagyszerű kezdeményezéssel ünnepelte meg. A Kőrösi Csoma Társaság által létrehozott digitális archívum (www.archivum.kcst.hu) a Csoma-dokumentumokat a modern kor igényeinek megfelelően tárja a nagyközönség elé. 1 Ez a digitális feldolgozás a nyomtatott könyveket pdf formában, a leveleket többnyire magyar fordításban, átírva teszi közzé. Az átfogó forrástár első négy része Csoma összes munkáját tartalmazza: (1) a szótárt, (2) a nyelvtant, (3) a buddhista szaksza­vak szótárát (Mahávjutpatti), ez utóbbit digitális feldolgozásban is, (4) valamint folyóiratokban megjelent tanulmányait.

A második négy egységben Csoma ...

1885. elején Duka Tivadar a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott 36 darab tibeti nyelvű könyvet, melyek elmondása szerint valamikor Kőrösi Csoma Sándor tulajdonában voltak. A könyveket a Bengáli Ázsiai Társaság egykori főtitkára, Kőrösi Csoma tanítványa, Salamon Caesar Malan ajándékozta Dukának, amikor Csoma életrajzának összeállítása kapcsán látogatást tett nála az angliai Bournemouthban. 

Amikor visszatért Angliába, Csoma a teljes tibeti könyvtárát neki ajándékozta. Majd továbbajándékozta Dukának a könyveket. A gyűjteménnyel ezután közel 60 évig senki sem foglalkozott, a könyvek tartalmáról csak Malan által a borítójukra írt rövid annotációk adtak némi tájékoztatást. Ez a helyzet a ’20 évek ...

Az 1848/49-es magyar szabadságharc bukása után jelentős számú emigráns telepedett le Európa és Amerika legkülönbözőbb részein, ahol olyan nagy európai szabadságmozgalmakhoz csatlakoztak, amelyektől hazájuk függetlenségének visszanyerését vagy Bécs katonai vereségét remélték. Sokan – félve Ausztriának történő kiadatástól – a török hadsereg védelmét keresték vagy a távoli Egyesült Államokba vándoroltak, ahol – már a távolságok miatt is – senkit sem fenyegetett a visszatoloncolás veszélye. Szinte a világ minden tájára vetődtek volt honvédtisztek, ahol sikeres vagy sikertelen pályát futottak be. Az 1850-es évek végétől változott a helyzet: előbb a Krími háború, majd az olasz és német egységes államért folyt ...

Ma már természetesnek tűnik, hogy zenészeket, irodalmárokat annyira érdekel egy-egy korszak vagy ember, hogy veszik az időt, fáradtságot, beleássák magukat az összes fellelhető irodalomba, kutatásokat végeznek, majd az eredmény egy-egy tudományos munka formájában világot lát. Hogy ezt utána csak a szakma, vagy pedig a szélesebb közönség is szívesen olvassa, több mindentől függ, nem utolsósorban az író tehetségétől, elbeszélő képességétől.

Gondolkoztak valaha azon, hogy ki volt az első ebben, a ma már bevettnek számító gyakorlatban? Emlékezzünk csak - Bach már mindennapi eledelünk, de száz évre őt is elfeledték halála után. Ki tudja, mi lett volna, ha nincs Felix Mendelssohn? Az első irodalmár, aki doktori dolgozatát ...