Egy új kutatás szerint a futballisták intelligensebbek az átlagnál, sőt a sok gólt szerzők okosabbak, mint a kevesebb találatot elérők.

Miroslav Klose, minden idők legeredményesebb vb-játékosa - 16 gólos csúccsal

A közhiedelem alapvetően „egyszerűbbnek” tekinti a sportolókat, kiváltképpen a futballistákat, sokan mondják, hogy elég csak egy velük készült interjút meghallgatni. A következő kutatás ennek erősen ellentmond.

Az igazán jó játékosok tisztábban és gyorsabban gondolkodnak, illetve jobban alkalmazkodnak egyes helyzetekhez, mint az átlagos intelligenciájú, nem sportoló emberek. Sőt, valódi összefüggés mutatkozik a kognitív képességek és az elért gólok száma között – állítja egy svéd kutatás, mely a PLoS One című lapban jelent meg.

Nem csupán az IQ számít

Az eredmények arról árulkodnak, hogy neuropszichológiai tesztekkel megvizsgálható: adott játékos képes lesz-e elit játékossá válni. Ez a felfedezés megreformálhatja a jelenlegi, a labdarúgáshoz köthető utánpótlás-nevelést és tehetségkutatást  is.

A sportok, a futball legmagasabb szintjének eléréséhez nagyobb ügyesség és intelligencia szükséges. A legjobb játékosok mindent meg tudnak csinálni a labdával, de ez nem elég az igazán kiugró teljesítményhez. A mérkőzések alatt folyamatosan elemezni kell a játékot, "olvasni" azt, majd a legjobb és a leggyorsabb megoldást választani. Sokan ezt hívják játékintelligenciának.

A kutatást Predrag Petrovic vezette a svéd intézményben, szerinte semmi különös nincs abban, hogy a játékintelligencia mérhető és leírható. Nem csupán az IQ-ról van szó, a neuropszichológia ezt végrehajtó funkciónak nevezi, mely nem csak a megoldást és annak gyorsaságát mutatja, hanem a benne rejlő kreativitást és „taktikát” is.

Teszt és utánkövetés

Petrovic és kollégái kidolgoztak egy, a végrehajtó funkciókat mérő tesztet, ezen 31 férfi és 26 női játékos közel fél éven keresztül, kurzusokban vett részt még 2007-ben. A játékosokat a svéd liga első és alsóbb osztályából választották ki. A futballistáknál a végrehajtó funkciók jobb értéket mutattak, mint a nem játékosoknál, sőt az első osztályú labdarúgók legjobbjai a lakosság legjobbjai közé tartoznak. 

Iker Casillas

2008 és 2010 között több, a teszten résztvevő játékost is utánkövettek a kutatók. Az eredményekből világosan látszott, hogy az okosabb, hatékonyabb kognitív funkciókkal rendelkező játékosok több gólt szereztek, és jobban teljesítettek, mint a teszten alattuk végzők.

Az eredmények megváltoztathatják a tehetségkutatás teljes egészét, hiszen sokkal hamarabb kimutatható lesz, hogy mire viheti majd egy játékos – csupán neuropszichológiai tesztekkel.

Miért lehet az, hogy egy interjúban egy-egy sportoló nem úgy nyilatkozik meg, mint egy irodalmár? Szociológusok már régóta leírták, hogy egy sportoló, akinek napi 2-3 edzése van és gyakorlatilag egy mikrokörnyezetben éli le életét, egyszerűen kevesebbet, nem olyan közegben kommunikál és szocializálódik, mint egy átlagember. Emiatt szóbeli kommunikációs képessége csorbát szenvedhet, de ez csak a körülmények alakulása miatt megy végbe, és nincs összefüggésben az intelligenciával vagy agyi képességekkel. 

Forrás: Kézai - Pozitív Nap