Belső óránk pontatlanságait külső órák használatával leplezzük. De mi történik, ha nincsenek időjelzőink? Vagy ha vannak ugyan, de mégsem tudunk hinni a szemünknek: egyetlen perc telt volna csak el? Egy örökkévalóságnak tűnt!  

Ha olyan kísérletben vennénk részt, amelyben néhány hétig nem láthatnánk a nappalok és éjszakák váltakozását, és órák sem állnának rendelkezésünkre, vajon tudnánk-e, hány nap telt már el? A kísérletek tanúsága szerint nem. Külső támpontok nélkül az időérzék nagymértékben összezavarodik. A tesztalanyok rendre alulbecsülik az eltelt időt: például két hét után úgy vélik, csak 8-10 nap telt el. Mi a magyarázat? Tudjuk, hogy a fény-sötétség jelzéseitől elválasztva a napok hossza ...

MindenTudás Egyeteme, 2008.

III. Véletlen gráfok és a sznobizmus

Térjünk rá arra a kérdésre, hogyan lehet egy nagyon nagy hálózathoz hasonlót csinálni kisebb méretben. Véletlenszerűen növekedő nagy hálózatok esetén működő ötlet lehet, ha megpróbálunk hasonló véletlen módszerrel létrehozni egy kisebb hálózatot. Így jutunk a véletlen gráfok elméletéhez. Ennek vizsgálatát Erdős Pál és Rényi Alfréd  kezdték meg 1960 körül.

Az ő modelljükben rögzítünk n csúcsot, és ezek közé véletlenszerűen húzunk be éleket, amíg a kívánt sűrűséget el nem érjük. Az így kapott véletlen gráfokat sokat vizsgálták és sok érdekes tulajdonságot fedeztek fel velük kapcsolatban, de - mint látni fogjuk - az ...

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése,

felvirágozása és kiteljesedése.

A népek legendái isteni eredetűnek tartják.”

Kodály Zoltán

Családi Lap, 2010.

Svéd karácsony, manók tánca, és Muszorgszkijt áhítattal hallgató kisgyermekek: ez a Látható Hangok – Hallható Képek Program varázsa. Vagy Grimm meséje, a Csipkerózsika egy svéd dalban, melyet magyar gyermekek adnak elő, megelevenítve a történetet, egészen a herceg (szimbolikus) csókjáig. A látható hangok másik varázslata már a láthatatlan birodalmában megy végbe, a koponya rejtekeiben, vagyis az agyban.

60 éve alapították az első zenei általános iskolát Kodály szellemében, s azóta bőven hallhattuk a mottót: „A zene mindenkié”. Hogy ez ...

Intelligent Life 2013.

Lehet-e úgy az agy igényeire szabni a hirdetéseket, mint ahogy egy öltönyt a test méreteihez? Ma már láthatjuk, hogy egy plakát, képsor vagy filmelőzetes miféle aktivitást kelt az agyban, sőt hogy ez az aktivitás mit tükröz: látszik például, mikor vagyunk benne minden idegszálunkkal a történetben, és mikor kezdünk tanakodni a távirányító vagy a „tovább” gomb megnyomásán. De létezik-e az agyban „vásárlás” gomb?

Egyre több vezető márka és filmgyártó cég teszteli hirdetéseit még megjelenésük előtt az agykutatás eszközeinek igénybe vételével. Talán nem vettük észre, hirtelen milyen ellenállhatatlanok lettek a reklámok és a trailerek? Netán még mindig a Szervusz - Salvus, a Tartalomhoz a forma - ...

A vetélések és a szülészeti kórképek kialakulásában kulcsszerepet játszó jelátviteli folyamatok felderítésén és leírásán dolgozik   Than Nándor Gábor   Lendület-kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban . Az Egyesült Államokból nyolc év után hazatérő kutatóorvos eredményei előmozdíthatják a személyre szabott gyógyászat jelenleg is zajló forradalmát, és komoly népegészségügyi hatásuk lehet.

„A korai, nem diagnosztizált eseteket is beleértve a terhességek 70%-a, ebből a klinikailag felismert terhességek 15%-a végződik vetéléssel, és a várandósok negyedénél lép fel az anya, illetve a magzata egészségét vagy életét veszélyeztető terhességi kórkép" – illusztrálta adatokkal a kutatási téma ...

IPM 2013. szeptember

Merész tudósok elméjében megfordult az az ötlet, hogy agyunkban akár egy Leonardo is rejtőzhet, vagy épp Mozart írhatja csendes kottáit. Csak azért nem tudunk róla, mert odabent erős cenzúrázás folyik – mindaddig, amíg ezt ki nem kapcsolja egy agyat átalakító betegség, vagy néhány elektromágneses hullám.

A savant szindrómásokra jellemző képlet: egy vagy néhány különleges tehetség, például briliáns memória, fejszámolás, művészi adottságok, miközben az egyén sok szempontból visszamaradottnak tűnik. Az igazán kiemelkedő savantok ritkák, a világon még 100-nál is kevesebbet tartanak számon. Képességeik azonban annyira eltérnek attól, amit emberileg lehetségesnek tartunk, hogy ellenállhatatlanul magukhoz ...

IPM Pszichológia 2019.

Lassan kezdődik, gyorsan végződik, mi az? Maga az élet. De miből ered ez az érzés, hogy a lapok egyre gyorsabban peregnek életünk könyvében? Tehetünk-e valamit, hogy az időt lelassítsuk? Legalábbis, amikor szeretnénk. Például, hogy ne érezzük úgy: az imént még épp hogy csak tavasz volt, és íme, már megint zörögnek a sárga levelek. A fordítottja, hogy a tél csak úgy elszáll, talán kellemesebb vonása az idősödők időélményének. Összességében mégsem szeretnénk, hogy életünk észlelt hosszát csak úgy megrabolja az idő. Tehetünk-e valamit, hogy belső óráinkat megfiatalítsuk? 

William James

A pszichológia születésekor, a 19. század végén két gyökeresen eltérő magyarázat született arra, ...

Bíró Gábor fizikus (MTA Wigner kutatóközpont) is tagja volt a nyertes csapatnak, amely a CERN által rendezett Summer Student Webfest en, egy a részecskefizikát népszerűsítő webes játékkal elnyerte a legjobb projekt díját.  

A versenyen tudománynépszerűsítő projekteket kellett létrehozniuk a csapatoknak, nyílt webes technológiák felhasználásával. A vetélkedés 48 órán át tartott. Mennyire innovatív, kapcsolódik-e a CERN-hez, a részecskefizikához, van-e köze humanitárius célkitűzéshez, mennyire használható: ezeket értékelte a szakmai zsűri.

A nyertes csapat tagjai voltak még: Tadej Novak (Szlovénia), Csien Nan-csang (Kína), Kevin Dungs (Németország) és Igor Babuschkin (Németország).

Kattingatásra kattanva

Az ötlet ...