A borderline-ról szóló első rész itt olvasható.

IPM 2013. december

A legtöbb borderline életút traumák közepette veszi kezdetét. Az elhagyott, elhanyagolt vagy épp kezelhetetlen gyermek már első kötődésében csalódik. Később óriási reménnyel, de törékeny bizalommal kezd újabb és újabb kapcsolatokat, s az események legtöbbször úgy alakulnak, hogy végül az első trauma fájdalmát elevenítik fel. Van-e ebből kiút, amely nem kifelé vezet az élet kapuján?

A szélsőséges állapotok közt hánykódó ember, akit borderline személyiségnek is hívnak, általában környezetére is átragasztja békétlenségét. Ama gyengéje, hogy képtelen uralni indulatait és impulzusait, a mások feletti uralkodás erejévé válhat: ha háborog, ...

IPM 2013. november

Mindenkiben élt egyszer egy ideálisan szerető lény képzete, amely lassan tovatűnt, átadva a helyét a valós embereknek, akik szeretnek, ugyanakkor elvárásokat is támasztanak, viszonzást várnak, és nem mindig elérhetőek. Sokan egészen jól együtt tudnak élni az emberi érzelmek e változásaival, úgy érzik, attól ők még ugyanazok maradnak. Másokban nem halványul a szeretet-őskép, feltétlenségre vágynak, s mindahányszor ez nem teljesül, keservesen csalódnak.

Érzelmeik felfokozottak, ugyanakkor üresek. Hiperérzékenyek, mégis fájdalmat okoznak maguknak. Haraggal szeretnek, ha nem egyenesen gyűlölettel. Előfordulhat, hogy lehengerlőek, miközben a tekinteteket is kerülik szégyenükben.

A belső állapotok a legtöbb ...

Nagyszabású kiállításon számol be kutatási eredményeiről és azok társadalmi hatásairól a nagyközönségnek a Zenetudományi Intézet fennállásának 40. évfordulója alkalmából, amelynek az intézmény Zenetörténeti Múzeuma ad otthont. Áder János köztársasági elnök szerint az intézet méltó helye az Erdődy–Hatvany-palotában van.

Intelligent Life 2013.

Agyunknak a játék adja meg azt a kihívás- és örömdózist, amelytől legjobb formáját érheti el. S ma a játék egyre inkább határok nélküli: az oktatás, a munka, az egészség- és környezetvédelem elkezdenek játék-álruhát ölteni, hogy avatarjaink kalandozásaiból olykor visszarántsanak minket a valóságba. 

A játék ember-voltunk lényege: kevesen merték ezt állítani, köztük a holland kultúrtörténész, Johan Huizinga, aki szerint úgy a művészet, mint a tudomány, sőt a politika és a vallás is játékos tevékenységekből eredt. Később mindez megkomolyodott, és a játék másodlagos helyre szorult, mint afféle luxus, az energiafölösleg levezetése, esetleg felkészülés az életre. Ma egyre több tudós fedezi ...

Barnabás Beáta Széchenyi-díjas növénybiológus, az MTA új főtitkárhelyettese

A Magyar Tudományos Akadémia testülete tavaly rendes tagjai sorába választotta, a májusi közgyűlésen pedig főtitkárhelyettesként szavaztak bizalmat Széchenyi-díjjal is megbecsült munkássága elismeréseként  Barnabás Beáta  kutatóbiológusnak.

Pályáját Martonvásáron, az MTA mezőgazdasági kutatóintézetében kezdte. S bár főtitkár helyettesi munkája most már Budapesthez köti, hetenként egyszer továbbra is „hazamegy" a kutatóközpontba, hogy befejezze a még megoldásra váró kutatásait, s segítse az ifjú kutatók, s PhD-hallgatók munkáját.

"Az Akadémia kutatóintézete és gyönyörű környezete a kezdetektől inspiráló volt számomra, s ma ...

Staar Gyula 2009.

Az interjú első része itt olvasható .

L.L: Korunk matematikájának említésre méltó új fejleménye, hogy megnőtt azon területeinek száma, melyeket jelentős mértékben alkalmaznak gyakorlati problémákra. Valaha az alkalmazott matematika kifejezés csaknem azonos volt a differenciálegyenletek elméletével, talán még a numerikus analízist és a statisztikát sorolták ide. A tudományos kutatás robbanásszerű kiteljesedése a 20. század második felében a matematika egyre mélyebb és sokoldalúbb, a klasszikus analízis eszközein túl mutató alkalmazását igényelte. Egyre nagyobb szerepet kap a diszkrét matematika, az algoritmuselmélet, a bonyolultság elmélet és a számítógép-tudomány, melyet ma már a matematika szerves ...

IPM 2005. július

A cikk első része itt olvasható.

Valódi adu az evolúciós versenyben 

Melyek a nevetés okai? Nehéz eldönteni, mivel a nevetés eredete jórészt tudattalan. És a nevetés célja? Van-e egyáltalán – vagy a nevetés öncélú? Az evolúciós pszichológia szerint kellett, hogy legyen valamilyen funkciója, ezért szelektálódhatott – miként sok más magatartás is.

A nevetésben részt vevő ősi agyterületek (pl. jutalmazó központ) valóban evolúciós eredetre utalnak. Láttuk, hogy az állatok „nevetése” mindig fizikai kontaktussal (csiklandozás, verekedés, játék) járó emóciókból fakad. Hogyan alakulhatott ki a speciálisan emberi nevetés? 

Egy alföld Afrikában, 50 000 évvel ezelőtt. Homók egy csoportja az ...

IPM 2005. július

„A nevetés az ember sajátja” – írta Rabelais a Gargantuában, mintegy visszhangozva Arisztotelészt, aki úgy vélekedett, hogy az élőlények közül egyedül az ember tud nevetni. Tévedtek volna? És vajon azt tudjuk-e már, hogy miért is nevetünk?

Évente 6205-ször nevetünk: egy felnőtt egy nap alatt átlagosan 17-szer nevet. Ez persze semmi a gyerekek napi 40-es átlagához képest. Így tudtunkon kívül naponta igazodunk Nicolas de Chamfort, a 18. századi moralista híres mondásához: „azt a napot vesztegettük el leginkább, amelyen nem nevettünk”.  

A régi görögök még nem…?

Platón a Philebosban fejti ki nevetésről alkotott véleményét. A nevetés először is élvezet. De ez az élvezet különféle ...

Staar Gyula, 2009.

A 2009 őszén Budapesten rendezett tudósok világtalálkozójára, a World Science Forumra „12 tudós a 21. századról” címmel kiadvány készült, melyben neves magyar és külföldi tudósok osztják meg gondolataikat a tudományterületük előtt álló kihívásokról. Ez a cikk a kötetbe szánt interjú bővített változata, és a „Fazekas, ELTE, Microsoft, IMU” címmel megjelent interjú folytatásának is tekinthető.  

S.Gy: 2006 óta vagy a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) elnöke. Megváltoztatta ez a tisztség az életviteledet, kutatómunkádat, mindennapjaidat?

– Az elnöki tisztség sokrétű, nagy feladat. Emiatt sokat kell utaznom, s ez elég sok időmet elveszi. Talán legnagyobb és legfontosabb munkánk az IMU 26. ...