2014. júl 03.

A Kőrösi Csoma-hagyaték első feldolgozója, Duka Tivadar adománya az MTA-nak

írta: Janguli
A Kőrösi Csoma-hagyaték első feldolgozója, Duka Tivadar adománya az MTA-nak

_____duka-tivadar-kőrösi-csoma-sándor_1.jpg

1885. elején Duka Tivadar a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott 36 darab tibeti nyelvű könyvet, melyek elmondása szerint valamikor Kőrösi Csoma Sándor tulajdonában voltak. A könyveket a Bengáli Ázsiai Társaság egykori főtitkára, Kőrösi Csoma tanítványa, Salamon Caesar Malan ajándékozta Dukának, amikor Csoma életrajzának összeállítása kapcsán látogatást tett nála az angliai Bournemouthban. 

Amikor visszatért Angliába, Csoma a teljes tibeti könyvtárát neki ajándékozta. Majd továbbajándékozta Dukának a könyveket. A gyűjteménnyel ezután közel 60 évig senki sem foglalkozott, a könyvek tartalmáról csak Malan által a borítójukra írt rövid annotációk adtak némi tájékoztatást. Ez a helyzet a ’20 évek legvégén változott meg. 1929-ben a tibetista August Hermann Francke közzétett egy rövid könyvecskét, amelyet Joseph Gergan Ladakban tevékenykedő misszionárius talált Rdzong-khul kolostorában. A mű kolofonja alapján Francke, aki maga is lelkes Csoma rajongó volt, felismerte, hogy a könyvet Kőrösi Csoma Sándor számára készítette egy Kun dga’ Chos legs nevű szerzetes. A felfedezés hírére a Budapesten található Csoma gyűjtemény könyveit is vizsgálni kezdték. Ligeti Lajos professzor 1933-ban megjelentetett tanulmányában rámutatott, hogy a Budapesten őrzött anyagban legalább három olyan könyv található, amelyet Csoma számára állítottak össze tibeti tanítómesterei, a Francke által publikált könyv pedig nagy hasonlóságot mutat az egyikükkel.

1942-ben a gyűjtemény katalogizálása során a tibetista Nagy Lajos újabb hasonló könyvekre bukkant. Megállapította, hogy a Kun dga’ chos legs készítette könyv valójában 6 füzetből áll, s így a Francke által kiadott könyv töredék, s mindössze annak első három részét tartalmazza. A Ligeti által azonosított 3 ’Alexander-könyvön’ túl, formai és tartalmi jellegzetességei alapján, még egy könyvet ehhez a csoporthoz sorolt, annak szerzőjét azonban nem tudta megállapítani. Erre csak évtizedekkel később, 1976-ban került sor, amikor Terjék József, a gyűjtemény újbóli katalogizálása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy Csoma egyik levelében maga is említést tett erről a könyvről, s eszerint annak szerzője Sangs rgyas Phun tshogs volt. Jelenlegi ismereteink szerint 4 Alexander-könyv található az MTAK-ban. Ezek 8 hasonló méretű és alakú füzetből állnak, és 5 nagyobb témát érintenek. 

A könyvek keletkezésének időpontját is sokáig homály fedte, ugyanis mindössze az egyikük kolofónjában található datálás. Ez a mű 1824-ben készült Rdzong khul kolostorában, szerzője Tshul khrims rgya mtsho szerzetes volt. Az többi könyv hozzávetőleges datálása Terjék József nevéhez fűződik, aki ehhez ismét Csoma levelezését hívta segítségül. Megállapította, hogy Csoma egy 1825. május 5-én kelt levelében mindegyik könyvről említést tett. Ezek szerint a könyvek Csoma első tibeti útja során, 1823 júniusa és 1824 októbere között kerültek a birtokába. 

Szerkezetük alapján az Alexander-könyvek két típusra oszthatók: az egyik felük (No. 3, 4) Csoma tibeti mestereihez intézett kérdései és az ezekre adott válaszok alapján mutat be egy-egy témát, ebben az esetben a műveket maguk a kérdések tagolják részeke, a másik felük pedig egy adott műnek a kivonatolása vagy ismertetése (No.6), illetve az egyes tudományterületek rövid bemutatása (No.8). Mindkét szövegtípus ismert a tibeti irodalomban. Az előbbit „kérdés-feleletnek” hívják, vagy tibetiül dris-lan-nek; így nevezik a címükben, illetve a témamegjelölésnél a kolofonjukban ezt a két jtemény Mongóliából származó tibeti könyvei között tucatszám találkozhatunk hasonló szövegekkel. Mindkét szövegtípus elsősorban oktatási célra vagy emlékeztetőként szolgált. 

Az Alexander-könyvek tehát, legalábbis műfajuk tekintetében, nem különböznek a tibeti irodalom hasonló jellegű munkáitól, Csoma bennük megfogalmazott egyszerű kérdései közül több mégis joggal állította nehézségek elé a kiművelt tibeti mestereit. 

De kik is voltak ezek a mesterek? Csoma leveleiben beszélt egy keveset róluk. Legfőbb tanítómesterét Sangs rgyas Phun tshogs-nak hívták. Csoma jellemzése szerint egy igen művelt, magasan képzett láma volt, aki jártas a grammatika, matematika és a költészet tudományában. Fő szakterületei az orvoslás, a csillagászat és az asztrológia voltak, melyeket a dge lugs pa szerzetesrend legfontosabb kolostoraiban tanult Lhasza és Shigatsé városokban. Tanulmányai befejeztével visszatért Ladakba, kilépett a szerzetesrendből és feleségül vette a ladaki 
uralkodó özvegyét. Csoma ottjártakor ő volt Ladak főorvosa és ő fogalmazta meg a tibeti méltóságokhoz szóló leveleket a ladaki kormány számára. Csoma mindhárom tibeti tanulmányútja alatt az ő tanítványa volt, s rajta keresztül ismerte meg a klasszikus tibeti nyelvet és irodalmat. Képzettségének megfelelően ő írta a gyógyászattal és csillagászattal, valamint az ún. ’kisebb tudományokkal’ foglalkozó Alexander-könyveket. 

Kun dga’ chos legs, aki a Csoma számára a buddhista alaptanításokat és a buddhizmus történetét taglaló Alexander-könyvet készítette, szintén tanult láma volt. Csoma Sangs rgyas phun tshogs rokonaként és barátjaként beszél róla, s az általa összeállított Alexander-könyv kolofonjából az is kiderül, hogy ő volt a ladaki Rdzong-khul kolostor apátja. 

Tshul khrims rgya mtsho-t, az egyik ’kérdés-felelet’ formában megírt Alexander-könyv szerzőjét, Csoma levelében rab-byams-pa-ának nevezte, ami a legmagasabb filozófiai fokozatot jelöli a tibeti oktatási rendszeren belül. Csoma hozzá intézte a logikára vonatkozó kérdéseit, melyekre a láma, némi ajándék fejében, készségesen válaszolt is. 
Az Alexander-könyvek keletkezésekor Csoma az első tanulmányútját tette Ladakban, még csak ismerkedett a roppant gazdagságú tibeti irodalommal, így nem meglepő, ha kérdései a legalapvetőbb dolgokra vonatkoztak és elsősorban a tájékozódást szolgálták. Tibeti mesterei, akik mind magasan képzett szerzetesek voltak, joggal érezhették rangon alulinak a felkérést az általuk nyilvánvalóan triviálisnak tartott kérdések megválaszolására, vagy a szakterületükhöz tartozó alapművek vaskos köteteinek mindössze néhány lapos összefoglalására. Műveiket nem is tartották sokra, s ennek hangot is adnak a könyvek nyitó-, illetve zárósoraiban. Kun dga’ chos legs „butuskának” nevezi értekezését, mely a „szellemet nem örvendezteti meg”. Sangs rgyas phun tshogs mindkét munkájában szabadkozik, hogy azok csak igen rövid összegzései a témának, s nem bölcsek számára készültek. Tshu khrims rgya mtsho pedig egyszerűen csak nehéznek nevezte Csoma azon kérdését, hogy „Mit jelent a Buddha szó?” 

kőrösi csoma sándor emlékpark himalaya.jpg

Kőrösi Csoma emlékpark, Himalája

Most engedjék meg, hogy röviden ismertessem az Alexander-könyvek tartalmát. Az első Alexander-könyv a Csoma gyűjtemény 3-as jelzetű darabja. Címe: „Kérdések és feleletek, avagy a Különböző filozófiai rendszerek tengerére szálló hajó”. A könyvet Sangs rgyas Phun tshogs közbenjárásának és Csoma ajándékainak köszönhetően írta Tshul-khrims Rgya-mtsho 1824-ben egy a kolofonban Gzhi nyi ’od-nek nevezett helyen. 
Bár a mű címe azt sugallja, hogy a grub mtha’ műfajhoz tartozik, vagyis a különféle buddhista felekezetek, illetve a nem buddhista, eretnek vallások hittételeit és a közöttük mutatkozó, elsősorban ismeretelméleti alapon megközelített különbségeket taglalja, a könyv felépítése, és némiképp a tárgya is eltér a hagyományos grub mtha’ művekétől. Nem fejezetekre oszlik, hanem a különböző részeit Csoma kérdései és az ezekre adott válaszok alkotják. Az összesen mintegy 20 kérdés négy csoportra oszlik. Ezek sorrendben a következők: 

1. Mi a Buddha szó jelentése, s miért kapta ezt a nevet? 

2. A belső tudományok (vagyis buddhista a skolasztika, más néven ’nagy tudomány’-ok) közül a nyelvtan, logika, képzőművészet, lexikográfia és orvoslás, illetve a kisebb tudományok közül a verstan, a metrika, a dramaturgia és a csillagászat vajon tibeti eredetű-e, vagy egy másik országból származott? 

3. Ezek közül különösképpen pedig a logika tudományának mi a története, milyen mesterei voltak, s hogyan jelent meg Tibetben? E részen belül több kisebb kérdés is található a logika mestereinek életére, illetve magára a logika tudományára vonatkozóan, ilyen pl. hogy találhatók-e logikai munkák a Kanjurban, mi a logika lényege, mi a különbség az olyan logikai terminusok között, mint az ok és a feltétel, hogyan áll fenn az ok-okozati viszony a cselekedetek között, és milyen kapcsolatban állnak ezek a szenvedéssel, boldogsággal és a három méreggel (vagyis a vágyakozássál, dühvel és az ostobasággal) stb. 

4. Az utolsó részben szintén több kérdéssel találkozhatunk: Csoma elsőként afelől érdeklődött, hogy melyek a buddhista tanításokkal össze nem egyeztethető, eretnek felekezetek? Második kérdésében Tibet különböző filozófiai iskolái után tudakozódott. Harmadik kérdése pedig arra irányult, hogy milyen tudományok léteznek Indiában, Kínában és Mongóliában, s ezek közül melyek azok, amelyek Tibetben a legnépszerűbbek? 

_____buddhista-kozmológia-kőrösi-csoma-sándor.png

Buddhista kozmológia

A második Alexander-könyv, mely a Csoma-gyűjteményben a 4-es katalógusszámot kapta, már szorosabban kapcsolódik buddhista tanításokhoz. Címe a kolofonban: „Az európai Sken-dha (Sándor) kérdései”. 4 könyvecskéből áll, melyeket Csoma kérdései osztanak fel 6 részre. Szerzője Rdzong khul apátja, Kun-dga’ chos-legs volt. A könyv a tradicionális tibeti buddhista kompilációk szerkezetét követi, a bevezető részében megtalálható a tiszteletadás, áldás, eskütétel és ajánlás, s csak ezután következik a tárgyalás. 
Csoma első kérdése a buddhista kozmológiára és kozmográfiára vonatkozott, vagy ahogyan a szövegben szerepel: a világ keletkezésére, fennállására és pusztulására. Kun dga’ chos legs a klasszikus buddhista Abhidharma kommentárirodalom egyik legfontosabb művére, Vasubandhu Abhidharma-kosabhásya címet viselő munkájára támaszkodva felelt a kérdésre. Az Abhidharma irodalomban gyűjtötték össze és foglalták rendszerbe India buddhista tudósai a Buddha által kinyilatkoztatott szútrákban található ismereteket a világról és az ezzel szoros kapcsolatban álló filozófia alapvetéseit. Az ezekben ábrázolt kozmográfia éppen ezért nem a korabeli India asztronómiai, vagy egyéb tudományos ismereteit tükrözi, hanem egy, a buddhista tanításokra épülő, azokat magyarázó és illusztráló rendszer. Eszerint az újra és újra létrejövő, majd megsemmisülő világot, valamint a benne élő, elpusztuló, majd újjászülető lények körforgását, a szanszárát a lények karmájának, vagyis cselekedeteinek következményszerű láncolata tartja fenn. 

Az Alexander-könyvben is hosszasan sorolt különböző létformák, a poklokban szenvedő lényektől egészen az istenek által benépesített világokig, mind a cselekedetekből fakadó következményeket hivatottak illusztrálni. Ebből az örök körforgásból csak az emberi lényeknek van lehetőségük kiszabadulni, amennyiben abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy lehetőségük van meghallani és megérteni a Buddha tanítását, mely szerint minden dolog végső természete az üresség. 

Csoma második kérdésében a buddhista szövegek egyik leggyakoribb terminusának, a „Három Ékkőnek”, vagyis a Buddhának, a tanításának és az egyházának definíciója felől érdeklődött. 

A könyv harmadik részében, mely a „Tanító cselekedetei” címet viseli, a történeti Buddha életéről olvashatunk egy rövid, 12 részből álló, összefoglalást Asvagósa Buddha csarita című műve nyomán. 

A negyedik rész tömören ismerteti a tibeti buddhizmus történetét. A szerző itt Csoma kérdésére válaszolva a 16. századi ’brug-pa bka’ brgyud pa rendi szerzetes, Padma Karpo vallástörténeti munkáját vette alapul. 

Az ötödik rész Tsong kha pá-nak, a Tibetben legelterjedtebb szerzetesrend, a dge lugs pa, alapítójának műveiben található gondolatokat foglalja össze. A szerző itt elsősorban a „fokozatos út” és a „mantrák útja” című munkák alapján mutatja be, hogy a különböző embertípusok különböző technikákkal érhetik el a megvilágosodást. 

A könyv utolsó fejezete a szerzetesek és apácák különböző esküit és kötelmeit írja le röviden a Pratimoksa szútra nyomán. 

Ahogy már említettük, ennek az Alexander-könyvnek, vagy legalábbis első fejezeteinek több másolata is ismert. Ez arra utal, hogy az eredetileg Csoma számára összeállított kompendium később népszerű olvasmánnyá vált a ladaki szerzetesek között. 
A Csoma gyűjtemény 6-os jelzetű, harmadik A-könyve, terjedelmileg két füzetből áll, s két különböző témával, a gyógyászattal és az időszámítással foglalkozik. Mindkét rész szerzője Sangs rgyas phun tshogs volt. A gyógyászatról szóló rész a orvoslás történetének rövid ismertetésével kezdődik. 
Ezt követi a tibeti gyógyászat alapművének, a Rgyud bzhi-nek vagyis a Négy Tantrának a rövid kivonata, amely követve az alapmunka szerkezetét, négy fejezetre oszlik. Az első rész, a gyökértantra általános bevezetést nyújt az orvoslás különböző területeihez, a következő három rész pedig az emberi test felépítéséről, a betegségek fajtáiról és a gyógyításuk különféle módszereiről nyújt részletesebb leírást. A könyv e felének végén egy rövid történeti áttekintést találhatunk a tibeti gyógyászat történetéről és a főbb tibeti orvosi művekről. A szerző, aki maga is képzett orvos, sőt, ekkor Ladak főorvosa volt, a tibeti gyógyászat története kapcsán furcsamód csupán annak indiai eredetéről tett említést, pedig ahogy az asztronómia és az asztrológia, a tibeti orvoslás is több idegen forrásból táplálkozott. A legelterjedtebb hagyomány úgy tartja, hogy az Indiából érkezett Ayurvédikus gyógyászat mellett kínai és görög eredetű orvosi ismeretek ötvözéséből jött létre. _____MTA-Kőrösi-Csoma-Sándor.jpg

A könyv második fele az időszámítással foglalkozik. Bevezető részében rövid áttekintést találhatunk a csillagászat tibeti történetéről, majd ezt követően öt pontba szedve következik az időszámítás alapjainak ismertetése. A kolofon tanúsága szerint a kompendiumot Sangs rgyas phun tshogs a 16. századi Lha ldan Blo gros bzang po műve alapján állította össze. Csoma téma iránti érdeklődésére utal, hogy ezt a munkát és a hozzá írott autokommentárt később beszerezte. Mindkettő megtalálható a Csoma-gyűjteményében. A könyv egy rövid, 2 lapból álló táblázattal zárul, melyben a tibeti évek tibeti betűs szanszkrit és kínai megfelelői találhatók. 

Az utolsó Alexander-könyv, a gyűjtemény 8-as jelzetű darabja az ún. ’kis tudományokkal’ foglalkozik. Szerzője ennek is Sangs rgyas phun tshogs. Elsőként a nyelvészetet tárgyalja, elmondva annak történetét és röviden ismertetve két tibeti alapművének a Sum cu pa-nak és a Rtags kyi ’jug pa-nak tartalmát. Ezt követi a metrika, a dramaturgia és a lexikográfia rövid bemutatása, majd egy hosszabb rész, melyben Dandin Kávádarsáját kivonatolja. Ahogyan a csillagászatnál, Csoma e tudományok esetén is beszerezte a hivatkozott műveket, melyek jelenleg megtalálhatók az MTA könyvtárában.

 

Szólj hozzá

buddhizmus logika keletkutatás Tibet MTA Kőrösi Csoma Sándor Duka Tivadar tibetisztika Alexander-könyvek buddhista logika