Az MTA és az EU 7. keretprogramja támogatásával épült ki az a terepkutatási infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai az eddigieknél összetettebb módon vizsgálják a klímaváltozás ökológiai hatásait. A szakemberek arra keresik a választ, milyen együttes hatásokkal járhat, ha a gyakoribbá váló szélsőséges aszályokhoz a csapadékmennyiség tartós megváltozása is társul.

A Fülöpházán 2014. május végén átadott terepkutatási infrastruktúra révén a természetben rendszerint egybeeső két jelenség következményeit tanulmányozzák az ökológusok. A kutatók így feltárhatják, milyen különálló, illetve együttes hatással van az egyszeri szélsőséges aszály, illetve a mérsékelt, de minden évben visszatérő csapadékváltozás – a szárazabbá vagy nedvesebbé váló klíma – a Kiskunság homokpusztagyepjeinek élővilágára.

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségeket és a csapadékmennyiség változását általában egymástól függetlenül vizsgálják. „Az ExDRain klímaváltozás-kísérlet újszerűsége éppen az, hogy 48 parcellán, nyolc különböző kezeléskombinációban modellezzük az egyszer előforduló szélsőséges aszály két szintjét (jelentkezik / nem jelentkezik), illetve az évente visszatérő csapadékváltozás négy szintjét (erős aszály / gyenge aszály / kontroll / öntözés)" – mondta el Kröel-Dulay György, a kutatás vezetője.

A feltételezések szerint a homokpusztagyep ellenálló a mérsékelt aszállyal szemben, és a szélsőséges aszályt követően is képes regenerálódni, amennyiben átlagos vagy nedves évek következnek. Ugyanakkor a szélsőséges aszály utáni elhúzódó csapadékszegény időszak a növényzet hosszú távú, drasztikus megváltozását vonhatja maga után.

A globális környezeti változások, így a klímaváltozás egyes komponenseit külön-külön tanulmányozó kutatások alábecsülhetik a várható következményeket. „Várakozásaink szerint a Fülöpházán most induló kísérlet rávilágíthat, hogy a környezeti változások különböző tényezőinek hatásai gyakran felerősítik egymást" – mondja Kröel-Dulay György. Az ExDRain kísérlet további fontos eleme, hogy igyekszik komplex módon nyomon követni a változásokat. Így több élőlénycsoporton (edényes növények, gombák, fonálférgek, talajlakó ízeltlábúak) vizsgálják az élővilág változását, és az ökoszisztéma-folyamatok közül is többet tanulmányoznak (primer produkció, lebontás, talajlégzés). Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek az ökoszisztéma változásairól összetett elemzéseket készítsenek.