Lovász László, matematikus, egyetemi tanár és az MTA korábbi elnöke nyerte el a 2021-es Abel-díjat, számos korábbi díj és elismerés betetőzéseként. Az interjúban matematikusi és kutatói pályájába enged bepillantást.

A matematika elvont világát kiváltképpen nehéz közérthetően bemutatni, ezért olyan szakembert kértünk fel beszélgetőtársnak, aki matematikusként tisztában van ezzel, szakmai szempontból méltó partnere, ráadásul igen jól ismeri interjúalanyát, hiszen középiskolásként osztálytársak voltak a Fazekas Mihály Gimnázium legendás matematikai tagozatán. Lovász Lászlót Laczkovich Miklós akadémikus, az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke faggatta.

Laczkovich Miklós:  Nem tudok olyan matematikusról, akit ...

Avi Wigderson és Lovász László a komplexitás-elmélet és a gráfelmélet fejlesztéséért, valamint a két terület összekapcsolásáért nyerte el az Abel-díjat.

Amikor Avi Wigderson és Lovász László az 1970-es években megkezdték karrierjüket, az elméleti informatika és a tiszta matematika szinte teljesen külön tudományterület volt. Mára olyan közel kerültek egymáshoz, hogy nehéz közöttük megtalálni a határt. A mindkét területen végzett alapvető hozzájárulásukért és az őket összefogó munkájukért Lovász és Wigderson Abel-díjat kaptak, amelyet a Norvég Tudományos és Irodalmi Akadémia adományozott, és amelyet a matematika egyik legnagyobb kitüntetésének tekintenek.

„A zsenik és csillagok országában, Magyarországon ő ...

Nem kevés kiemelkedő siker mutatja, hogy a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) tudósai remekül hasznosították a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 2.0-ból nyert támogatást: sorjáznak a megnyert ERC-pályázatok, Science-cikkek, meghonosított új technológiák és szabadalmaztatott fejlesztések.

A NAP 2.0 keretében folyó kutatások többsége olyan, komoly tár­sadalmi terhet jelentő, krónikus idegrendszeri elváltozások hátterének felderítését tűzi ki célul, melyeknek az eddiginél jóval mélyebb megértésére van szükség. A program további fontos célja, hogy biztosítsa a transzlációt – vagyis azt, hogy az eredmények a kutatóhelyektől minél hamarabb eljussanak a gyógyításba és az egészségfejlesztésbe, ...

Lovász László:

„Az én példám is azt bizonyítja: valakinek észre kell vennie, hogy egy gyerek tehetséges, az igazi pedagógus pedig ott kezdődik, aki aztán igazgatja is felfedezett tanítványa útját. Gimnazistaként fontos élményem volt, hogy a szívesen forgatott Középiskolai Matematikai Lapok egyik számában egyszer elolvastam Erdős Pál cikkét egy megoldatlan – geometriai jellegű – problémáról, és MEGÉRTETTEM! Erdős Pál, aki nagyon szerette a fiatalokat, később el is jött a gimnáziumunkba.

Ő aztán sok értelemben volt jelen az életemben, hiszen az egész életemet végigkísérő fő kutatási témámmal az ő inspirációjára kezdtem el foglalkozni, sok közös dolgozatot írtunk, konferenciákon vettünk részt, sőt, néha nálunk ...

Ashwin Sah (MIT) 21 éves korára olyan teljesítményt tett le az asztalra, amely vezető matematikusok szerint szinte példa nélküli egy egyetemi hallgató esetén, s már most elegendő lenne ahhoz, hogy kari pozíciót szerezzen.

Az AmberGlen parkban, közel szülővárosához, Portland-hez (Oregon)

Május 19-én Ashwin Sah a kombinatorika egyik legfontosabb kérdésével kapcsolatban az eddigi legjobb eredményt tette közzé. Ilyen pillanathoz ünnepi ital dukál, csakhogy Sah még nem volt elég idős ahhoz, hogy rendelhessen egyet.

Sah, aki novemberben töltötte be a 21. évét, a MIT hallgatójaként már e bizonyítás előtt is egy sor matematikai eredményt publikált. Ritka koraérettség ez még egy ilyen területen is, amelyre általában véve jellemző a ...

"Ennek az írásnak az első részét 1977 őszén írtam Juhász Ferenc felkérésére az Új Írás c. lapjának Pályám emlékezete sorozatához. Habár igyekeztem metaforikus formájával elfogadhatóvá tenni meglehetősen bizarr élettörténetemet és – ami ennél fontosabb – szemléletemet az akkori irodalomirányítás által elviselhetőnek vélt szintig, Aczél György viccesen ezzel tanácsolta el a főszerkesztőt és engem is, kétségtelen jóindulattal: „túl nagy sikere lenne mindkettőnknek”, ti. Aczél György és jómagam, mint a Magyar Tudományos Akadémia „nem akolból származó” elnöke számára. Az irodalomhoz valamit is értő olvasó bizonyára azonnal észreveszi, hogy az életrajz belső monológ formája nem a saját találmányom, hanem James ...

Minden kulturális újításunknak, például az ábécének vagy az arab számoknak meg kell találnia az agyban a maga neurális fülkéjét: egy olyan hálózatot, amelynek eredeti funkciója eléggé hasonló ahhoz, hogy hozzá lehessen igazítani az új találmányhoz, és amely kellően rugalmas ahhoz, hogy át tudjon váltani az új felhasználásra. Bármely új kulturális gyarapodás csak annyiban lehetséges, amennyiben egy már létező idegi architektúrán alapul, s ezt hasznosítja újra. Az oktatásnak ugyan figyelembe kell vennie idegrendszeri korlátainkat, de segítségére van a velünk született hálózatok sokfélesége, és hogy az agy érése fajunk esetében hosszú évekig eltart.

Ahhoz, hogy újrahasznosítsuk agyi látókérgünket, és így kiváló ...

1994 aranybetűvel szerepel a magyar tudomány történetében. Abban az esztendőben Harsányi János közgazdász és Oláh György kémikus is kezet szoríthatott a svéd királlyal, amikor átvette tőle a Nobel-díjat. 

1994-ben, Stockholmban a Nobel-díj átvételekor

Harsányi a közgazdasági Nobel-díjat John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta, az indoklás szerint: „A nemkooperatív játékok elméletében az egyensúly-elemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért”. Harsányi módszere az élet számos területén alkalmazható, a magán- és közszférában, politikai és gazdasági életben egyaránt. A Nobel-díj átvételekor beszédében hangsúlyozta, hogy munkájának alapja, a szintén egykori fasori diák, Neumann János 50 évvel korábbi ...

"Képesek vagyunk végtelen számú új világegyetemet létrehozni, amelyek törvényei felett rendelkezünk, de amelyekbe belépést nem nyerhetünk." Fejes Tóth Lászlót idézi így H. S. M. Coxeter, "a huszadik század geométere." ¹

H. S. M. Coxeter

Fejes Tóth László (sz. 1915, Szeged) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1962 óta), a Matematikai Kutató Intézet volt igazgatója (1970-1983), Kossuth-díjas (1957) és Állami Díjas (1973), budapesti otthonában rögzítettük 1999. október 22-én a következő beszélgetést. ²

Fejes Tóth László

Hargittai István: Mi az, amire a pályádból, munkásságodból a legszívesebben gondolsz vissza?

Fejes Tóth László: Már középiskolai tanulmányaim utolsó éveiben, az akkori ...