Bolcsó Dániel, Index.hu

B.D.: ...Éri bármilyen politikai nyomás ön szerint az MTA-t?

L.L.: Semmi olyan politikai nyomás nem nehezedik ránk, hogy tudományosan támasszunk alá valamit, ami előre meg van határozva. Természetesen részt veszünk különböző fontos kérdések eldöntésében, például az agrárstratégia kapcsán az Akadémiát első helyen említik, mint a stratégia kialakításának résztvevőjét és felelősét. Ez nem politikai nyomás, csak politikához is kapcsolódó feladat, de természetesen mi azt a részét képviseljük, hogy milyen tudományos kutatásoknak kell lefolyni ahhoz, hogy egy jó agrárstratégiát ki lehessen alakítani. Én a magam részéről próbálok abba az irányba hatni, hogy egy-egy problémát multidiszciplinárisan ...

Sorolom a neveket: Reményi Gusztávné, Pálmay Lóránt, Rábai Imre, Herczeg János, Reiman István, Pogáts Ferenc, Némethy Katalin, Czapáry Endre, Tatár István és Thiry Gabriella. Ne féljünk kimondani, ez egy nagy csapat! Matematikatanárok, akik szakmájukat mesterfokon művelték, művelik. Jó érzés, hogy többüket személyesen is jól ismerem. Nagy generáció, hetven évnél is idősebbek, sokat láttak és tapasztaltak, s ami igazi érdemük: rengeteget tettek azért, hogy hazánkban a matematikai kultúra magas színvonalú legyen, a tehetségek kiemelkedhessenek. Megjelent egy könyv, melyben most ők mondják el tanárrá válásuk folyamatát, kérdésekre válaszolva beszélnek a tanári munka mesterfogásairól, véleményt formálnak tantervekről, ...

Szabó Zoltán, a 29 éves magyar fizikus nyerte a GE (General Electrics)  globális informatikai versenyét, amelyben a GE legokosabb számítógépeinek beszélgetését kellett megfejteniük a résztvevőknek. Informatikai és kódfejtő képességeit felhasználva a fiatal magyar szakember 2 hét alatt fejtette meg a feladványt.

Az ‘ipari internet’ – vagyis a gépek, személyek és adatok integrált hálózata – alapjaiban változtatja meg az életünket és kétszer annyi értéket állít majd elő, mint a polgári internet. Ezért kiemelten fontos a GE számára, hogy kapcsolatba lépjen a világ legokosabb, legtehetségesebb szoftvermérnökeivel és adattudósaival, akik a jövőben a digitális rendszerek tervezésével, fejlesztésével és működtetésével ...

A legtöbb ember érezte már a bőrén mások előítéletességét. A túlsúlyos és a hórihorgas, a boglyas hajú, a vidéki, az infantilis, az okostojás és a többiek mind megkapják a magukét, különösen gyerekkorban. A legtöbb ellenséges indulat talán azokra zúdul, akik jól láthatóan tartoznak valamely hátrányosan megkülönböztetett csoporthoz. Őket nemcsak a kisebbség sztereotip vonásaival ruházzák fel, hanem szinte bármivel, ami rossz – ha nem is tudatosan. Az ösztönös rasszizmus ott tanyázik a legtöbb agy mélyén, s következményei olykor végzetesek lehetnek.

Egyének és csoportok egyaránt szeretik tudni, kik is ők. E tudáshoz vezető legkönnyebb út pedig annak meghatározása, kik nem ők. Kik azok, akiket jóízűen le lehet nézni, ...

A tudományban való kételkedés lassan popkulturális mémmé válik, ami akár szervezett és gyűlölködő ellenállás formájában is megmutatkozhat. Ennek egyik gyökere, hogy a tudományokból leszűrhető világkép valójában idegen tőlünk. Evolúciónk olyan agyat hozott létre, amely alapértelmezésben anti-evolucionista, és a teremtésből eredezteti magát. Amikor pedig gondolkodik, előszeretettel állítja, hogy nem ő, vagyis nem az agy teszi ezt: hogyan is hozhatná létre ő, pusztán idegi aktivitásaival, ezt a különleges, annyira nem anyaginak tűnő világot, amely gondolatainké?

Hitre huzalozva

Az emberi agy a világon szinte mindenütt megalkotta a maga teremtéstörténetét, Istenét vagy isteneit, segítő és ártó szellemeit. Miért lett ...

Miért írtam meg ezt a könyvet?

„Célom az volt, hogy az agyi ritmusokkal kapcsolatos tudásanyagot egyszerűsítve mutassam be az érdeklődők számára. Meglepő módon az idegtudomány sokáig elhanyagolta az agyi ritmusokat, mintha azok csupán melléktermékek volnának. Ám kutatásaim során bárhova néztem az agyban, és akárhány működést próbáltam megérteni, mindig oszcillációkba (hullámzásokba) ütköztem. Kiderült, hogy ezek az idegsejt-szerveződés összes szintjét áthatják, sőt, az összes idegsejt alapértelmezett üzemmódja az oszcilláció.”

Előhang

A könyv tartalma dióhéjban

Az agyak előrejelző készülékek, melyek jóslási képessége az általuk folytonosan keltett különféle ritmusokból adódik. Ugyanakkor az agyi ...

Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A Science hasábjain megjelenő, Neural mechanisms for lexical processing in dogs című tanulmány szerint a kutyák, csakúgy mint az emberek, a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak. A dicséret aktiválja a kutyák jutalomközpontját, de csak akkor, ha a szavak jelentése és intonációja egyaránt ...

A Rosetta "szelfije". Forrás: ESA

Az üstökös zenéje

A  Csurjumov-Geraszimenko-üstökös ből kilövellő por- és gázfelhők a napszéllel is érintkezve plazmát alkotnak az üstökösmag körül – a plazma hatására pedig az égitest gyenge mágneses mezeje váltakozó frekvenciájú hullámokat bocsát ki. E  hullámzás vizsgálata során derült ki, hogy az üstökös szeszélyes dalt dúdol a 40-50 millihertzes tartományban. Ahhoz, hogy a dallam emberi füllel is érzékelhető legyen, a szakértők a frekvencia nagyságát  tízezerszeresére növelték.

A mágneses tér hullámzása annak köszönhető, hogy az üstökösből kitörő gázok semleges részecskéi a csillagközi űr nagy energiájú részecskéivel ütközve ionizálódnak. A belőlük ...