Lax Péternek (sz. 1926-ban, Budapesten) a New York University professor emeritusának legmagasabb kitüntetése a Norvég Tudományos Akadémia 2005-ös Abel-díja, amelyet a parciális differenciálegyenletek elméletének, alkalmazásának és számítógépes megoldásainak területén végzett úttörő munkásságáért kapott.

Lax Péter az Abel-díjjal 2005-ben

Középiskolai tanulmányait a Mintagimnáziumban kezdte. Tizenöt éves volt, amikor családjával együtt a zsidóüldözések elől Amerikába menekült. A New York-i Stuyvesant Középiskolában fejezte be tanulmányait, majd a New York Universityre került. Itt dolgozik 1951 óta, 1972–1980-ban a Courant Institute of Mathematical Sciences igazgatójaként. ... Számos további kitüntetése között ...

„Arról szeretnék beszélni, hogyan látom, mi van most és mi lesz holnap. De kezdeném a tegnappal. Nem tudom, hány olyan ember van a közönségben, aki elég öreg ahhoz, hogy ezt a képet tudja értékelni. Akárki tudja azonosítani?

– A berlini fal.

– Igen, ez a berlini fal, ez 34 évvel ezelőtt történt. Mi ott ültünk az öcsémmel, Szegedy Balázzsal, és teljesen mással voltunk elfoglalva. Közben lezajlott a világtörténelem egyik legnagyobb eseménye, hogy Németország újra tudott egyesülni. Ez Németország ma legnagyobb ünnepe: november 9. És mi azzal foglalkoztunk, hogy egy computeres játékot írtunk Commodore 64-re.

Balázs tegnapelőtt adott elő az MI-ről, ő ma az egyik legjobban ismert matematikus. Hatalmas sikert arattunk. A ...

  "Néhány szemléletes példával bemutatom, a Brouwer-féle fixponttételt, amelyre alapul Neumann híres tétele, amely megalapozta a játékelméletet, és a közgazdasági matematika több Nobel-díjas eredményét. Bemutatásra kerül, hogy mi ennek az elméletnek a jelentősége a biológiában, illetve a pszichológiában."

Mérő László  

Idén lenne 120 éves a napjainkban széles körben alkalmazott számítógépek működésének alapelvét megalapozó matematikus, Neumann János. A neumanni örökség ápolása érdekében megrendezett "A gondolkodás architektúrái" esemény egyik előadása tekinthető most meg.

.

2023. szeptember 4-én vette át Lovász László az első Fejes Tóth László-érmet, amelyet idén alapított a Rényi Intézet.

Rényi Alfréd halála után, 1970-től 1983-ig  Fejes Tóth László  volt a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének második igazgatója. Az érem a magyar és nemzetközi matematikában, valamint a Rényi Intézetben végzett munkájának állít emléket.

Fejes Tóth László   világhírű matematikus volt, a diszkrét geometria egyik fontos ágának, a pakolások és fedések elméletének megalapozója, amelynek számos alkalmazása van a kódelméletben, a számelméletben, a csoportelméletben és más tudományágakban. Klasszikus monográfiája " Lagerungen in der Ebene, auf der Kugel und im Raum " címmel 1953-ban ...

Szemerédi Endre Gömböccel játszik

Ember a gépben? Egyesek élnek-halnak az ilyen fajta halhatatlanságért: szívesen feltöltenék agyukat egy szoftverre. Ez egyelőre erősen sci-fi, például a mai mesterséges intelligenciák ehhez túl specializáltak. Viszont a zeneszerzés is az. Vajon mi lép elő a gépből: kísérteties stílus-utánzat, vagy maga a Géniusz?

A kihívás embertelenül nagy: a mesterséges intelligencia számára választott zeneszerző, akinek 2020-ban már 250. évfordulóját ünnepelték, alkotóként nemcsak fenomén volt, hanem újító is. Hogyan idézhetné meg egy számításokon alapuló rendszer a kiszámíthatatlant? Egy rideg gép a zeneszerző roppant szenvedélyét és mély szenvedéseit, melyek tudvalevően táplálják a kreativitást? Hogyan tudná egy XXI. századi ...