A Petőfi Irodalmi Múzeum Ottlik 100 rendezvénysorozatának utolsó eseményeként a matematika és az irodalom határvidékeiről, Ottlik és a természettudomány viszonyáról Esterházy Péter és Obádovics Gyula professzor beszélgetett. - Jánossy Lajos ott járt.

Amikor a  helyszínelő  a PIM-be igyekezett, a Kecskeméti utcában felidéződött benne az ismert, jóllehet az aktuális szituációra nem hézagmentesen adaptálható Krúdy-anekdota, miszerint az írót egy alkalommal reggel kilencre idézték be tanúként egy bírósági tárgyalásra, és a számára szokatlannak mondható napszakban az utcákon tapasztalt jövés-menést nem tudta másként értelmezni, mint hogy itt ma mindenki a bíróságra szóló idézéssel közlekedik egy irányba. Az irodalmi ...

Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám - állapították meg az egyetem szakemberei azután, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot.

A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel.

A felfedezés óriási jelentőségű a matematikatörténetben - idézte a   BBC News   honlapja Richard Ovendent, a Bodleian Könyvtár munkatársát. ...

A Matematika Bibliájaként is emlegetett könyvéből generációk tanultak és fognak tanulni. Fiatal korában Charles Simonyi is ebből merített inspirációt.

– Kilencvenedik születésnapjára jelent meg életrajzi könyve. Visszatekintve ez egy vidám, kalandos vagy inkább szomorkás történet?

– Van benne minden – vidámság és szomorúság is. A Miskolci Egyetem professzorairól megjelent néhány életrajzi kötet és a vejem által vezetett Scolar Kiadó engem is rávett, hogy írjam meg az életem, mert nekem az könnyen fog menni. Két év kegyetlen munka után a végén azt mondtam, hogy inkább megírtam volna két ponyvaregényt. De az idei könyvhéten Életem – Hiszek a végtelenben címmel megjelent könyvemből adták el a legtöbb kötetet. A ...

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport. Pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban? Beszélgetés Dr. Horváth András Attilával, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosával (Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézet).

Az Alzheimer-kórt sem száz százalékos biztossággal megelőzni, sem gyógyítani nem lehet, és Magyarországon is rengeteg, mintegy 200 ezer embert érint az alattomos betegség. Nem véletlenül fordítanak az agykutatók nagy figyelmet a központi ...

A nullát nap mint nap rutinszerűen használja mindenki nagyjából első osztályos kora óta, anélkül, hogy belegondolna, valójában milyen komoly absztrakciós ugrás lehetett annak idején a feltalálása. Egy valami, ami a semmit jelöli, és matematikai műveletek végezhetők vele. A nulla a majáknál és a babiloniaknál bukkan fel először a matematika történelmében, de ők csak a nagyobb számok leírásánál használták annak jelzésére, hogy az adott helyiértéken nincs semmi. Mint mondjuk a 302 számban, ahol a nulla azt mutatja, hogy egyetlen tizest sem kell hozzáadni a három százashoz és két egyeshez, hogy megalkossuk a számot.

Igazi, matematikai műveletekben használható számként az   indiaiak találták fel   a nullát, méghozzá egy ...

Dienes Zoltán Pál életet lehelt a matematikatanításba, s lényegében erre az egy ügyre tette fel életét. Noha ő maga messze nem volt együgyű. Elméleti matematikus és világutazó; költő és kutató; de mindenekelőtt zseniális oktató és mindenekfelett hiperkreatív elme. Most, hogy akadémikusaink új alapokra kívánják helyezni a tantárgyak tanítását, érdemes megidéznünk a matematika ama „reformkorát”, amelynek szelleme oly szerencsésen találkozott az ifjabbik Dienes fiú világmegváltó ambícióival.

Dienes Zoltán

Miért nem érez mindenki úgy, ahogy én? – nagyjából ez a rácsodálkozás helyezte Dienes gondolatait arra a pályára, amelyen azután mindvégig megmaradtak. Két matematikus szülő gyermekeként a matematikában magától ...

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia).

Roger Penrose az általa csempézett padlón

A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A jeles matematikust és kozmológust tudományos eredményei elismeréseként 1994-ben lovaggá ütötték.

1969-ben Stephen Hawkinggel közösen bebizonyította, hogy a fekete lyuk belsejében lévő összes anyag egyetlen ponttá, egy szingularitássá húzódik össze, és e térbeli matematikai pontban az anyag zérus térfogatú és ...

A pécsi egyetemalapítás jubileumi díszünnepségén, szeptember elsején vehette át díszdoktori címét, s vehette fel az azt jelképező egyetemi talárt Buzsáki György agykutató professzor.

A PTE új díszdoktora pécsi egyetemi tanulmányait idézte fel beszédében: gyermekként arról ábrándozott, hogy létrehozza a Hold–Föld–Hold rádiókapcsolatot, s az információtovábbítás iránti lelkesedése akkor sem múlt el, mikor már orvosi tanulmányokat folytatott. Másodévesként találkozott először Grastyán Endre professzorral, aki 1970 áprilisában egy, a limbikus rendszerről szóló előadásával annyira fellelkesítette, hogy jelentkezett a szakkollégiumba, s ezzel megpecsételte sorsát: agykutató lett.

Beszédét azzal fejezte be, hogy ...