Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport. Pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban? Beszélgetés Dr. Horváth András Attilával, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosával (Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézet).

Az Alzheimer-kórt sem száz százalékos biztossággal megelőzni, sem gyógyítani nem lehet, és Magyarországon is rengeteg, mintegy 200 ezer embert érint az alattomos betegség. Nem véletlenül fordítanak az agykutatók nagy figyelmet a központi idegrendszer elváltozásaira, azok biológiai hátterének megismerésére és az esetleges társbetegségekkel való összefüggések feltárására. Ennek ellenére sokan még mindig nem tudják, hogy hazánkban is zajlik számos Alzheimer-kórra irányuló ígéretes kutatás, amelyeknek eredményeként talán a tünetek szinten tartására vagy enyhítésére is nagyobb esély van.

“A betegek állapotának romlását sajnos nem tudjuk jelentősen befolyásolni, éppen ezért az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult az Alzheimer-kórban jelenlévő esetleges társbetegségekre, amelyek szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában. A 2010-es években ennek központi témájává vált az epilepszia, hiszen a betegség jellemzője, hogy az agyi működések megváltoznak, bizonyos idegsejtcsoportok időnként túlzott aktivitást mutatnak, aminek az eredménye epilepsziás roham lehet. Az epilepszia azonban több mint a rohamok összessége, mivel az agyi működés a rohamok között is eltér a normálistól, ennek kimutatása viszont nem egyszerű” - magyarázta Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa.

“Az Alzheimer-kórban kialakuló súlyos memóriazavar elsősorban a hippokampusz korai érintettségével magyarázható, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a hippokampusz bármilyen etiológiájú károsodása a temporális lebenyből eredő epilepsziát idézhet elő. Ezen összefüggések alapján tehát jogosan merült fel a kérdés, hogy lehetséges-e kapcsolat a két betegség között” - fűzte hozzá a szakember, aki a Nemzeti Agykutatási Program munkacsoportjával arra a következtetésre jutott, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki.

Hordozható diagnosztikus eszköz

A Holter-EEG készülék, ami 24 órán keresztül regisztrálja az agyi elektromos aktivitást,- eredményesen használható bármilyen betegség esetében, ahol felmerül az epilepszia lehetősége. És ehhez még csak nem is kell befeküdnie a betegnek a klinikára.

“Elsősorban Alzheimer-kóros betegeket vizsgálunk lehetséges társuló epilepszia irányában, de az eljárás alkalmas az alvásszerkezet megítélésére, illetve a demencia más formáinak feltárására, továbbá része a rutin klinikai gyakorlatnak is. Általában reggel ragasztjuk fel az elektródákat, amely egy fájdalommentes és gyors eljárás, majd a beteg távozhat a készülékkel és szabadon végezheti a megszokott napi tevékenységeit. Másnap reggel eltávolítjuk az elektródákat és kiértékeljük a kapott felvételt. A módszer óriási előnye, hogy a rutinszerűen alkalmazott elektroencephalográfiával szemben a hosszabb felvételezési idő magasabb diagnosztikus érzékenységet jelent, és mivel az epilepszia és az alvás egymással kölcsönös kapcsolatban áll (a patológiás aktivitás sokkal gyakrabban jelentkezik az alvási időszak alatt), az alvási EEG regisztrálása az epilepszia diagnosztikájának rendkívül hasznos módszere” - mondta Dr. Horváth András Attila.

A koponyán belüli elvezetés egyébként azokban az esetekben használatos, amikor az epilepszia klinikai gyanúja erős, azonban más elérhető nem invazív vizsgálattal nem tudják ezt megbízhatóan igazolni. “Ennek egyik oka az lehet, hogy amennyiben a kóros aktivitás az agy mélyen fekvő területein zajlik, akkor az a koponya felszínén rejtve maradhat. Alzheimer-kór esetében márpedig számíthatunk erre, mivel a leginkább érintett struktúra, a hippokampusz a halántéklebeny mélyében található. Számos különböző módszertan létezik, amelyek közül mi az Alzheimer-kór esetében a lehető legkevésbé invazív megoldást alkalmazzuk. Ennek előnye, hogy az elektródát közel tudjuk juttatni a vizsgálni kívánt területhez anélkül, hogy a koponya üregét meg kellene nyitni” - tette hozzá a szakember. (A Holter EEG-készülék beszerzését a MET Magyarország Zrt. társadalmi felelősségvállalási projektje támogatta.)

Kockázati tényezők és megelőzés

Az elmúlt évtizedek kutatásai során számos rizikófaktor vált ismertté. Kiderült, hogy az Alzheimer-kóros esetek 1-3 százaléka tisztán genetikus okkal magyarázható, de természetesen bizonyos mértékben a genetikai faktorok minden betegnél szerepet játszanak.

“Ezek közül az apoE gén módosulásai feltételezhetően az emelkedett rizikó mintegy 30 százalékáért felelnek. További ismert kockázatnövelők a klasszikus szív-érrendszeri problémák, például a magas vérnyomás betegség, a magas koleszterinszint vagy a magas vérzsírsavszintek; de a dohányzás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a traumás agykárosodás is a rizikófaktorok között szerepel, sőt a hangulati zavarokkal, például major depresszióval küzdők körében is nagyobb az előfordulás esélye” - figyelmeztet Dr. Horváth András Attila.

Mivel maga az öregedés is a rizikófaktorok között szerepel (65 év fölött a betegség kialakulásának kockázata ötévente megduplázódik), a megelőzés érdekében nagyon fontos, hogy legalább azokra az életmódbeli tényezőkre odafigyeljünk, amikbe van beleszólásunk. A megfigyelések szerint a meglőzésben többek között a mediterrán diétára épülő táplálkozásnak is szerepe van, a kiegyensúlyozott és egészséges étrend mellett azonban elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás is. És persze az agyi kapacitás magasabb kihasználása, a kognitív funkciók fejlesztése, az új képességek elsajátítása is hozzájárul a betegség késleltetéséhez, ezért is ajánlott az élethosszon át tartó tanulás fenntartása.

“Az epilepszia betegség ellen számos gyógyszer áll rendelkezésünkre, ami az Alzheimer-kórral küzdő betegek számára új lehetőséget jelenthet. Az elsődleges eredmények ugyanis azt mutatják, hogy bizonyos gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható és a betegség romlása lassítható. A sikeres terápiában biztosan fontos lesz a tünetek időben történő felismerése, ezért intenzíven keressük azokat a markereket, amelyek nagy biztonsággal kimutathatják a betegséget még a súlyos tünetek megjelenése előtt. Jelenleg számos ígéretes gyógyszerkísérlet folyik; újabb és újabb tényezőket ismerünk meg, amelyek új támadáspontok is lehetnek egyben” - mondta Dr. Horváth András Attila.

A kutatások 2018 januárjától a Nemzeti Agykutatási Program 2 keretében tovább folytatódnak.

Forrás: dívány.hu