Az algebrai geometria zsenije volt. Életének utolsó 24 évét mint remete töltötte 2014-ben bekövetkezett haláláig. Hagyott viszont maga után több ezer oldalnyi képletet és jegyzeteket, amelyek most már elérhetők. Aranyrög? Az intuíció villáma? Gautier Depambour kikérdezte a diszciplína legjobb szakembereit. 

Az algebrai geometria a geometriai alakzatok közötti kapcsolatok struktúráit vizsgálja. Grothendieck-nek köszönhetően integrálta az algebra (a relációk tudománya), az aritmetika (a számok tudománya) és az analízis (a mértékek tudománya) jó részét. 

Rendkívüli sors

1928 Születés Berlinben

1940 Franciaországban anyjával internálják

1942 Ukrajnai eredetű zsidó anarchista apját Auschwitzba deportálják

1948 ...

Két zseni viszálykodása

1740-ben meghalt  I. Frigyes Vilmos  porosz király, a katonaállam megteremtője, „őrmester a trónon”, aki minden bizonnyal korának egyik legműveletlenebb és legotrombább uralkodója volt. Minisztereit rendszeresen pofozta, fiát – a későbbi  Nagy Frigyes t – pedig, aki lelkesedett a francia kultúráért és levelezésben állt a legkiválóbb filozófusokkal, börtönbe csukatta. Az 1700-ban alapított Tudományos Társulatot (Sozietät der Wissenschaften) egy 1731-ben kiadott rendeletében egyszerűen „udvari bolondok gyülekezetének” ...

A Fény Százada

A természeten s törvényein az éj sötétje ült.
Isten így szólt: Legyen  Newton ! S mindenre fény derült.

(Alexander Pope Newton halálára írt verséből)

Ahhoz azonban, hogy ez a fény bevilágítsa Európát, hogy  Newton  felfedezései tért hódítsanak a tudományos világban, csaknem egy évszázadra volt szükség. A ragyogó XVIII. századra, melyet a franciák a Fény Századaként tartanak számon.

Talán jelképesnek is tekinthető az a tény, hogy a kor természettudományos érdeklődésének homlokterében – főleg  Descartes  óta – épp a  fény  viselkedésére, ...

Minden író jogászként kezdte – él bennünk a homályba veszett gimnáziumi magyarórák legnagyobb tanulsága. Esterházy Péter rendhagyóan a matematikus szak elvégzése után, pár év számítástechnikai munkát követően vált az irodalom rabjává. Erről a furcsa életútról és egyetemi éveiről beszélgettünk. 

A sok gyerekkel (szám szerint négy), és még több díjjal (megszámlálhatatlanul sok) megáldott író első könyvét – a Fancsikó és Pintá t – a HÉV-en és a villamoson üldögélve, a TTK felé döcögve, „fejben írta”. Az ELTE matematikus szakán diplomát szerezve már a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott, amikor megjelent első alkotása, amelynek sikere elől nem menekülhetett, ...

Az interjú előző része itt olvasható .

– Annak, hogy ön a tengerentúlon folytatja ma a munkáját, nyilván az USA-beli és kanadai utak voltak az előzményei, első lépései. Ezekre hogyan került sor?

– Posztdoktori kutatásra nyílott lehetőség egy idegsebészeti intézetben, San Antonióban, Texasban. Házigazda idegsebészem a gerincvelővel foglalkozott, valljuk be, semmi közöm nem volt a témához. A hely sem a világ közepe. De dolgoztam, mint egy megszállott, és az intézet biztosította az anyagi hátteret a munkához. A hippokampusz vizsgálatát folytattam, gátló interneuronokat kerestem. Az irodalomban akkor két cikk volt, összesen három interneuronnal. Szeptember végén mentem ki, karácsony napján pedig találtam hármat. Az előtte lévő ...

A háziorvosi rendelőben, hogy végre ne csak a saját nyavalyáimat soroljam, a barátom különös betegségét hozom szóba. A kezelésekre nem reagáló epilepsziát. Ennek kapcsán az agyról, az agykutatásról kezdünk diskurálni jótevőmmel, Sütő Lászlóval. A beszélgetés egy pontján az orvos egykori gimnáziumi osztálytársát, az USA-ban élő Buzsáki György öt említi.

– A diagnózist illetően nagyon komoly előrehaladás lehet az ő tudományos műhelyében fölállított elmélet – mondja. – Na, látja, vele csinálhatna egyszer egy interjút! Kérdezze ki pontosan az epilepszia gyógymódját segítő eljárásról is – teszi még hozzá.

Mintha az csak úgy menne… Csekély a valószínűsége, hogy a közeli években bekopognék a Buzsaki Lab ...

3000 acélgolyó hullik le 12 szinten át egy elágazó úton. Minden golyónak 50-50 százalékos esélye van arra, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányba folytassa az útját. A végén mindig kialakul egy haranggörbe-eloszlás.

A Galton-deszkát 1889-ben hozta létre Francis Galton, hogy demonstrálja a Centrális (Központi) Határeloszlás Tételt, amely kimondja, hogy adott feltételek mellett elegendően nagy számú és független valószínűségi változó középértéke (várható értéke ) jó közelítéssel normális eloszlású, amennyiben a független valószínűségi változók jól meghatározott középértékkel és szórásnégyzettel rendelkeznek. Az, hogy az egyes lerakókba hány golyó esik majd, megjósolható Pascal-háromszög segítségével, amely ...

Mint egykor Sztálin, Putyin is a politikai hatalom szolgálatába állítja az áltudományokat. A Kreml ma hatalmas összegeket juttat olyan kutatóknak, akik a nacionalista ideológiákat akár csalás árán is hajlandók tudományosnak álcázott adatokkal megtámogatni.

Kívülről a ceremónia teljesen szabályosnak tűnik – számol be a Russian Life újságírója, Maria Antonova. Szép nagy lakásban tartják, nem messze a Kremltől. Közönsége többségében lelkes és kíváncsi fiatalokból áll. A zsűrit a kor legjobb tudományos szellemei alkotják. Viszont nem valódi orosz tudományos eredményekért adnak díjat, hanem azért, hogy az illető hozzájárult a tudatlanság tömeges terjesztéséhez. A szavazatokat egy alufólia kalapba dobálják.

Az ...