Ashwin Sah (MIT) 21 éves korára olyan teljesítményt tett le az asztalra, amely vezető matematikusok szerint szinte példa nélküli egy egyetemi hallgató esetén, s már most elegendő lenne ahhoz, hogy kari pozíciót szerezzen.

Az AmberGlen parkban, közel szülővárosához, Portland-hez (Oregon)

Május 19-én Ashwin Sah a kombinatorika egyik legfontosabb kérdésével kapcsolatban az eddigi legjobb eredményt tette közzé. Ilyen pillanathoz ünnepi ital dukál, csakhogy Sah még nem volt elég idős ahhoz, hogy rendelhessen egyet.

Sah, aki novemberben töltötte be a 21. évét, a MIT hallgatójaként már e bizonyítás előtt is egy sor matematikai eredményt publikált. Ritka koraérettség ez még egy ilyen területen is, amelyre általában véve jellemző a ...

"Ennek az írásnak az első részét 1977 őszén írtam Juhász Ferenc felkérésére az Új Írás c. lapjának Pályám emlékezete sorozatához. Habár igyekeztem metaforikus formájával elfogadhatóvá tenni meglehetősen bizarr élettörténetemet és – ami ennél fontosabb – szemléletemet az akkori irodalomirányítás által elviselhetőnek vélt szintig, Aczél György viccesen ezzel tanácsolta el a főszerkesztőt és engem is, kétségtelen jóindulattal: „túl nagy sikere lenne mindkettőnknek”, ti. Aczél György és jómagam, mint a Magyar Tudományos Akadémia „nem akolból származó” elnöke számára. Az irodalomhoz valamit is értő olvasó bizonyára azonnal észreveszi, hogy az életrajz belső monológ formája nem a saját találmányom, hanem James ...

Minden kulturális újításunknak, például az ábécének vagy az arab számoknak meg kell találnia az agyban a maga neurális fülkéjét: egy olyan hálózatot, amelynek eredeti funkciója eléggé hasonló ahhoz, hogy hozzá lehessen igazítani az új találmányhoz, és amely kellően rugalmas ahhoz, hogy át tudjon váltani az új felhasználásra. Bármely új kulturális gyarapodás csak annyiban lehetséges, amennyiben egy már létező idegi architektúrán alapul, s ezt hasznosítja újra. Az oktatásnak ugyan figyelembe kell vennie idegrendszeri korlátainkat, de segítségére van a velünk született hálózatok sokfélesége, és hogy az agy érése fajunk esetében hosszú évekig eltart.

Ahhoz, hogy újrahasznosítsuk agyi látókérgünket, és így kiváló ...

1994 aranybetűvel szerepel a magyar tudomány történetében. Abban az esztendőben Harsányi János közgazdász és Oláh György kémikus is kezet szoríthatott a svéd királlyal, amikor átvette tőle a Nobel-díjat. 

1994-ben, Stockholmban a Nobel-díj átvételekor

Harsányi a közgazdasági Nobel-díjat John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta, az indoklás szerint: „A nemkooperatív játékok elméletében az egyensúly-elemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért”. Harsányi módszere az élet számos területén alkalmazható, a magán- és közszférában, politikai és gazdasági életben egyaránt. A Nobel-díj átvételekor beszédében hangsúlyozta, hogy munkájának alapja, a szintén egykori fasori diák, Neumann János 50 évvel korábbi ...

"Képesek vagyunk végtelen számú új világegyetemet létrehozni, amelyek törvényei felett rendelkezünk, de amelyekbe belépést nem nyerhetünk." Fejes Tóth Lászlót idézi így H. S. M. Coxeter, "a huszadik század geométere." ¹

H. S. M. Coxeter

Fejes Tóth László (sz. 1915, Szeged) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1962 óta), a Matematikai Kutató Intézet volt igazgatója (1970-1983), Kossuth-díjas (1957) és Állami Díjas (1973), budapesti otthonában rögzítettük 1999. október 22-én a következő beszélgetést. ²

Fejes Tóth László

Hargittai István: Mi az, amire a pályádból, munkásságodból a legszívesebben gondolsz vissza?

Fejes Tóth László: Már középiskolai tanulmányaim utolsó éveiben, az akkori ...

2002.  március 2-án a Budapest Kongresszusi Központban második alkalommal adták át a legrangosabb, civil alapítású tudományos kitüntetést, a Bolyai-díjat. Ez évben a Bolyai-díjat Roska Tamás kapta.

Roska Tamás (1940) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Analogikai és Neurális Számítógépek Laboratóriumának vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának alapítója, dékánja. Iskolateremtő egyéniség.

Számos kitüntetés tulajdonosa a Széchenyi-díjtól a Szent-Györgyi Albert-díjon át a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíjáig.

Szakterülete az elektronika, a számítástechnika, az új információtechnikai eszközök és ...

Edward Krudy (Reuters) beszélgetése Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil.

Az interjú március 14-én, röviddel a matematika világnapja után készült. (A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) vezetésével jött létre az a kezdeményezés, hogy az UNESCO – első alkalommal – 2020. március 14-ét a matematika világnapjának nyilvánítsa, ez alkalommal a „Matematika mindenütt” mottóval. Március 14 azért is különösen alkalmas erre, mivel már eddig is Pi napnak hívták.)

Mint sokan mások ...

Zérusösszegű interakció: a Bismarck-tengeri csata

1943 februárjában az Egyesült Államok és Japán harcban állt Új-Guineáért. A szövetséges hírszerzés kiderítette, hogy a japánok összevonják erőiket Új-Guinea partjainál. A csapategyesítés érdekében a japán hajóhadnak a közelben lévő Új-Britannia szigetet kellett északról (a Bismarck-tengeren át) vagy délről (a Salamon-tengeren át) megkerülnie, amely körülbelül három napot igényelt.

Az amerikai légierő a lehető legnagyobb csapást akarta mérni a japán hajóhadra. A meteorológiai előrejelzés szerint az északi Bismarck-tengeren esőre és rossz látási viszonyokra, míg a déli Salamon-tengeren tiszta és napos időre lehetett számítani. Ezért az északon fekvő ...