Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2015. jún 02.

„A tudomány legyen mindenkié” – jubileumi emlékév a 150 éves MTA Székházban

írta: Janguli
„A tudomány legyen mindenkié” – jubileumi emlékév a 150 éves MTA Székházban

Másfél évszázada készült el a Magyar Tudományos Akadémia Székháza. Az évforduló alkalmából az MTA változatos, az év végéig tartó eseménysorozatot indított. A programokról rendhagyó sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat Barnabás Beáta főtitkárhelyettes. A résztvevők szakavatott kísérők kalauzolásával sétát tehettek az épületben, amelyen a tudomány palotájának történetével és a nagyközönség által elzárt részeivel is megismerkedhettek.

_szekhaz_02_maxi.jpg

...

Tovább Szólj hozzá

MTA MTA Székház Barnabás Beáta MTA díszterem Holló Barnabás

2015. jún 01.

Okos új világ

írta: Janguli
Okos új világ

A legújabb generációnak már a legkisebbjei is virtuóz módon tájékozódnak a virtuális térben, csak kerüljön a kezük ügyébe egy érintőképernyő. E látvány sokakat elbűvöl, még többeket elrémít. Kutatók szerint a szélsőséges reakciók helyett inkább legyünk társai gyermekünknek, tanítványunknak online felfedező útjain, s szerezzünk annyi jártasságot a technológiában, hogy magunk választhassunk számára játékokat, eszközöket, s védhessük biztonságát – éppúgy, ahogy az offline világban tesszük.

alfa_generacio.jpg

Nem élték meg az internet előtti világot, s legtöbben már az írás-olvasástudás előtt, 3-4 évesen kezdték online életüket, koruknak megfelelően játékokkal, képek és videók nézegetésével. Őket nevezik ...

Tovább Szólj hozzá

technológia Alfa-generáció Jordy Kaufman

2015. máj 29.

A bölcsesség bölcsőjénél

írta: Janguli
A bölcsesség bölcsőjénél

Aligha lehet nagyobb közelséget elképzelni, mint amilyen anya és kisgyermeke között fennáll, nem beszélve az anya és magzata közti kötelékről. Hát még ha egyikük tudhatná, mit él át pontosan a másik, és viszont! Valójában fantasztikus kommunikáció zajlik közöttük, kémiai jelzések útján érzéseket adnak át egymásnak, s ez még messze nem minden. Az anya lelkiállapotai gyermekében öltenek testet: az öröm és összhang serkenti, a stressz és elutasítás ellenben visszaveti annak agyi fejlődését.

babakutatas.pngAligha lehet áthidalhatatlanabb távolságot elképzelni, mint a tudós és a kisbaba közötti. A babák látszólag igen egyszerű lények, akiket csak közvetlen szükségleteik foglalkoztatnak; nem válaszolnak kérdésekre, de még csak arra sem ...

Tovább Szólj hozzá

emlékezet szinapszis homloklebeny jakabffy éva stanislas dehaene alison gopnik William James Jean Piaget Gergely György Király Ildikó gyermekkori amnézia

2015. máj 27.

Csányi Vilmos születésnapja a New Yorkban

írta: Janguli
Csányi Vilmos születésnapja a New Yorkban

Az etológus-sztár, Bukfenc, Jeromos és Janka gazdája május 9-én lett nyolcvanéves. A New York Kávéház és a Libri Kiadó úgy döntött, régi cimborákkal és sztárvendégekkel ünnepli Csányi Vilmost, és egy új,  Íme, az ember című kötettel. Bár a kutyák fájón hiányoztak az estről, szóba annál többet kerültek, akárcsak a döglött tehén, melynek etológiája Csányi Vilmos szerint is erősen hiányos.

csanyi_vilmos_80_eves_kutya_1.jpg

Lovász László matematikus, az MTA elnöke beszédében tudóstársa kacskaringós életútját vázolta fel. Vegyészként kezdte, majd biokémikusként dolgozott, végül rátalált az etológiára, melynek itthoni megalapítója és legnagyobb mestere lett. Eleinte halakkal foglalkozott, aztán jött a nagy szerelem, a kutyák. Kedvencei, ...

Tovább Szólj hozzá

2015. máj 25.

„Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói” című időszaki kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

írta: Janguli
„Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói” című időszaki kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

selye_janos_stressz_belyeg.jpg

Selye János (1907 – 1982) 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet később stressznek nevezett el. A stressz eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség. A stressz-elmélet, mint annyi más tudományos felfedezés, nem volt előzmények nélkül való. Már az ókori Hippokrátész is tanulmányozta a pátosz és a pónosz kérdését, és arra a megállapításra jutott, hogy a betegség nemcsak szenvedést (pátoszt) jelent, hanem ugyanakkor erőkifejtést (pónoszt) is annak érdekében, hogy a test visszaállítsa épségét.

...

Tovább Szólj hozzá

stressz idegtudomány homeosztázis Selye János

2015. máj 22.

Bárdos-Féltoronyi Miklós: A népvándorlás geopolitikája, l'Harmattan 2015. (könyvrészlet)

írta: Janguli
Bárdos-Féltoronyi Miklós: A népvándorlás geopolitikája, l'Harmattan 2015. (könyvrészlet)

1268.jpg

A népvándorlások a népesség nagy méreteket öltő helyváltoztatásai, melyek a különböző korokban területről területre növelték, illetve csökkentették a népsűrűséget.

Népvándorlások Eurázsiában

A klasszikus népvándorlás kora Európában körülbelül a 4-8. század közötti korszak, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka. A népvándorlás folyamata mindenekelőtt a gótok, a vandálok és a frankok mozgását foglalta magába, számos más germán és szláv nép, valamint az alánok, avarok, onogurok stb. mellett. A népek elvándorlását kiválthatta a hun betörés, amely a török népek Közép-Ázsiából kiinduló terjeszkedésével állt kapcsolatban, de okozhatta a túlnépesedés vagy a korabeli ...

Tovább Szólj hozzá

népvándorlás geopolitika Bárdos-Féltoronyi Miklós

2015. máj 22.

A szuperbaktériumot az ember tenyészti ki

írta: Janguli
A szuperbaktériumot az ember tenyészti ki

Kolbert András írása  

pal_csaba_biologus_nyerte_az_idei_bolyai_dijat_800.png

A világ egyik legijesztőbb problémáját, a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumokat kutatva világszínvonalú, de pofonegyszerű módszert talált ki Pál Csaba , az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, a Bolyai-díj 2015-ös nyertese, aki ma is olyan kérdésekre keres válaszokat, amelyeket a nagymamája is megértene. A magyar Nobelként is emlegetett díjról, a felfedezés fontosságáról és a magyar kutatók helyzetéről beszélgettünk vele saját laborjában , Szegeden.

Mi kell ahhoz, hogy valaki megkapja az egyik legrangosabb tudományos díjat?

Szerintem az elmúlt 10-12 év teljesítménye jelenik meg a díjban: szinte minden évben, rendszeresen volt valami komoly kutatási eredményem, amelyek rendre a ...

Tovább Szólj hozzá

evolúció antibiotikumok lendület program szuperbaktériumok Bolyai-díj tudományos interjú Pál Csaba Bolyai-díj 2015

süti beállítások módosítása
Mobil