Az ELTE Szenátusa 2013. május 10-én ismét ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve. Az ülésen, amelyet Mezey Barna rektor nyitott meg, részt vettek az egyetem vezetői, a Karok dékánjai, meghívott vendégek. 

Az idei Pázmány-előadást Nádasdy Ádám nyelvész, a Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelvi Tanszék egyetemi tanára tartotta „A hangtani semlegesülés mint logikai probléma” címmel.

...

Somogyi Pétert, 

az Oxfordi Egyetem Anatómiai Neurofarmakológiai Intézetének igazgatóját 

–  nem mellesleg az MTA KOKI fizetés nélküli munkatársát  -, aki számos egyéb kitüntetése és akadémiai tagsága mellett 2004 óta az MTA levelező tagja is volt, az MTA 2013. május 6- i ünnepi közgyűlésén rendes tagjává választotta, május 10-én pedig az ELTE díszdoktorává avatta.

Bár hajlamosak vagyunk a tudományokat férfi „sportágnak” gondolni, nem egy nő alkotott életre szólót a feltalálások terén. Ki gondolná, hogy az ablaktörlő, a filteres kávé vagy a golyóálló mellény hátterében is nő áll? Nőnap alkalmából a gyengébbik nem feltalálóinak állítunk emléket.

Az első: Marie Curie

Ha tudomány és nők, akkor egyértelmű, hogy először Marie Curie neve ugrik be mindenkinek. Madame Curie kapta meg Franciaországban először a doktori címet, ő volt a Sorbonne első női professzora, és előtte még egyetlen nő sem kapott Nobel-díjat. Ellenben Curie-t kétszer is honorálta a svéd akadémia: először 1903-ban fizika terén a radioaktivitás felfedezéséért (ezt az elismerést férjével és mesterével ...

Mi történne egy fekete lyukba zuhanó űrhajóssal, megsülne vagy szétszakadna? A válasz nem mindegy: ha megsül, akkor vele együtt füstbe megy az általános relativitáselmélet, ha viszont szétszakad a teste, akkor a kvantummechanikával nincs valami rendben.

A kérdésről nemrég a CERN-ben tanácskozó fizikusok egyelőre nem tudtak dönteni a két halálnem között. Abban biztosak, hogy a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérleteik során nagyon kicsi a valószínűsége fekete lyukak keletkezésének, még kevésbé képzelhető el, hogy egy ilyen mesterséges fekete lyuk elnyelné a világunkat. Nem is a képzeletbeli űrhajós balsorsa aggasztja őket, hanem a bonyolult fizikai folyamatok következménye. Kompromisszumos megoldás lehet, ha az ...

Egy cseresznyevirág szirma is képes megtartani a világ legkönnyebb szilárd anyagát, ezt mutatták meg nemrég a kínai Csöcsiang Egyetemen. A Csöcsiang tartománybeli Hangcsouban a kutatók egy darab grafén aerogélt helyeztek a virágra, amelyet aztán bemutattak az újságíróknak. A grafén aerogél az eddig ismert legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyag, különleges fizikai tulajdonságokkal: szivacsszerű, súlya 0,16 milligramm köbcentiméterenként, kétszer olyan sűrű, mint a hidrogén, de könnyebb a héliumnál. Az anyagot számtalan területen, így a gyógyászatban, a robotikában és az űrkutatásban is hasznosíthatják. 

"When the  white smoke  puffed up the conclave chimney, all eyes turned to the Vatican. A little while later, Jorge Mario Bergoglio - now Pope Francis* - emerged. His historic election as the first Pope from South America overshadowed another first: he's a  chemist  ( Over at ChemBark, Paul had  leaned in that direction  earlier today, but I'm sure he was equally surprised).

Wikipedia , font of all things true and definitive, lists him as a graduate of the University of Buenos Aires, with an M.S. degree in the late 1950s. Ditto the  Catholic News Service .

My Spanish is a bit rusty, but the  Excelsior  (Mexico) and  20Minutos  (Spain) label him a 'chemical technician' and 'chemical engineer' respectively. Lisa Balbes helpfully points out that, according to  ABC News , one ...

Március 16. szombat 

14:00 óra

Tervezett program: faültetés a Nobel-díjasok ligetében az Agykutatás hete alkalmából.

Az idegtudományi Nobel-díjként emlegetett Brain Prize-díjat elnyert magyar agykutatók (Freund Tamás, Budapest; Buzsáki György, Newark, USA; Somogyi Péter, Oxford, UK) faültetése a Nobel-díjasok ligetében.

A növények hallanak, tudnak mozogni és kommunikálni, van bennük családi szellem, és van emlékezetük is! Azaz „intelligens” lények. Ezt a meglepő felfedezést tették a biológusok, akiknek a munkái forradalmasíthatják a növényvilágról alkotott képünket. És rehabilitálják a növényeket az élővilágon belül.  

Épp harminc éve történt. A Dartmouth (USA) egyetemén a biológus Jack Schultz élénk beszélgetést folytat diákjaival, amikor megszólal a telefonja. Ian Baldwin hívja, az alig 25 éves vegyész doktorandusz, akit Schultz arra szerződtetett, hogy igazolja az akkor még őrültségnek tűnő hipotézisét: a növények közötti kémiai telekommunikáció létezését. Az eredmény: a fák valóban küldenek egymásnak riasztást légi ...