2013. máj 16.

Díszdoktorok avatása az ELTE-n

írta: Janguli
Díszdoktorok avatása az ELTE-n

Az ELTE Szenátusa 2013. május 10-én ismét ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve. Az ülésen, amelyet Mezey Barna rektor nyitott meg, részt vettek az egyetem vezetői, a Karok dékánjai, meghívott vendégek. 

pazmanynap2013_01.jpg

Az idei Pázmány-előadást Nádasdy Ádám nyelvész, a Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelvi Tanszék egyetemi tanára tartotta „A hangtani semlegesülés mint logikai probléma” címmel.

Nádasdy Ádám szembeállította egymással a fonetikát és a fonológiát: előbbi a fizikailag mérhető hangokkal, utóbbi az adott nyelv hangjainak funkcióival foglalkozik. A fonetika konkrét, míg a fonológia absztrakt, az első gazdagítja, a második viszont jó értelemben szegényíti a nyelvi leírást, mivel elhagyhatja mindazt, ami a rendszerhez nem szükséges. A betűírások általában naiv, spontán fonológiai leírást adnak, amikor a nem fontos részleteket nem kódolják a leírásba. Ugyanígy, a fonológia számára az olyan fonetikai különbségnek, amely megjósolható, tehát mindig bekövetkezik, nincs információértéke. A k és a g hang különbsége általában nem megjósolható (pl. kép vs. gép, rák vs. rág), tehát ez információval bíró oppozíció. Ugyanakkor a fokhoz és foghoz szó kiejtése egybeesik (pusztán hangtanilag nem különböztethető meg). Ez a semlegesülés jelensége: a példában a g hangból k lesz, a különbség adott helyzetben, itt a -hoz rag előtt semlegesül. A fonológus dilemmája ennek lejegyzésekor, hogy az ejtéshez igazodjon, vagy szakadjon el a fonetikus realitástól, jelezve az összetevőket (ahogy a magyar helyesírás szokta). A dilemma megoldásaként Nádasdy leszögezte: a legfontosabb cél annak leírása, „ami a fejében van a beszélőnek”, ugyanazt a hangtani jelenséget máshogy kell írni, ha alternál (pl. a fog esetében g-vel), és máshogy, ha nem (pl. a joghurt szónál, amelyet mindig k-val ejtünk). Az előadás prelegálóját az egyetem a szokásoknak megfelelően Jubileumi Ezüst Emlékérmével tüntette ki.

A közgyűlésen az előadás után díszdoktori címet adományoztak Dominique Combe, Helmut Koziol, Ferjan Ormeling és Somogyi Péter professzoroknak.

Dominique Combe a párizsi École Normale Supérieure és a Sorbonne 3 egyetem professzora. Modern költészeti kutatásai a 19–20. és 21. század szinte minden jelentős francia nyelvű alkotójára kiterjednek, irodalomelméleti vizsgálatai elsősorban a poétikatörténetre és a műfajelméletre koncentrálódnak. Az utóbbi két évtizedben jelentősen hozzájárult a frankofónnak nevezett irodalmak vizsgálatának megújításához, komparatív poétikai módszerekkel vizsgálja a frankofón irodalmak fenomenológiáját. A közgyűlésen tartott köszönőbeszédében felidézte az ELTE Francia Tanszékével való, több évtizedes, szoros együttműködését.

Helmut Koziol a Bécsi Egyetem professor emeritusa, főbb kutatási területei a kártérítési jog, a bankjog és a társaságok fizetésképtelenségének joga. Egyik megalapítója és szervezője az Európai Kártérítési Jogi Csoportnak, vezetője az Európai Kártérítési és Biztosítási Jogi Központnak, 2008-ig igazgatója, és azóta is helyettes vezetője az Osztrák Tudományos Akadémia európai kártérítési jogi intézetének. Beszédében elmondta, hogy évek óta kapcsolatot tart az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének több oktatójával és támogatója fiatal magyar jogászok ausztriai kutatómunkájának.

Ferjan Ormeling az Utrechti Egyetem térképésze, tudományos tevékenységének nagy része a Nemzetközi Térképészeti Társuláshoz kötődik, amelynek főtitkára is volt. Több mint negyven éve áll kapcsolatban az ELTE-vel, 2003-ban egy hónapot töltött Budapesten az egyetem vendégprofesszoraként, az ITC térképészeti és térinformatikai képzésének egyik megalapítója volt. Beszédében hangsúlyozta: a magyar kartográfia fontos része a közép-európai szakmai életnek, és felidézte azokat az időket, amikor a térképészet megkezdte a digitális átállását, mára pedig az elektronikus atlaszok váltak a meghatározó megközelítéssé, a terület pedig demokratizálódott.

Somogyi Péter az Oxfordi Egyetem neuroanatómia professzora, a mai neurobiológiai és általában a biológiai tudományok egyik meghatározó alakja. Kutatásainak középpontjában az agykéreg komplex vizsgálata áll. Úttörő szerepe volt és van az agykérgi neuronok és szinaptikus kapcsolataik, leírásában, a mikrohálózatok belső működéseinek feltárásában. Somogyi az ELTE-n folytatott tanulmányairól szólva elmondta: olyan kiváló oktatást kapott, amellyel a világban bárhol megállhatta a helyét. Saját példájával támasztotta alá: az oktatásba képzésbe fektetett tőke hosszú távon térül meg. Beszédében hangsúlyosan foglalkozott a felsőoktatás mai helyzetével, a lehetőségek beszűkülésével. Emlékeztetett: az oktatáshoz stabilitás kell, ma pedig az ELTE-hez hasonló presztízsű intézmények is zűrzavarral küszködnek. Zárásként azt kívánta, hogy az egyetem oktatói és hallgatói hamarosan stabilabb helyzetben folytathassák tevékenységüket.

Szólj hozzá

nádasdy ádám agykutatás ELTE somogyi peter neurobiologus somogyi peter oxford agykutató somogyi péter somogyi péter agykutató