amelyben kiderül: senki nem fogyaszthat el egyedül egy mamutot

Nincs fontosabb kötelesség a szívesség viszonzásánál. Aki erről megfeledkezik, abban senki sem fog bízni.

Cicero

Bolygónk szárazföldi felszínének legnagyobb része természetes állapotában sivatag vagy erdőség. Az ember beavatkozása nélkül ma is esőerdők ölelnék körbe a trópusokat, lombos erdők a mérsékelt övet, fenyvesek borítanák a hegységeket, Ázsia és Észak-Amerika északi részét pedig a luc- és az erdei fenyő nemez-borítása takarná. Az ökoszisztémán belül a fű csak kevés helyen uralkodik: az afrikai szavannákon, a dél-amerikai pampákon, a közép-ázsiai sztyeppéken és az észak-amerikai prériken.

Mi, emberek mindazonáltal a ...

Somogyi Péter Pál  neurobiológus, az Oxfordi Egyetem Anatómiai Neurofarmakológiai Intézetének igazgatója. Az agykutató 2004 óta az MTA levelező tagja. Az elmúlt 9 évben 35 tanulmányt közölt vezető folyóiratokban, és három további akadémia választotta tagjává. Kombinált élettani-anatómiai-neurokémiai egysejtfeloldású vizsgálatai lehetővé tették az egyes idegsejttípusok aktivitásmintázatának és kapcsolatainak a működő agyban történő jellemzését viselkedésfüggő agyi hullámtevékenységek során. Igazolta, hogy az interneuronok specificitása egyszerre tér- és időbeli, aminek alapján megalkotta az "időhálózat" (chronocircuitry) koncepcióját. 2011-ben Buzsáki György és Freund Tamás akadémikusokkal együtt elnyerte az akkor ...

2013 nyarának kezdetén adták át a csillebérci Wigner Adatközpontot, amelynek köszönhetően minden eddiginél gyorsabb adatátviteli kapcsolat jött létre az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet  (CERN) és Budapest között. A CERN agyközpontjának jelentős része már itt található.  

Exponenciálisan nő a kutatások során keletkező információ. A gigantikus adathalmazok kezelésével, értelmezésével egy forradalmian új tudományág, a Big Data Science foglalkozik.  Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont  a magyarországi Big Data kutatásokban érdekelt tudósoknak szervezett szeptember 12-én fórumot.

"A 20. századtól kezdve a tudósok egyre érzékenyebb detektorokkal, egyre nagyobb felbontású műszerekkel vizsgálják a természeti jelenségeket, és a fejlett technológiájú kísérletek egyre nagyobb adattömegeket generálnak. Napjaink kísérleti adatbázisai már akár a petabájtos, azaz billiárdos nagyságrendet is meghaladják. Ekkora adathalmazban már az olyan egyszerű fájlműveletek is, mint például a másolás, a keresés vagy a ...

Az idegsejtek összehangolt működését irányító jelpályákat vizsgálja a  Lendület  program keretében  Katona István .  Az  MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ben (KOKI) működő kutatócsoportjának egyik fő célkitűzése olyan új eljárás kidolgozása, amely egy adott jelpályában szerepet játszó fehérjék helyének nanométer-pontosságú meghatározását és mennyiségi mérését is lehetővé teszi. Eredményeik hozzájárulhatnak például az epilepszia kialakulásának jobb megértéséhez.

Az eredetileg ornitológusnak készülő  Katona István  figyelmét egy váratlan esemény fordította az agykutatás felé: „Idén lesz 20 éve, hogy még másodéves egyetemistaként bekerülhettem az MTA Kísérleti Orvostudományi ...

Hogyan került "hullámhegyre" Berényi Antal? Az ifjú neurofiziológus agykutató milyen lépésekkel és tervekkel hozza létre az MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportot? 

Az agykutató Berényi Antal két és fél éves amerikai posztdoktori ösztöndíjas időszakának eredményeit három jelentős publikáció, műszerfejlesztés fémjelzi. Idén elnyerte az MTA és az EU támogatását kutatómunkája kiteljesítésére a Szegedi Tudományegyetemen.     

"Posztdokként" a világ egyik vezető laboratóriumában, New Yorkban, a ritmikus agyi aktivitásokkal foglalkozó, 2011-ben az agykutatók "Nobel díját", a Brain Prize-t elnyert  Buzsáki György mellett dolgozott Berényi Antal. Az ifjú szegedi agykutató az epilepsziakutatásra ...

A fizikában – és más tudományágakban – tapasztalható adatlavina (az informatikában elterjedt kifejezéssel: a Big Data ) a tudomány negyedik forradalmát hozta el – erről a forradalmi hullámról beszélt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ma záruló debreceni vándorgyűlésén Szalay Sándor, a Johns Hopkins Egyetem professzora, a téma egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye. Az adatrobbanás mibenlétére és következményeire vonatkozó kérdésekre Szalay professzor válaszol.

A kutató szerint „hétköznapi” tudományos tapasztalat, hogy kísérleti berendezéseink minden tudományterületen egyre nagyobb mennyiségű adatot generálnak. A genfi CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) detektorai a beérkező eseményeknek csak törtrészét ...

Agyunk remek valószínűség-számítógép, néhány döntésünkben viszont egyenesen statisztikai analfabétáknak bizonyulunk! Olykor a gondolkodás hiánya, máskor épp a túlgondolás miatt. 

A világgal kapcsolatos ismereteink hézagosak, de ott, ahol nincs adatunk, vagy emléknyomaink elhalványultak, többnyire mégsem ürességet látunk. Agyunk a bizonytalan helyeket kitölti valamivel: ami adott feltételek közt a legvalószínűbb. A kognitív pszichológia mai forradalmárai azt állítják, ilyenkor idegsejtjeink bayesi számításokat végeznek. Azért éppen bayesit, mert a 18. századi tiszteletes, amatőr matematikus Thomas Bayes képlete írja le a legjobban azt, ami ilyenkor agyunk mélyén, szinte teljesen tudattalanul zajlik.

Hogy mire lehetett és lehet ...