2013. sze 13.

Hullámhegyen az ifjú agykutató

írta: Janguli
Hullámhegyen az ifjú agykutató

Berényi Antal.jpgHogyan került "hullámhegyre" Berényi Antal? Az ifjú neurofiziológus agykutató milyen lépésekkel és tervekkel hozza létre az MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportot? 

Az agykutató Berényi Antal két és fél éves amerikai posztdoktori ösztöndíjas időszakának eredményeit három jelentős publikáció, műszerfejlesztés fémjelzi. Idén elnyerte az MTA és az EU támogatását kutatómunkája kiteljesítésére a Szegedi Tudományegyetemen.     

Gyorgy_Buzsaki.jpg

"Posztdokként" a világ egyik vezető laboratóriumában, New Yorkban, a ritmikus agyi aktivitásokkal foglalkozó, 2011-ben az agykutatók "Nobel díját", a Brain Prize-t elnyert Buzsáki György mellett dolgozott Berényi Antal. Az ifjú szegedi agykutató az epilepsziakutatásra fókuszált. 

    – Bizonyítottuk a koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát bizonyos epilepsziaroham-típusok leállításában. Ennek eredménye a Science magazinban megjelent publikáció. Emellett két társszerzős cikkem is megjelent. Az egyik az optogenetikai kísérletekben használható transzgén állattörzs kifejlesztését és tesztelését írja le. A másik egy agykutatási területen elért eredményeinket összegzi, hiszen a hippokampuszt, a térbeli tájékozódásnak, illetve a memóriának az egyik legfontosabb agyi struktúráját vizsgáltuk.

     Speciális "csatornafehérjét" ültetnek be a sejtekbe, amelyeket fény segítségével ki lehet nyitni vagy be lehet csukni. Ha az adott sejthez fényt tud juttatni egy üvegszál segítségével, akkor fényimpulzusokkal át tudja venni a vezérlést a sejt fölött a kutató. Így kívülről befolyásolható például az agyi idegsejt működése. E fantasztikus eljárással szelektívvé tehető a kutatói munka - magyarázza Berényi Antal, aki a módszert az Amerikai Egyesült Államokban tanulta meg és fejleszti tovább. Hiszen az e kísérletekben használható, az ifjú tudós nevéhez is köthető állattörzs létrehozása valójában technikai fejlesztés.

     Saját kutatócsoportot és laboratóriumot alapítok az MTA Lendület programjával. Elkezdtem a munkát: 3 PhD-hallgatóval – Vöröslakos Mihállyal, Nagy Anettel és Puskás Tamással – dolgozom, keresem a posztdoktor munkatársakat, köztük műszerfejlesztésbe bekapcsolható mérnököt is a hatfősre tervezett, MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport nevű, metodikájában Magyarországon egyedülálló laboromba.

    Öt évre előre tekinthet, hiszen az MTA Lendület pályázatán kívül közel 2 millió eurót nyert munkája támogatásához az EU Európai Kutatási Tanácsának Starting Grant elnevezésű pályázatán.

     – Több kutatási irányba indulunk, de hogy ezek közül épp melyik élvez prioritást, az attól függ, melyiktől várható siker. Bizonyos, hogy folytatom a technológiai fejlesztéseket: a következőkben a drót nélküli adatátviteli technika megvalósításán dolgozunk, de az elektródafejlesztésben is nagy potenciált látok. A tudományon belül pedig a hippokampusz, e komplex agyi egység vizsgálata mozgatja meg a fantáziámat. E szerv működésében nagyon sok még a homályos pont, amelyek felderítése igazi kihívás, hiszen minden lépéshez új ötletre van szükség. E terület előnyének tartom, hogy a probléma nem egy nehezen megragadható "gömb", hanem lépésről lépésre lebontható. Mivel még nincs sok tapasztalatom a kutatásmenedzsmentben, az epilepsziaprojektre épülő közös munka irányításában az amerikai modellt igyekszem meghonosítani: "Ha van egy jó ötleted, próbáld megvalósítani!"

     Műszerfejlesztő kutatóorvos. Az általa fejlesztett műszer a nevéhez kötődő új tudományos eljárást szolgálja. E sikerre építve hozta létre saját cégét, amely a szabadon mozgó állat vizsgálatára, vagyis az agyi aktivitás mérésére alkalmas, és az eddigieknél sokkal nagyobb felbontásra képes eljárásokat szolgáló műszert készít és forgalmaz. Mert mikroszkóp alatt könnyű vizsgálni egy szövetet vagy sejtet, de egy élőlény működő sejtjét "nagyító alá tenni" komoly feladvány. Erre segít választ találni a Berényi-féle műszer.

     A tudományban a problematika, a föltett kérdések nem változnak, de a metodológia fejlődése hoz új eredményt, véli az MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportot létrehozó és vezető Berényi Antal.

Science cikk: Closed-Loop Control of Epilepsy by Transcranial Electrical Stimulation

Szólj hozzá

agy agykutatás hippokampusz agykutató erc starting grant Buzsáki György Gyorgy Buzsaki Berényi Antal