Magyar Tudomány (részlet)

Természet Világa, 2000.

A vele készített első nagyobb interjúm húsz éve jelent meg a Természet Világában. A hetvenes évek végén a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt, és a legfiatalabb akadémikusunk. Lovász Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia 31 évesen választotta tagjai sorába. Akkor már látszott, magas ívű pályára vezérli nem mindennapi tehetsége, szakmán túli emberi kvalitása. Csak el ne térítsék szirénhangok, ne hibázzon, aggódtak érte a közép-európai tapasztalatokon edződött barátok. Lovász László nem hibázott. Az értékeket, amiket útravalóul kapott, megsokszorozta. Csendes szorgalmával, veleszületett zsenialitással. A matematikus közösség pedig díjakkal, elismerő ...

Lovász László,  a kombinatorika és számítógép-tudomány nemzetközi hírű szaktekintélye 1948-ban született Budapesten. Már az általános iskola végén elköteleződött a matematika tudománya mellett.

Egyik példaképének a 18. századi svájci matematikust,   Leonhard Eulert tekintette . Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta. Már a gimná ziumi évek alatt megmutatkozott kivételes tehetsége, sorra nyerte a jelentősebb tanulmányi versenyeket, a Matematikai Diákolimpián három egymást követő évben lett aranyérmes. Mindössze 16 évesen kezdte vizsgálni a gráfokkal való műveleteket.

Az ELTE TTK matematika szakát 1971-ben fejezett be. A felsőoktatásban töltött évei során a ...

A cikk 1. része itt , 2. része itt olvasható.

Írásom utolsó és szükségszerűen valamivel technikaibb részében azt szeretném megmutatni, mennyit veszíthetünk, ha a matematikai különböző részei közötti szakadékokat hagyjuk elmélyülni, és mennyit nyerhetünk, ha megpróbálunk föléjük hidakat verni.

Végtelen és véges

A matematikai gondolkodás egyik csúcsteljesítménye a végtelenség és folytonosság fogalmának megragadása. A halmazelmélet és analízis a matematika központi területei. A véges (diszkrét) matematika is kinőtt a fejtörők világából, és mint láttuk, sok alkalmazási terület fő eszköze lett. Mégis, a „folytonos” és „diszkrét” matematikát sok strukturális, módszertani és kulturális szakadék választja ...

A cikk első része itt olvasható .

A matematikai kutatás hagyományos, 2500 éves paradigmája a következő: az ember definiál egy fogalmat, kimond róla egy tételt, majd azt bebizonyítja. Talán kevésbé elismert, de nem kevésbé régi tevékenység algoritmusok tervezése. Hogy ennek igazán klasszikus voltát lássuk, idézzük fel, hogy Euklidész leír egy olyan algoritmust, mely két egész szám legnagyobb közös osztójának kiszámítására szolgál, és melyet ma is használunk, euklidészi algoritmus néven; vagy azt, hogy a numerikus matematika legfontosabb módszere egy egyenlet gyökeinek kiszámítására Newton módszere.

A matematikai tevékenység e két, meglehetősen különböző módja azonban nagyon sok szálon összekapcsolódik (részletesebben ...

Arcképvázlatok Lovász László Wolf-díjas matematikusról

Hét kiváló matematikus vall arról: milyennek ismerték meg Lovász Lászlót?

REIMAN ISTVÁN ny. egyetemi docens

– Lovász László szavával Ön vezette a „szuperszakkört” a matematikai diákolimpiára igyekvő középiskolás csapatunknak. Hogyan készült ezekre a foglalkozásokra?

– Nagyon alaposan és komoly munkával. Az ország legjobb diákjai vettek részt a szakkörön, ezért típusfeladatokkal nem bíbelődtünk, az olimpia színvonalát megütő feladatokat gyűjtöttem össze nekik.

– Önnek, az egyetemi oktatónak is nyújtottak valamit a gimnazistákkal való együttgondolkozások?

– Nyugodt szívvel mondhatom, hogy ismereteim túlnyomó többségét diákjaimtól tanultam. ...

Egységes tudomány-e a matematika, vagy egyre inkább sok független, eltérő utakon fejlődő, egymás eredményeit nem ismerő, sőt lassan meg sem értő közösségre bomlik? Erősítik-e vagy gyöngítik ezt a folyamatot a kutatás megváltozott körülményei, mint például a számítógépek? El kell-e fogadni ezt a szétforgácsolódást a matematikus társadalomnak?

Hogy ezekre a kérdésekre válaszolhassunk, tekintsük át a törésvonalakat, melyek ma a matematikán belül húzódnak, a legfőbb trendeket, melyek ma a matematikai kutatást alakítják, a matematikai kutatás új formáit és módszereit, és végül (kicsit mélyebben merülve a technikai részletekbe) a matematika mélyebb egységét bemutatandó, a diszkrét és folytonos matematika közti ...

A racionális elme határa

IPM 2006. március

Brian Davies matematikus-filozófusnak a mai matematika válságairól írt cikke – melynek címe: Merre tart a matematika? – már azelőtt nagy port vert fel, mielőtt még egy tekintélyes szaklapban megjelent volna. Nem véletlenül: a matematika válságai téma sokkal nagyobb hírértékkel rendelkezik, mint a matematika bármely sikere. Miért is? Azért, mert a matematika a laikusok szemében megdönthetetlen és biztos bástya. Ennek oka elsősorban a matematikai iskolázás, ez ugyanis olyan képletekre tanít, amelyekben nem ildomos kételkedni – ellenben nem sok szó esik a matematikatörténet híres paradoxonjairól, vagy pláne válságairól. Ez a fajta iskola még mindig azt a 19. századi elképzelést plántálja ...

Az állatok a kommunikáció számos formáját használják, de az még nem nyelv – ez azonban talán nincs is olyan messze, mint ma gondoljuk.

Az etológus, író, a kutyaviselkedés szakavatott ismerője természetesen nem egyedül fogad. A nyitott ajtóban ketten várnak:  Jeromos  és  Dr.   Csányi Vilmos .

Kíváncsi vagyok, sejti-e vajon Jeromos, a táskámat komolyan, szisztematikusan végigszaglászó kutya, hogy mennyi újságban, könyvben szerepelt már a neve, és érdekli-e egyáltalán a fehér bundás hírességet, miért vagyok itt. Izgatná-e, ha tudná, hogy a gazdáját egy csomó olyasmiről fogom kérdezgetni, amiben ő roppant közelről érintett? Nos, ezt az egyet nem sikerült megtudnom Csányi Vilmostól. Számos egyéb dolgot azonban igen.

...