Az akadémikus azt mondja: az utóbbi hetekben, napokban készült tervek bizakodásra adnak okot. Ha további késlekedés nem lesz, a szegedi lézeres kutatóközpont megépülésének műszaki vagy egyéb akadályát nem látja.   

Hábel József: Észrevétlenül tönkretétetik velünk a jövőt

 Ha valakinek felteszik a kérdést: "Tudja Ön, mi a vércsoportja?", a többség azonnal rávágja: "Már hogyne tudnám! B Rh-pozitív." Kétségtelen, az AB- és az Rh-vércsoportbeli hovatartozásával a legtöbb ember csakugyan tisztában van. De vajon hányan tudják, mi a Langereis-vércsoportjuk? És azt, hogy Junior-pozitívak vagy -negatívak?

Pedig az életünk múlhat rajta - figyelmeztet a  Nature Genetics szaklapban Bryan Ballif, az amerikai  Vermonti Egyetem biológus kutatója. Bár a Langereis- és a Junior-vércsoportok összeférhetetlenségéből adódó vérátömlesztési problémák meglehetősen ritkák, egyes etnikai csoportoknál indokolt a fokozott odafigyelés. Japánban a becslések szerint legalább 50 000 Junior-negatív ember él. Miközben azt ...

Ha felnézel az alkonyi égboltra, sokszor láthatsz repkedő állatokat. Először talán madaraknak gondolnád őket, de ha egy ideig nézed, rájössz, hogy nem úgy repülnek, mint a madarak. Ahelyett, hogy suhannak, majd lecsapnak, a repülésük sokkal  cikk-cakkosabb, és kiszámíthatatlanabb. Ha ilyet tapasztaltál, akkor valószínűleg denevért láttál.

A félreértett denevérek

Az emberekhez hasonlóan a denevérek is emlősök. Melegvérűek, testüket szőr borítja, és kicsinyeiket (akiket kölyköknek nevezünk), gondozzák. Eltérően az emberektől, a denevéreknek szárnyaik vannak, amik lehetővé teszik, hogy repüljenek. A külső különbségek ellenére, ha megnézzük a csontjaikat,  nagyon hasonlítanak  a madarakéhoz, sőt, az emberekéhez is.

...

 A evolúcióelmélet szerint a természetes szelekció olyan jellegek elterjedésének kedvez, melyek növelik az egyed saját túlélési és szaporodási esélyeit, azaz az evolúció az egyedek közötti versengésen alapszik. Az élővilágban tapasztalható "önző" viselkedést tehát könnyű megérteni. Az együttműködő viselkedést azonban nehezebb megmagyarázni. Bár az együttműködő egyedek sikeresebbek, mint a többiek, a játékelmélet szerint az együttműködő egyedek között a csalás a legjobb stratégia.

Az együttműködés kialakulásához tehát segítő mechanizmusokra van szükség. Ilyenek a rokonszelekció és a kölcsönösség. A rokonszelekció elmélete sikeresen magyarázza a genetikailag rokon egyedek közötti együttműködést: ha egy ...

Dr. Somogyi Péter, agykutató professzor, az oxfordi MRC Anatomical Neuropharmacology Unitigazgatója, az MTA és első magyarként a Royal Society of London tagja. A híres Szentágothai-iskola egyik legkiemelkedőbb kutatója. A 2011-ben alapított Brain Prize első díjazottja, Freund Tamással és Buzsáki Györggyel együtt. Ezt tekintik az agykutatók Nobel-díjának. 

*

Előszó

Valami mozdult a homályban. A növényzet elfedte, nem látták tisztán, mindketten megálltak, s figyeltek. Egyikük hirtelen előbbre mozdult, de megtorpant, s hátranézett, követi-e a másik. Féltek, de egymás jeleiből érezték, nem maradhatnak itt úgy, hogy nem tudják, mit takarnak a növények, ki kell deríteniük! Kettejüknek talán több esélyük lesz, hogy túléljenek, ...

Matt Ridley: The Origins of Virtue

Fordította: Jakabffy Éva, Jakabffy Imre

Akadémiai Kiadó / Új Polihisztor sorozat, 2011.

Az erény eredete abból az ősi kérdésből indul ki, hogy vajon az emberi természet veleszületetten jó-e avagy rossz? Válasza azonban nem az elméleti spekuláció nyelvén szól, hanem a szemléletes példákén, szellemes, esszéista stílusban, de soha nem elszakadva az egzakt tudományok talajától. Az alapkérdést az emberről kiterjeszti az egész élővilágra, melyben ott is rábukkanhatunk az önfeláldozás példáira, ahol aligha várnánk: a vámpír-közösségekben, a korallok telepeiben, vagy általánosabban, az élőlények sejtjei között. De nem maradnak rejtve a sötét önzés, a csalás és potyázás esetei sem, ...

Nagyobb a jutalom, ha váratlanul ér

Jakabffy Éva interjúja Katona István agykutatóval (KOKI)

Magyar Pszichológiai Szemle 2010/4.

„THE REWARD IS GREATER WHEN UNEXPECTED”
INTERVIEW WITH ISTVÁN KATONA

Serotonin, dopamine, endorphin are the commonest messengers of the brain. More frequent are, however, the endocannabinoids which have similar effect as the THC, the psychoactive compound of cannabis, but are produced by our own neurons. To what end, and what can be the use thereof? That is what has been examined in the last 10 years by István Katona, who has won one of the most prestigious prizes in the value of 1.5 million euros to further research.

Az agy hírvivői közül a legismertebbek: szerotonin, dopamin, endorfinok. Ám a fentieknél is gyakoribbak a belső ...