Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2015. dec 08.

De a bőrke felséges... (videókkal)

írta: Janguli
De a bőrke felséges... (videókkal)

Hervé This-Benckhard: Kürti Miklós, a molekuláris gasztronómia megalapítója

Ahhoz, hagy értékelni tudjuk Kürti Miklós molekuláris gasztronómiában játszott szerepét, előbb meg kell említenünk Sir Benjamin Thompsont, Rumford grófját . A gróf Amerikában született, katona, államférfi, természetfilozófus, feltaláló és szociális reformer is volt egy személyben. Thompson a 400 oldalas esszéjében (A konyhai tűzhelyek felépítése, konyhai edények, megjegyzések és észrevételek a különböző főzési folyamatokról, javaslatok a leghasznosabb eljárások felhasználására) azt írja:

"A kémiai filozófiában, a természetfilozófia más ágazataiban és a mechanikában elért újabb briliáns felfedezések nagy előnyére válhatnak a főzés tökéletesítésének. Feltételezhető, hogy rövidesen színre fog lépni az a ...

Tovább Szólj hozzá

molekuláris gasztronómia Kürti Miklós

2015. nov 26.

Világraszóló magyar eredmény a számítástudományban

írta: Janguli
Világraszóló magyar eredmény a számítástudományban

A korábbinál sokkal kedvezőbb időkorláttal rendelkező algoritmust talált egy nevezetes számítási feladatra, a gráfizomorfizmus-problémára Babai László akadémikus, a Chicagói Egyetem tanára. A matematikusok által nagy érdeklődéssel és izgalommal fogadott hír tudományos hátterét Rónyai Lajos akadémikus foglalta össze.

Az elmúlt hetekben szárnyra kapott a hír a számításelmélet iránt érdeklődők körében: Babai László professzor áttörést jelentő eredményt ért el egy nevezetes számítási feladattal, a gráfizomorfizmus-problémával (röviden GI) kapcsolatban.

Mi is ez a feladat, és mi teszi kiemelten fontossá? A feladat bemenete két véges hálózat, G és H, mindkettő csomópontokból és köztük levő kapcsolatokból, ...

Tovább Szólj hozzá

gráfelmélet Babai László

2015. nov 23.

„Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megérteni a természet legmélyebb szépségét...”

írta: Janguli
„Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megérteni a természet legmélyebb szépségét...”

Lovász László előadása Kolozsvárott, a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitóján


A konferencia nyitó plenáris előadását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László Wolf-díjas matematikus tartotta, Szépség és matematika címmel. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002-ben határozta el, hogy csatlakozik az MTA a magyar tudományt ünneplő, novemberi rendezvénysorozatához; a fórum időpontját – az EME 1859-es alapítására emlékezve – a november 23-ához közeli hétvégére tűzték ki. A magyar tudomány ünnepe számottevő mértékben a tudomány kutatási területeit, módszereit illető ismeretterjesztésről is szól: ha a társadalom minél jobban megérti mindezeket, annál inkább visszaszorulnak az áltudományok – fejtette ki Lovász László előadásának bevezetőjében.

lovasz_laszlo_kolozsvar.jpgLovász László Kolozsvárott

A ...

Tovább Szólj hozzá

Lovász László matematikus

2015. nov 13.

Az évtized matematikai felfedezése?

írta: Janguli
Az évtized matematikai felfedezése?

Általa mélyebben megérthetjük a számítástudomány lényegét

Napok óta izgalomban tartja a matematikusokat egy felfedezés , amely a számítógép-tudományban hoz jelentős előrelépést. Abban a tudományágban, amely az információfeldolgozó gépek tervezésének és működtetésének elméleti, matematikai alapjaival foglalkozik. Egy magyar kutató, a Chicagói Egyetemen tanító Babai László  olyan algoritmust alkotott, ami megoldást ad egy régi problémára, a gráfizomorfizmus-problémára.

babai_laszlo_j.jpgBabai László matematikus

A megoldással mélyebben megérthetjük a számítástudomány lényegét,

ez lehet a tudományág legfontosabb felfedezése ebben az évtizedben

lelkendezik a felfedezésről Scott Aaronson , a világ legjobb műszaki egyetemei közé tartozó MIT matematikusa. A gráfizomorfizmus-probléma ...

Tovább Szólj hozzá

matematika algoritmus gráfelmélet Babai László

2015. nov 12.

Lovász László megnyitja a Magyar Tudomány Ünnepét (video)

írta: Janguli
Lovász László megnyitja a Magyar Tudomány Ünnepét (video)

A kiemelt rendezvények sorozatát megnyitó szegedi előadásában  Lovász László  a tudomány működését vizsgálta, egyebek mellett matematikai példákon keresztül. Bemutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, ugyanakkor a határait is. Előadásában egyértelművé tette, hogy aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved, vagy odacsalja valaki. „A tudomány kemény verseny, ahol igazából csak az  »aranyérem«, a legjobb, legkorábbi felfedezés számít. Egyik jellegzetessége a kvantitativitás, vagyis az, hogy egyre inkább számokon, adatokon alapul, mind mérhetőbbé válnak az eredmények. Egyre inkább efelé mozdul az egész tudomány, különösen a biológia, az ...

Tovább Szólj hozzá

2015. nov 10.

Ez már a tudomány vége?

írta: Janguli
Ez már a tudomány vége?

Lovász László megnyitó beszéde a Magyar Tudomány Ünnepén

A 12. Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat megnyitó ünnepségének idén a Szegedi Tudományegyetem adott otthont.  A megnyitón  Lovász László , az akadémia elnöke tartott előadást Hogyan működik a tudomány? címmel. Az akadémikus felidézte John Horgan The End of Science című könyvében felvetett gondolatát, mely szerint a tudománynak hamarosan vége szakad, hiszen már mindent tudunk. A Wolf-díjas matematikus ebből a gondolatból indult ki, hogy azután a geocentrikus világképtől egészen a relativitáselméletig bizonyíthassa ennek cáfolatát.

tudomany_unnepe25_gs_1.jpg“A magyar tudomány ünnepe is arról szól, szeretnének megértetni magunkat, tudósokat olyanokkal, akiknek talán nem annyira nyilvánvaló mit is csinál egy tudós” – mondta azzal kapcsolatban, ...

Tovább Szólj hozzá

2015. okt 26.

Bánki M. Csaba: Agyunk fogságában

írta: Janguli
Bánki M. Csaba: Agyunk fogságában

bankim.jpgA Szerző legújabb könyve, mely átdolgozott, felfrissített válogatás korábbi írásaiból, bár több mint félezer oldal, egyvégtében is elolvasható, szórakoztató ismeretterjesztő munka. Érdemes azonban még egyszer belekezdeni, és gondolkodva is elolvasni, mivel a benne közöltek a lehető legjobb kiindulópontként szolgálhatnak akár felületes vélekedéseink, akár több évtizedes meggyőződéseink átértékeléséhez.

Bánki M. Csaba neves pszichiáter, pszichofarmakológus, emellett az egyik legismertebb magyar tudományos ismeretterjesztő. Agy-trilógiájának kötetei az 1990-es évek során jelentek meg, és népszerűsítettek széles körben egy akkor még alig ismert kutatási területet. Az agy évtizedében című munka azért tudott eljutni a ...

Tovább Szólj hozzá

Bánki M. Csaba Agyunk fogságában

2015. okt 26.

Vas József Pál: Egy elmeorvos tévelygései - gondolatok a pszichoterápiáról

írta: Janguli
Vas József Pál: Egy elmeorvos tévelygései - gondolatok a pszichoterápiáról

Vas József Pál könyve mind formájában, mind tartalmában meglepő, unikális. Szerzője sem elmeorvosként, sem íróként nem ismer félelmet és korlátokat. Szabad ember, szabad gondolkodó - ez tükröződik minden sorában; és mint ilyen, bizonyára erősen megosztja majd olvasói véleményét.

_vas-jozsef-pal-egy-elmeorvos-tevelygesei.jpgVas József Pál műve annak való, aki szereti a közérthető, mégis mélyre hatoló esettanulmányokat. Akit érdekelnek a lélek még fel nem fedezett dimenziói, köztük legkorábbi benyomásaink, és hogy ezeket miként őrzi meg az emlékezetünk. Hogyan idézhetjük fel akár legelső tapasztalatainkat? Milyen formában hozza elő a hipnózis például a magzati és születés körüli emlékeket?

Az vegye kézbe a könyvet, akit érdekel, hogy 36 éves gyógyítás ...

Tovább Szólj hozzá

hipnózis Vas József Pál

süti beállítások módosítása