Hogyan terjedhet el valakiről, hogy parafenomén? Úgy, hogy tud valamit. Ami nem feltétlenül paranormális. Hogyan terjedhetett el széles körben az a hiedelem, hogy léteznek paranormális képességek? Úgy, hogy az agy is tud valamit. Például megtéveszti önmagát. A zseniális illuzionisták pedig úgy játszanak a hiszékeny emberi agyon, mint virtuóz zenészek a hangszerükön.

A paraván mögött

Oz, a nagy varázsló tudja, hogy megtéveszti Smaragdváros egész népét. De Smaragdváros maga is álom, a főhős Dorothy álmában létesül, hogy ott bolyongjon benne, amíg le nem leplezi Oz titkát. És maga az álom, meg az álmodó Dorothy is csak mese. Varázslat, álom, mese hármasságánál mi sem korbácsolja fel jobban a gyermeki fantáziát. Színtiszta ...

Yves Meyer a waveletek (hullámocskák) elméletének kifejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásáért kapta az elismerést. Az elméletet jelenleg az  adattömörítés, a zajcsökkentés, az orvosi képalkotás és az archiválás terén is alkalmazzák, továbbá a Hubble űrteleszkóp által készített képek felbontásának javítására is. 

Az 1939-ben született Yves Meyer  Tuniszban nőtt fel, majd a Strasbourgi Egyetemen szerzett doktori címet 1966-ban. Tudományos pályafutása során számos híres francia egyetemen dolgozott, 1993-ban választották be a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé. 1970-ben a Salem-díjat, 2010-ben pedig a Gauss-díjat nyerte el: mindkét nagy presztízsű díjat a Nemzetközi Matematikai Unió ítéli oda. 

Yves ...

Fiatalítás életkori korlátok nélkül

A várható élettartam örvendetes meghosszabbodásának köszönhetően tagságunk átlagéletkora mintegy 70 év. Korosztályom tagjaival együtt el kell fogadnunk, hogy bármennyire is aktívak vagyunk, sokszor nem tudjuk tudományunk trendjeit, új eredményeit úgy nyomon követni, mint fiatalkorunkban. A tagválasztás korhatárhoz kötését (pl. legfeljebb 60 év) azonban sok szempontból nem tartom jó megoldásnak: méltánytalan lehet olyanokkal szemben, akik idősebb korukban alkotnak jelentőset, az Akadémia szempontjából pedig csökkenti azok számát, akik a tagság megtiszteltetésében részesülhetnek.

A fiatalabb kutatók bevonására tudományos közéletünkbe más formát kell találni. Elhangzott javaslatként, ...

Alighanem az állatok domesztikálásának legizgalmasabb fejezete arról szól, hogyan került mellénk későbbi barátunk, a kutya. A közelmúlt kutatásai sok mindent felderítettek a kutyák származásáról: például, hogy genetikai állományuk nagymértékben azonos a szürke farkasokéval (Ca nis lupus) , ezért feltételezhető, hogy őseik maguk is farkasok lehettek. Ez azonban nem ad választ a háziasítás pontos idejére, sem arra, hány lépcsőben zajlott le, s mik voltak azok a jellemzők, amelyek pozitív szelekciós nyomást fejtettek ki. Napjaink több tudományterületről érkezett kutyakutatói most, úgy tűnik, több lépéssel előbbre jutottak a rejtélyek megoldásában. 

Kutyák és farkasok dala

A háziállatok, így a kutya domesztikációjáról ...

Magyar kutatók a közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően sikerült nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ily módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogyan dolgozzák fel a kutyák azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket.

A kísérletben a kutyák új, angol vezényszavakat tanultak: az általuk már ismert "ül" és "fekszik" megfelelőit. A tanulást követően a kutyák alvás alatti EEG-je megváltozott; mélyalvás (nREM) alatt megnőtt a lassú, delta agyhullámok aránya az alfa hullámok rovására.

Ez arra utal, hogy a kutyák  a tanulást ...

Forradalom zajlik az agykutatásban: már az utóbbi évtizedben is sokkal többet tudtunk meg központi vezérlőnk működéséről, és a távlatok beláthatatlanok. Az alvás, a tanulás és a felejtés, az álmok, a kreativitás titkairól, mechanizmusáról is kérdeztük az MTA doktorát.

Magyar Narancs: Ez a tudományterület, az agykutatás egyfajta forradalmat él át az ezredforduló óta.

AL: Pontosítanék: az idegtudományban az utóbbi évtized az, amikor az igazi technológiai robbanás bekövetkezett, és a kutatómunka csillagászati sebességre kapcsolt. Ekkor ugyanis közel egy időben számos olyan technikai újítás történt, amelyek megsokszorozták a lehetőségeket. Olyan kérdéseket tudunk feltenni most, amelyeknek megválaszolásáról csak ...

Az eseményen Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke elmondta: a magyar nyelvtudomány nagy adósságát törleszti a húsz kötetesre tervezett sorozat, amelynek  kiadása várhatóan a 2030-as években fejeződik be.

"Más, illékonynak bizonyuló tudományos eredményekkel szemben A magyar nyelv nagyszótára az örökkévalóságnak készül... Törekedniük kell a teljességre, a tudományos szemlélet érvényesítésére, az értékmentésre és arra, hogy hiteles pillanatfelvétel készüljön a folyton változó nyelv állapotáról - miközben tisztában vannak azzal is, hogy az élő nyelv tengerének minden cseppjét nem lehet megragadni, sem nyomtatott, sem digitális formában nem lehet teljesen megőrizni"   - mondta Lovász László, s arra ...

Az amerikai matematikus Andrew Granville, a számelmélet neves tudora és sokan mások is meglepődtek a Stanford egyetem két kutatója által márciusban közzétett eredményen. „Lebénultam” – mondja Ken Ono, aki már számos számelméleti sejtést bizonyított be. „Valóban gyönyörű eredmény” – kommentálja James Maynard, az aritmetika ifjú titánja. E sok meglepődés és dicséret tárgya nem más, mint a prímszámokban „elrejtett kód” felfedezése. 

Ezek a csak 1-gyel és önmagukkal osztható számok az aritmetika vitathatatlan sztárjai, hiszen ők az „elemi részecskék”: minden 1-nél nagyobb természetes szám egyértelműen felírható prímszámok szorzataként (például 14 = 2*7; 15 = 3*5; 16 = 2*2*2*2). 

2, 3, 5, 7, 11, 13…  ...