2017. ápr 23.

Lovász László elnökjelölti koncepciója (részletek)

írta: Janguli
Lovász László elnökjelölti koncepciója (részletek)

Fiatalítás életkori korlátok nélkül

A várható élettartam örvendetes meghosszabbodásának köszönhetően tagságunk átlagéletkora mintegy 70 év. Korosztályom tagjaival együtt el kell fogadnunk, hogy bármennyire is aktívak vagyunk, sokszor nem tudjuk tudományunk trendjeit, új eredményeit úgy nyomon követni, mint fiatalkorunkban. A tagválasztás korhatárhoz kötését (pl. legfeljebb 60 év) azonban sok szempontból nem tartom jó megoldásnak: méltánytalan lehet olyanokkal szemben, akik idősebb korukban alkotnak jelentőset, az Akadémia szempontjából pedig csökkenti azok számát, akik a tagság megtiszteltetésében részesülhetnek.

lovasz_laszlo_lafemme_1.jpgA fiatalabb kutatók bevonására tudományos közéletünkbe más formát kell találni. Elhangzott javaslatként, hogy jöjjön létre az Akadémiai Doktorok Tanácsadó Testülete. Úgy gondolom, ezt már nem kell létrehozni – a választott akadémiai doktor képviselők, osztályonként vagy közösen, megtárgyalhatják a korosztályukat érintő ügyeket. Tegyék! A még fiatalabb korosztályt tekintve, több külföldi akadémia mellett működik „Fiatalok Akadémiája” vagy hasonló szervezet. Ezért az idei közgyűlésen első ízben rendezzük meg a Fiatal Kutatók Fórumát. Így a fiatal kutatók maguk határozhatják meg együttműködésük szervezeti formáját.

Informatikai szolgáltatások

... A tudományos publikálás területén világszerte lezajló forradalom bizonyára sok vitát gerjeszt, és sok szervezési feladatot ad az elkövetkező években is, amelyek összefogása az Akadémia feladata kell, hogy legyen. ...

Nagyméretű számítási és adattárolási feladatok ellátására létrejött a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet közös fejlesztésében az akadémiai felhő, és jelenleg 80%-os kihasználtsággal működik. Működését idén az Akadémia támogatja anyagilag, de jövőre reményeink szerint pályázati hozzájárulásokból fenntartható lesz, hiszen így jelentős hardverberuházásokat lehet megtakarítani. Amit lehet, az interneten keresztül a kutatók és más felhasználók rendelkezésére bocsátunk. Például elektronikusan elérhető A magyar nyelv nagyszótárának már elkészült része. Az Arany János-emlékév kapcsán elérhető lesz Arany műveinek digitalizált, sok információval kiegészített honlapja. Jelentős lépés lesz a nemzeti klasszikusok akadémiai szövegtárának és digitális kézirattárának létrehozása. Nagyon sok fontos dokumentumot, kéziratot, kiadványt kell még digitalizálni és megfelelő keretbe illesztve közzétenni, ennek a munkának összehangolása más intézményekkel (pl. Országos Széchényi Könyvtár, egyetemek, Petőfi Irodalmi Múzeum) elkerülhetetlen és nehéz feladat.

Nemzetközi kapcsolatok

Európai Unió. A régió hátrányos helyzetét a pályázati forrásokhoz való hozzáférés területén mára az EUs szervezetek is felismerték, és késznek mutatkoznak ezen javítani, ha az nem jár a támogatott kutatások minőségének romlásával. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) ebből a célból indított „Widening European Participation” programjában örömmel vettük Kondorosi Éva tagtársunk igen aktív részvételét, aki 2017 januárja óta egyben a Tanács alelnöke is. Más EU-s szervekkel is együttműködünk, így magam is tagja voltam annak a tudósdelegációnak, amely az ERC költségvetésének csökkentése ellen érvelt (sikeresen) Juncker európai bizottsági elnök előtt. A Közös Kutatóközponttal (JRC) is alakul az együttműködésünk, különösen a klímaváltozás és a víztudományi kutatások területén. Szeptemberben Akadémiánk ad otthont az Academia Europaea, az ALLEA és a Young Academy of Europe közös közgyűlésének. 

Az ERC egyéni kutatási pályázatai Európa-szerte az egyik legfontosabb értékmérő szerepét töltik be. Magyarország szereplése ezeken a pályázatokon a többi 12 „új tagállam”-hoz mérve igen sikeres, 2007 óta átlagban mi nyerjük el a térségben az ideítélt pályázatok 40%-át. (A kép azonban sokkal kedvezőtlenebb, ha eredményeinket a nyugat-európai országokéihoz hasonlítjuk.) A 2016-os fordulóban Magyarország 12 ERC-pályázatot nyert, lényegesen többet, mint bármikor korábban; ebből 9 akadémiai kutatóintézetbe került, és a 7 nyertes fiatal akadémiai kutató közül 6-an Lendület-csoportvezetők voltak. Sikeres évet zártunk a Horizont 2020 más területein is, hiszen 10 közül 2 Teaming-pályázaton nyertek intézeteink.

Merem remélni, hogy a sikerekben az Akadémia által szervezett tanácsadás is szerepet játszik, és intézeteink kezdenek beletanulni abba, hogyan lehet az esélyes kutatókat felkészíteni, támogatni. De hozzá kell tenni, hogy a sikeres ERC-pályázatok intézeteink közötti eloszlása igen egyenetlen, és az egyetemek (a CEU-t kivéve) aránytalanul keveset nyernek. Vagyis vannak tartalékaink, és az MTA Titkárságnak és maguknak a nyerteseknek még több segítséget kellene nyújtaniuk a pályázáshoz, saját intézeteinkben és az egyetemeken egyaránt.

World Science Forum. A tudományszervezés és tudománypolitika fórumát a legjelentősebb tudományos világszervezetek, köztük az UNESCO, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) és a AAAS, rendezik meg kétévenként Akadémiánk vezetésével. Minden második fórum Budapesten van, így 2015 novemberében a legutóbbi találkozónak, melynek a világ 108 országából mintegy 900 résztvevője volt, az MTA adott otthont. A Világfórumon elfogadott deklaráció több nemzetközi körben hivatkozási alap lett. Idén novemberben Jordánia lesz a következő fórum házigazdája, majd 2019-ben, a kezdeményezés 20 éves évfordulóján újra Budapesten lesz a WSF. A Világfórum szervezésével az Akadémia a tudományos világszervezetek egyenrangú partnereként részt vállal a fejlődő világ támogatásában és az emberiség előtt álló, hosszú távon mindannyiunk életét meghatározó, de a napi gondok között gyakran elsikkadó kihívások megoldásában is. A Világfórum szervezésében továbbra is aktívan közreműködünk.

world_science_forum_2017_helyszine.jpgKing Hussein Bin Talal Konvenciós Központ, a 2017-es World Science Forum egyik helyszíne

Elvándorlás. A „brain drain” ellensúlyozására hozta létre elődöm a Lendület programot, mely kiváló eredményeket hozott a kiemelkedő fiatal kutatók kutatásvezetésbe való bevonása területén is, és megítélésem szerint jelentősen hozzájárult az ERC-pályázatokon elért sikerekhez. Ezt a pályázatot egy új formával, a Célzott Lendület kategóriával bővítettük, melyben az alkalmazott területeken nehezen elérhető nemzetközi eredményeket („Nature-cikk”) a versenyszféra valamely résztvevőjének anyagi támogatása helyettesíti. Az első év eredménytelensége után idén már több ígéretes pályázat érkezett erre a kiírásra, bírálatuk most folyik. A Célzott Lendület finomhangolása, a versenyszféra speciális követelményeihez való igazítása a közeljövő feladata.

Ki kell dolgozni külföldön élő idősebb magyar kutatók itthoni munkába való eredményesebb bevonásának módszereit is. Az elvándorlás ellensúlyozása nemcsak a magyar kutatók hazacsábítása, hanem – a világ trendjeihez igazodva – a kutatók „cirkulációja”, vagyis nem magyar kutatók alkalmazása révén is megvalósítható. Elsősorban, de nem kizárólag, fejlődő országok fiataljaira gondolok. Ehhez jelentős bürokratikus akadályokat kell leküzdeni (honosítás, habilitáció, akadémiai doktori cím), és Akadémiánknak elöl kell járnia ezeknek a jogi és szervezési kérdéseknek a tisztázásában.

Kommunikáció, a tudomány népszerűsítése

Sok olyan aggasztó jelenséggel találkozhatunk, ami aláhúzza a tudomány népszerűsítésének, az új eredmények minél szélesebb körben történő kommunikációjának fontosságát: az áltudományok, a kuruzslás terjedése, a diákok körében a tudományok iránti érdeklődés csökkenése, az innováció nem kielégítő üteme, a munkaerőhiány a természettudományos és technológiai tudást igénylő területeken. Az utóbbi években az Akadémia jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több csatornát igénybe véve fokozza a tudományos ismeretterjesztés hatékonyságát, a fiatalok érdeklődésének felkeltését. A Magyar Tudomány Ünnepén kéthetes, igen magas színvonalú ismeretterjesztő előadás-sorozatot tartunk az Akadémia Székházában, ami estéről estére megtölti a Dísztermet.

Lehetőséget biztosítottunk a tudományos élet, a politika és a gazdaság meghatározó szereplőinek párbeszéd kialakítására a „Tudomány és Parlament” fórum megszervezésével, melynek keretében elsőként a Nemzeti Agykutatási Program mutatkozott be. Ezek mellett a tudományos osztályok, kutatóintézetek, területi bizottságaink, az egyetemek és más intézetek rendezvényei, a „Street Science” események avatják a novembert a tudomány igazi ünnepévé.

Megújult az Akadémia honlapja, rendszeresen hírt adva a magyar tudomány új eredményeiről. Érdemes akár mindennap megnyitni! Az InfoRádióban megindult heti félórás műsorsorozatunk Szigma címmel, melyben interjúk formájában számolunk be a legújabb tudományos eredményekről. Mindezeket a lehetőségeket csak a kutatók segítségével tudjuk kihasználni. Kutatóintézeteinkben, de az egyetemi tanszékeken és más kutatóhelyeken dolgozó kutatóink is vegyék igénybe az Akadémiát ahhoz, hogy jelentős új eredményeikről közérthető formában tájékoztassák a széles nyilvánosságot!

Sajnos a sajtóban is előfordulnak pontatlan megfogalmazások, gyakran azt a látszatot keltve, hogy egy vagy néhány akadémikus vagy kutató véleménye az egész intézmény véleményét tükrözi. A sajtóval való kapcsolatunk egyébként jó, tudományos eredményeinket hatékonyan közvetítjük a nyilvánosság felé. Közéleti, politikai témáknál pedig a Kommunikációs Főosztály adatokat, tényeket, háttér-információkat nyújt annak érdekében, hogy a polarizálódott médiafelületeken még kiegyensúlyozottabb tudósítások szülessenek.

Fontos volna, hogy a televízióban is megjelenjünk. Gondolkodunk és tárgyalunk az MTÜ előadásainak közvetítéséről, a Mindentudás Egyeteme (természetesen modernebb eszközöket használó) felújításáról, akár a Ki miben tudós? megújításáról is. Remélem, a következő években e téren is sikerül előbbre lépnünk. A fentieket áttekintve, szinte mellbe vágja az embert az Akadémia tevékenységének sokrétű és szerteágazó volta; mindezt azonban összefogja tagjaink és munkatársaink odaadása és a tudomány iránti elkötelezettsége. Ez az, amiért az Akadémia elnöklése nemcsak nagy megtiszteltetés és kemény munka, hanem bizakodás és öröm forrása is. Ha újraválasztanak, ezért vállalom szívesen a további három évi szolgálatot.

Budapest, 2017. március 15.

Lovász László

A teljes anyag itt olvasható

Szólj hozzá