Erdőst 80. születésnapja alkalmából 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta, és ennek kapcsán kérte fel, hogy "A matematika aktuális problémái" címmel tartson általános érdeklődőknek (tehát nem csak matematikusoknak) szóló előadást az Eötvös-napon a (zsúfolásig megtelt, akkor még kb. 500 személyes) Gólyavárban.
Előadás kezdete: 4,30-tól
.
Lovász László kutatási területe a kombinatorika ...
Lehetséges-e, hogy a boldogság elhibázott célkitűzés? Hogy elillan azok elől, akik akarattal közelednek hozzá? Hogy a boldogság keresése tesz csak igazán boldogtalanná? Bölcs elmék szerint egyéb magasztos célok, mint a szeretet, az alkotás, mások segítése közben, váratlanul érezhetjük meg, mi is a boldogság. Igazuk lehet, de ne becsüljük le a földi javakat, sőt a pillanatnyi örömöket sem. Bár az öröm a boldogsághoz képest szerény célkitűzés, kutatások alapján azok, akik a nagyon is illékony örömöket becsben tartják, boldogabbakká válnak.
Míg egyes kultúrákban szinte kötőszó a boldogság, alapérték és megkérdőjelezhetetlen végső cél, más helyeken akár kerülendő is lehet. Például mert a boldogság kergetése ...
Nosztalgia és ábránd, elveszett paradicsom, avagy utópia: közel- s távoli időkbe vetített boldogság-képek, nem létező vagy elérhetetlen dolgokból és a szebb idők emléknyomaiból készített kollázsok. Vajon széthullnak-e, ha egyszer meghalljuk a boldogságkutatók szavát: éljünk teljességgel a jelenben? Vagy ettől csak várakozásunk tárgya változik: várjuk azt a jelent, amelyet megélhetünk, mert valamiképpen sokkal jelenszerűbb a mostaninál?
„– Nézd – figyelmeztetett Esti Kornél –, mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok leszünk. Mit képzelünk el ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például egy kastélyt a tenger partján, kertet és csöndet körötte, egy nőt, gyermekeket, családot, esetleg ...
NAGYJÁBÓL SZÁZMILLIÁRD idegsejt és legalább másfél millió kilométernyi idegrost van az emberi agyban. Viselkedésüket is kutatja a világhírű idegtudós, Buzsáki György, a New York Egyetem professzora. Néhány éve az elsők között tüntették ki „Agy-díjjal” (Brain Prize), amelyet az agykutatás Nobel-díjának is tartanak.
– Egyik előadásában azt fejtegette: egy homo sapiens idegrendszere harmincezer évvel ezelőtt ugyanolyan lehetett, mint amilyen ma. Azóta valóban nem változott volna az emberi agy?
– Talán csak minimálisan.
– Mégsem az első homo sapiens kezdett internetezni.
– Igaz. Másfelől: ha egy cro-magnoni gyerek köztünk nevelkedne, ő is ugyanúgy lógna az interneten, mint egy mai kölyök. Adottak voltak ehhez az idegrendszeri ...
Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet majd Pécsett az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozójára kerül sor a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében.
NAP-zárókonferencia Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött a kormány a Nemzeti Agykutatási Program elindítása mellett – amelyre négy évre (2013–2017) összesen 12 milliárd forintot biztosított a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból –, mert az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe érdemben csak ...
A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el három brit tudós az idegtudomány legjelentősebb elismerését, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány egymillió euróval járó Agy-díj át. Mi, magyarok arra emlékszünk büszkén, hogy e díj első kitüntetettjei 2011-ben Somogyi Péter , Freund Tamás és Buzsáki György voltak. Az akkor talán még nagyobb ...
A "matek Lady Gagájának" is nevezett Villani, aki újabban Emanuel Macron támogatójaként is feltűnt, rajong a művészetekért, különösen a zenéért. A Philosophie Magazine-nak adott interjújában vall a matematika szépségéről.
PM: Azt megértem, hogy a matematikusok és a költők osztoznak a szavak iránti lelkesedésben, na de a szépében is?
Cédric Villani
CV: A szép a matematikusok által egyetemesen használt fogalom, miközben számos művész ma zsenánsnak tartja. A matematikusokat mindig meglepi, ha valaki értetlenül áll a matematikai szépség fogalmával szemben. Számukra ez olyan banális, hogy nem értik, miért kellene róla beszélni! Úgy tűnik nekem, hogy az esztétikai érzés automatikusan kifejeződik, amikor analizálni kell a ...
Milyen mikroszkopikus folyamatok irányítják az állatok kültakaróján a motívumok megjelenését? A modern számítástudomány atyja, a "kódfejtő" Alan Turing 1952-ben felvetette, hogy a diffúzió kémiai törvényei magyarázatul szolgálhatnak például a zebra csíkjaira vagy a jaguár foltjaira.
Turing elmélete szerint ezek a mintázatok egy reakció-diffúzió folyamat eredményei. Ilyenkor az állati embrió bőrében két kémiai anyag létezik. Az egyik gátló, amely mind a saját maga, mind a másik anyag termelését akadályozza, míg a másik aktiváló, amely önmaga és a „partnere” termelését is elősegíti. Turing egy sor differenciálegyenletet vetett papírra, melyek a két kémiai anyag közti versenyt írják le. Az egyenlet paramétereinek ...
